Vértes O. József Az ideges gyermek tanítása Készítette: Simándiné O. Zsuzsanna I.éves GDL szakos hallgató 2013. - презентация

1 Vértes O. József Az ideges gyermek tanítása Készítette: Simándiné O. Zsuzsanna I.éves GDL szakos hallgató 2013.

2 Vértes O. József ( ) Gyógypedagógus, pszichológus, magyar és német szakos középiskolai tanár Az Ideges Gyermekek Alsó-és Középfokú Intézetének Igazgatója 1909 és 1920 Magyar egyetemen elsőként adott elő gyógyító pedagógiát Elsőként tett javaslatot 1911-ben a tanárképző gyógypedagógiai középiskolai tanárképző intézet felállítására Fő művei Ideges gyermek tanítása. Budapest, A gyógyító pedagógia fogalma és köre. Budapest, Az ideges gyermek. Budapest, Hisztériás gyermekek. Budapest, 1930.

3 Az ideges gyermek Úri betegségnek tartották, az emberek, akiket az idegesség gyötört nem mertek szólni Mivel nem panaszkodtak az orvostudomány nem tudott tanácsot adni A társadalmi, gazdasági átalakulás következményeit a jövendő nemzedék sínylette meg Budán a Csörsz utcában iskolát, nevelőintézetet nyitott a számukra Gyógyító-pedagógusok, pszichológusok és szakorvosok kezdték meg munkájukat Állami kézbe hazánk veszi első ízben az ideges gyermekek oktatását Külföldön, így Németországban is magánkézben történik az oktatásuk

4 Az új intézet Az iskola legkiemelkedőbb vonása a szervezetben megnyilvánuló harmónia, orvos és pedagógus között A tanulók állandó orvosi és pedagógiai felügyelet alatt állnak Az orvos megállapítja a bajt,az ő feladata erősíteni a szervezetet, helyreállítani az egészséget A pedagógus az orvos útmutatásainak végrehajtója, kedvező irányba tereli a gyermek szellemi fejlődését Közös megbeszélésük eredményeként állapítják meg hogyan adják át az anyagot a gyermekeknek a leggazdaságosabban A pedagógus a gyermekben rejlő potenciális energiát tevékeny munkássággá alakítja át A minisztérium az ideges iskolája számára külön tantervet dolgozott ki

5 Az új intézet Az elmélet tanítás háttérbe szorul, nagy hangsúlyt helyeznek a kézügyességi és ipari gyakorlatokra, a mezőgazdaságra, a kereskedelmi ismeretekre A tanítási órák 45percesek, az életrendet az orvos a pedagógussal együtt állapítja meg Minden olyan 7-15 éves tanuló felvehető az intézménybe, aki a nyilvános elemi és középfokú iskolában idegessége miatt nem haladhatott hasonló társaival Idejárhatnak a diszharmóniásan egyeletlenül fejlett gyerekek, akik kényszerképzetekkel és gondolatokkal vannak megterhelve Későn fejlettek (Humboldt, Darwin és Pestalozzi) - is lehetnek az iskola a növendékei Súlyos epilepsziás rohamokban vagy gyöngeelméjűségben szenvedőket, erőszakosságra vagy szökésre hajló gyerekeket az intézet nem veszi fel

6 Az iskola gyógypedagógiai elvei Az intézet a gyakorlati életben helytállni tudó, egészséges embereket akar nevelni A tanuló, ha a tárgyak többségéből megfelelő haladást tanúsít az év végén átléphet a következő fokozatba Azokból tantárgyakból, amelyekből idegességénél fogva gyengébb amíg szükséges az alsóbb fokozatok megfelelő tanítási óráin vesz részt Az osztályismétlés helyett tantárgyismétlést mondja ki Valamennyi csoportban az azonos tárgyakat a nap ugyanazon óráiban tanítják Az új intézet osztályozást nem ismer

7 Az iskola gyógypedagógiai elvei Az elemi iskolának 4 fokozata van - az elemi iskolában a gyermek tanítása csak 7 éves korban kezdődik tanév volt az első esztendeje az új intézetnek A testi nevelés is fontos szerepet kapott a szellemi nevelés mellett A szabadban való játék, kirándulás, úszás, kerti foglalkozás, műhelygyakorlat egyenrangúak a történelem, a magyar, a számtan tárgyakkal A gyermekben rejlő erőket harmonikusan alakították, mindig szem előtt tartva a az ember testi, értelmi, erkölcsi tulajdonait Fontos, hogy a gyermek a dolgok lényegével ismerkedjék, az ismereteit a gyakorlati élettel, a munkával szorosan összekapcsolja

8 Az iskola gyógypedagógiai elvei Az alvási idő télen-nyáron 10 óra (7-kor felkelés, 9-kor lefekvés) Alvás előtt a gyerekeket tornásztatták A bejáró növendékek kedvéért még heti két tornaórát illesztettek be az órarendbe Télen nyáron hetente kétszer fürödtek a gyerekek, meleg időben a nagyobbak uszodába is mentek Az étkezés orvosi előírás szerint történt A növendékek az intézetben eltöltött idő alatt nagyra nőttek izomerejük gyarapodott, étvágyuk javult A szülők szívesen járatták az intézménybe a gyermekeiket

9 A tanítási módszerük Az óra és napirend előny: délelőtt a szellemi, a délután a testi munkáé volt A növendékek figyelmét és esti fáradtságát mindig szem előtt tartották Fontosnak tartották a szemléltetést, a gyermek aktív munkáját-kirándulások alkalmával kikérdezték a gyerekeket A gyermekeket a köznapi nyelvvel, a magyaros, eredeti, tősgyökeres kifejezésekkel ismertették meg Csak a negyedik elemi osztályban kezdték a mondatrészek tanítását Az olvasmányok rövid, egyszerű a népnyelvén megírt mesék voltak

10 A tanítási módszerük A népmeséket elmondatták Alsóbb fokon szabadon választott mondatokat írattak a gyerekekkel A számfogalmakat a szemléltető és a számoló módszer kombinálásával sajátítatták A szemléltetőmódszerrel a négy alap műveletre is megtanították a gyerekeket Öltözéskor, vetkőzéskor, füzetek, játékok elrakásakor alkalom nyílt a számfogalmak, a számolás megerősítésére A számtani feladat menete a következő volt: 1.Számolás szemléltető eszközökkel-a tanuló kezében van pl. kocka 2. Szóbeli számolás-a feladat a táblán van, vagy a feladatot elmondatták 3. Írásbeli számolás

11 A tanítási módszerük A matematika tantárgynál alkalmazott módszereket használták a földrajz, rajz, az ének, tanításában is A gazdasági és kertészeti gyakorlatokat az iskolakertjében tartották ahol a gyermek megtanulta a konyhakertészetet, a gyümölcsfák ápolását, a selyembogár nevelését, a méhészet, a baromfinevelés elemeit A műhelygyakorlatokat nagyon kedvelték a gyerekek-itt papírkartonból készítettek geometriai testeket, később a lombfűrésszel is dolgozhattak, majd az asztalos munkára is sor került A gyerekek már becsengetés előtt a műhelyben fúrtak, faragtak

12 Az ideges gyermekek középfokú iskolája 4 illetve 8 fokozat van A középiskola az első 4 fokon a polgári iskolának vagy a reálgimnáziumnak felelt meg, további négy fokon a gimnáziumnak, illetve reál vagy kereskedelmi iskola felsőbb osztályainak felelt meg Ez az első latin nélküli iskola Magyarországon A földrajz, természettan, mértan órákat tartottak ipartelepek, gyárak, múzeumok látogatásával Az iskola harmadik tagozata a továbbképző tanfolyam ahol a tanári kar véleménye alapján, a polgári iskolában kiváló eredménnyel vizsgázott tanulók vehettek részt A továbbképző tanterve azonos volt a gimnáziuméval, a reál vagy a kereskedelmi iskoláéval

13 Az ideges gyermekek intézetének reformja Szükségesnek tartották, mert ingyenes növendék a szabályzat szerint nem vehető fel az iskolába A proletár gyermekek között az idegesség,pszichopátia, neuraszténia kétszer nagyobb számban fordul elő, mint a gazdag gyerekek körében A jó képességű ideges gyermekeket nem szabad elveszni hagyni A 8 osztályú népiskolának kiegészítő részeként ki kell építeni a 8 osztályú népiskolát az ideges gyermekek számára Az intézet gyakorló iskola célját szolgálná

14 Az ideges gyermekek intézetének reformja A 8 osztályú népiskolára felépülő 5 osztályú középiskola csak a középiskolai tanárképző intézetekkel rendelkező városokban létesítendők Csak azoknak az ideges, de tehetséges szegény tanulók számára kell létesíteni, akik pszichopatiájuk miatt normál iskolákban nem boldogulnak Az 5 osztályú középiskola négyes célt szolgál 1. szociálisat 2. gyógyító pedagógiait 3. főiskolait 4. Tudományosat O A kereskedelmi iskolát meg kell szüntetni O Mindehhez szükség van elegendő kinevezett tanárra, megfelelő helyre

15 Javaslatok az ideges gyermekek intézetének reformjához Az intézetbe elsősorban szegény ideges gyermekeket ingyenesen vegyék fel 8 osztályos egységes népiskolát az ideges gyermekeknek, megfelelő körülmények mellet, mint kerti iskolát engedélyezzék 5 osztályos középiskolát életbe léptetni- mint tudományos kísérleti állomást A kereskedelmi tagozatot 1919.év szeptemberében fokozatosan szüntessék meg A rendelet szerint az intézet addigi orvos-pedagógiai célja és szervezete érintetlen marad, az intézet szociális rendeltetése megváltozik Az iskola új neve: Állami kerti nép- és középiskola

16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!