Az iparigazgatás. Az energia szektor igazgatása.. - презентация

1 Az iparigazgatás. Az energia szektor igazgatása.

2 Az ipar fogalmi körülhatárolása Az ipar a természet javainak - alapanyagok, nyersanyagok, energiahordozók - kitermelését és átalakítását eredményező tevékenységek összessége. Az ipari termékek zöme a piaci forgalomban kerül szétosztásra

3 Ipari közigazgatás atomenergia termelés villamos-energia ellátás vezetékes gázellátás távhő-szolgáltatás központi fűtés és melegvíz szolgáltatás bányászat

4 Az ipari tevékenység infrastruktúráját képező szakterületek igazgatása műszaki biztonsági felügyelet szabványosítás mérésügy kutatás, fejlesztés szabadalmi eljárás

5 1.Az atomenergia termeléssel kapcsolatos közigazgatási funkciók 2.A villamos-energia szolgáltatáshoz kapcsolódó közigazgatási funkciók 3.A földgázellátással kapcsolatos közigazgatási funkciók 4. A távhő ellátással kapcsolatos közigazgatási funkciók 5. A központi fűtés és melegvíz szolgáltatással kapcsolatos közigazgatási funkciók 6. A bányászattal kapcsolatos közigazgatási funkciók

6 A villamos-energia szolgáltatáshoz kapcsolódó közigazgatási funkciók természetes monopólium közüzemi szolgáltatás aktuális feladat: a versenypiaci feltételek megteremtése és a piaci verseny kibontakoztatása évi LXXXVI. tv. (Vet.)

7 Az ipar funkcionális területei: műszaki biztonság, szabványosítás, mérésügy igazgatása. Az ipari közigazgatás szervezete.

8 A műszaki biztonsági felügyelet a veszélyes technológiák, mint a villamos- energia, gázenergia ellátás, a fűtő- és ipari gázpalackok, gáztartályok, kazánok stb. biztonsági követelményeinek betartása feletti őrködést foglalja magába. MKEH

9 Mérésügyi szakigazgatás célja és szerepe a gazdasági és társadalmi jelentőségű mérések egységességének, hitelességének, és pontosságának biztosítása Szerepéből következően a mérésügyi szakigazgatás különbséget tesz: joghatássál járó mérések – mint pl. a közművektől vételezett víz-, és energia; a telekrendezési, vagy bírói eljárás során végzett területmérés – valamint joghatással nem járó mérések – mint pl. a saját háztartásban az élelmiszer alapanyagok mérése – között; kötelező hitelesítésű (pl. bolti mérleg, gázfogyasztás mérő), és hitelesítési kötelezettség alá nem eső mérőeszközök (pl. must cukorfokot mérő); törvényes, és az ezeken kívüli mértékegységek között. (Az előbbiek körébe tartozik, pl. a méter és ennek törtrészei, valamint többszörösei; az utóbbiak körébe a coll, a yard, négyszögöl, kataszteri hold, stb.)

10 A joghatással járó mérések során a törvényes mértékegységek használata kötelező. Hiteles az a mérőeszköz –amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, –amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte. Etalon Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal évi XLV tv. a mérésügyről 127/1991(X.9.) Korm. rendelet

11 A szabványosítás = elfogadott és ajánlott minta adott cél ismételhető eléréséhez évi XXVIII. törvény A szabványosítás arra felhatalmazott szervek részéről végzett olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló, vagy várható problémákra, azzal a céllal, hogy a rendezőhatás adott feltételek között a legkedvezőbb legyen. lehet vállalati, szakmai, ágazati, nemzeti, nemzetközi és regionális szintű. Honosítás

12 A szabadalmi eljárás feladata a találmányok szabadalmi oltalmazása évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Magyar Szabadalmi Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa Iparjogvédelmi Szakértői Testület

13 A kereskedelem szakigazgatása. A hatályos kereskedelmi törvény alapvető rendelkezései.

14 A kereskedelem fogalma, tagozódása A gazdaságnak az az alrendszere, amely megvalósítja a termékek, illetve a szolgáltató tevékenységek áramoltatását a társadalom alanyai között. Csoportosítások: a.) forgalmazott javak közgazdasági természete szerint b.) Hatóköre szerint c.) az értékesítés folyamatában betöltött szerepe szerint e.) A felmerülő igények természete és az igény-kielégítés módja szerint f.) A pénzpiac tagolása

15 A közigazgatás kereskedelemmel kapcsolatos alapvető funkciói - elő kell segítenie a kereskedelem kedvező funkcióinak a kibontakozását - garantálni a kell a kereskedők vállalkozási szabadságát - védelemben kell részesítenie mind a beszállítói, mind a vásárló pozícióban lévőket a kereskedők visszaéléseivel szemben, - a kereskedelmi tevékenység követelményei és feltételei megállapításakor biztosítani kell a kereskedők, a vásárlók és a kereskedelmi alkalmazottak érdekei optimális összehangolását.

16 Az áruk és szolgáltatások kereskedelmének hazai szabályozása évi CLXIV. törvény A Ker. tv hatálya A kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételei Az üzletek nyitva tartásának rendje A kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenőrzése A követelmények megszegésének szankciói

17 A nemzetközi kereskedelem. Az elektronikus kereskedelem. A kereskedelmi szakigazgatás szervezete.

18 Nemzetközi kereskedelem a.) közösségi kereskedelem és b.) Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem.

19 Elektronikus kereskedelem évi CVIII. tv. Internetes kereskedelem Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

20 A kereskedelmi szakigazgatás szervezete Nemzetgazdasági Minisztérium Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Helyi önkormányzatok más hatóságok

21 Az idegenforgalom igazgatása

22 Az idegenforgalom fogalma A turizmus rendszere (kereslet-kínálat) Turizmus típusai, aktív-passzív turizmus A turizmus gazdasági sajátosságai Az idegenforgalomban rejlő veszélyek A közigazgatás idegenforgalommal kapcsolatos funkciói Az idegenforgalmi közigazgatás szervezete Az idegenforgalom közigazgatásának eszközei