Közigazgatás alapintézményei Szeminárium Oktató: Kovács Éva Margit Közigazgatási modellek. - презентация

1 Közigazgatás alapintézményei Szeminárium Oktató: Kovács Éva Margit Közigazgatási modellek

2 Közigazgatási modellek típusai Kontinentális Modell FranciaNémet Porosz típusú Rechtsstaat (jogállam) Angolszász Típusú modell AmerikaiAngol

3 A közigazgatást meghatározó állami sajátosságok Jogrend Alkotmányos berendezkedés Történelmi hagyományok Állam területi tagozódása

4 Kontinentális modell

5 A francia modell - napóleoni modell az állam egységes, és a közérdeket érvényesíti, a közigazgatás központosított, hierarchizált, egységes és elszámoltatható, a köztisztvisel ő k magas szinten képzettek a francia jogszer ű ségi elv (principe de légalité) a közakarat (volunté générale) kifejez ő dése volt

6 A porosz- német jogállamiság a német modellt megtestesít ő porosz állam nem a monarchiát megszüntet ő polgári forradalmon alapult, hanem a porosz uralkodó elit hatalmán. a porosz uralkodó törvényeket és szabályokat követett és ezeket a törvényeket és szabályokat egyenl ő en és méltányosan alkalmazta az egyének irányába, a köztisztvisel ő k és bírák semlegességének követelménye A jogszer ű ség az uralkodó abszolút hatalmát jelenítette meg.

7 Liberális alkotmányos jogállam (Rechtsstaat) A törvényhozás vált az állami funkciók alapjává. A közigazgatási tevékenységet a jogszer ű ség követelményének érvényesítésére kellett alapozni. A jogi ismeretek alkalmazását tekintették alapvet ő fontosságúnak az állam hatékony m ű ködésében. A jogászok monopóliumát eredményezte a közigazgatásában. A szakszer ű en m ű köd ő, modern bürokrácia kezdete. A köztisztvisel ő k egy személytelen államiság szolgálatának feladatait látták el, nem az uralkodóét Megfelel ő képzettséggel és tapasztalatokon alapuló szakértelemmel rendelkeztek. Hivatalos, formálisan el ő írt feladataik voltak. Élethossziglani foglalkoztatással, rendszeres fizetéssel és nyugdíjjal. Bürokrácia alapjai.

8 Önkormányzati modellek

9 Ultra vires elv A dekoncentrált szervek és az önkormányzatok viszonyrendszere rendkívül összetett Az állam erős irányító – finanszírozó szerepet tölt be Az önkormányzatok jól definiált közszolgáltató tevékenységet végeznek Közszolgáltatások nyújtásakor nagyban támaszkodnak a piaci megoldásokra Angolszász Típusú Föderatív, szövetségi államok Tartományok joga az önkormányzati rendszer meghatározása Eltérő megoldások a különböző tartományokban (észak – dél közötti különbség) Decentralizáció mellett is erős hierarchia jellemzi Minden helyi funkciót felvállalhatnak, kivéve, ha más a feladat címzettje Német

10 Franciaország, Spanyolország, Olaszország (félúton?) Komoly alkotmányjogi státusz és erős közösségi hagyományok Egy település - egy önkormányzat elve (nem integrált) Feladatok szűk körűek, pénzügyi és gazdasági önállóságuk csekély Területi szint a jelentősebb Kiterjedt társulási rendszereket működtetnek Erős állami felügyelet, ami még a közszolgáltatások szervezésére is kiterjedhet Francia Típusú Alkotmányos rendelkezések alapelvi szinten maradnak A települések átlag lakosságszáma magas Több település - egy önkormányzat elve (integrált rendszer) Nagy gazdasági önállósághoz széles feladat- és hatáskör társul A települési önkormányzatok erősödtek, a területi önkormányzatok gyengültek Területi kiegyenlítettség a közszolgáltatásokban Skandináv/ Északi

11 Közigazgatási bíróságok

12 Franciaország A közigazgatási bírósági szervezet a közigazgatáson belül helyezkedik el, de attól függetlenül m ű ködik. Rendes bíróságok is gyakorolnak kontrollt a közigazgatás törvényes m ű ködése felett, de csak sz ű k körben. Szervei: 1. Államtanács; 2. Közigazgatási fellebbviteli bíróságok; 3. Közigazgatási bíróságok; 4. Speciális hatáskörrel bíró közigazgatási jogszolgáltató szervek.

13 Németország A XIX. században alakult ki. A teljes jogorvoslati feladatkört a közigazgatási bírósági fórum látja el, biztosítva a törvényességi felügyeletet (generál klauzula) Háromszint ű, önálló közigazgatási bíróság: 1. tartományi els ő fokú; 2. tartományi fellebbviteli; 3. szövetségi felülvizsgálati közigazgatási bíróság. + speciális bírósáok.

14 Közszolgálat

15 Porosz-német típusú közszolgálat a karrierrendszer ő si formája az abszolutizmus korának öröksége Pontosan leszabályozott hierarchikus struktúrák, a decentralizáció, a vertikális és horizontális fragmentáció jellemzi nemzeti szinten a közigazgatási szervek felépítésének egységessége, a minisztériumok közötti koordináció. max weberi típusú modell, amely a hadsereg mintájára köztisztvisel ő k végzettsége a kiválasztás kritériuma,egyetemi végzettséghez kötöttek. A jogászok dominanciája. életpálya, el ő menetelük automatikus, elvárt az engedelmesség. Továbbképzési intézmények

16 Francia a közigazgatás er ő teljes centralizációja, áthatja az egyenl ő ség, a jogállamiság eszméje, a közigazgatás tevékenységének er ő teljes jogszabályhoz kötöttsége; a központosított egységes kormány és közigazgatás, hierarchizált struktúrák egységesség elve, a politika és a közigazgatás elválasztása f ő tisztvisel ő i és a politikusi réteg szoros kapcsolata és interakciói az egyetemi végzettség, els ő sorban a jogi képzettség dominanciája A fels ő vezet ő i továbbképz ő intézmények tudás homogenitása

17 Nagy-Britannia a közigazgatás feladatainak ellátása a szakpolitikákat kidolgozó kormányzati minisztériumok és a jelent ő s autonómiával rendelkez ő, végrehajtó típusú ügynökségek (agencies) között oszlik meg. Alsóbb szinten: karrierrendszer jegyeit hordozza a köztisztvisel ő k toborzása és el ő menetele tekintetében. Személyügyi hatáskörök tekintetében a közigazgatási szervek vezet ő i jelent ő s önálló hatáskörökkel bírnak. F ő tisztvisel ő k: kiválasztásuknál országos szinten meghatározott normák élnek.

18 Amerikai Zsákmányrendszer visszaszorulása. A karrierrendszer jegyei által fémjelzett berendezkedés meghonosodása. Brit modell elemeinek átvétele.