A helyi önkormányzatok társulásai 2012. március 23. Előadó: Dr. Csonka Ernő Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Helyettes Államtitkár, Államtitkári. - презентация

1 A helyi önkormányzatok társulásai március 23. Előadó: Dr. Csonka Ernő Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Helyettes Államtitkár, Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

2 Társulás elméleti megalapozása - Alaptörvény - szabadon társulhat társulási szabadság elve - törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban ellátását törvényi garanciával - Kötelező társulás- önkormányzati autonómia sérül? önkormányzat széles feladatkör /déli típus//északi típus/ - Cél: hatékony, takarékos feladatellátás - Hatályos Ötv.- hatósági igazgatási társulás /pl. szabálysértés, építésügy/ - intézményi társulás - társult képviselőtestület /polgármesteri hivatal is, amely nem határos/ - Sajátos társulási formák - körjegyzőség - agglomerációs társulás /főváros és környéke/ - önkormányzati érdekszövetségek /TÖOSZ, MJVSZ/ - Társulási törvény - megbízás feladat, szolgáltatás ellátására - intézmény közös fenntartása - közös döntéshozó szervű társulás - jogi személyiségű társulás /vagyona, szervezete van / 2

3 A társulás elvi megalapozása 1., Szabad társulás elve /Alaptörvény 32. cikk/ - Helyi önkormányzatok közötti szabad társulás - Magyarország: déli típusú önkormányzati rendszer /3194 önkormányzat/ társulás kiemelt szerepe a feladatellátásban 2., Törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban történő ellátását /Alaptörvény 34. cikk/ - Kötelező társulás kérdése- anyagi ösztönzés /például többcélú kistérségi társulások/ - törvény elrendeli - önkormányzati autonómia sérül-e? 3., Önkormányzati együttműködési formák - együttműködés non-profit, civil szférával - együttműködés más önkormányzattal - egyedi együttműködés, külön szervezet nélkül - formalizált együttműködés - határon átnyúló együttműködés /Európai Területi Társulás/ 3

4 A társulások jogi keretei - Alaptörvény - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény / Új Ötv. – január 1-től hatályos/ a helyi önkormányzatok társulásai /IV. fejezet/ - Új Ötv január 1-től hatályon kívül helyezi a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló törvényt a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt - Önkormányzati Charta 10. cikk /1997. évi XV. törvény/ - Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvény /2006/EK Rendelet 4

5 A helyi önkormányzati társulások jogi alapvetései 1., A társulás a képviselő-testület szerve önkormányzati feladatellátást biztosít feladatellátás a társuláson keresztül valósul meg 2., A társulás önkormányzati döntést hozhat a képviselő-testület felhatalmazása alapján 3., A képviselő-testület hatáskörét társulásra ruházhatja tovább nem ruházható utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, visszavonhatja 4., A képviselő-testület át nem ruházható hatásköre társulás alapítás társulás megszüntetés 5., Új Önkormányzati törvény általános szabályai törvény eltérhet megállapodás eltérhet Ötv. rendelkezései szerint 5

6 A helyi önkormányzatok társulásai az új Ötv-ben A szabályozás elemei 1., Megállapodás - a képviselő-testületek megállapodása szükséges 2., Feladat - önkormányzati feladat - hatáskör ellátása - államigazgatási feladat és hatáskör ellátása /polgármester és jegyző/ 3., Cél - hatékony - célszerű feladatellátás 4., Jogi személy - vagyona lehet - szerződést köthet 6

7 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályai Írásbeli megállapodás: a polgármester írja alá A képviselő-testület minősített döntése- jóváhagyás - módosítás - megszüntetés Csatlakozás: év első napja Kiválás: év utolsó napja 6 hónappal korábban kell dönteni kiválás esetén a vagyont ki kell adni (5 évre elhalasztható) Társulás- saját vagyona lehet - gazdálkodó szervezetet alapíthat Működési költség biztosítása lakosságszám alapján /főszabály/ Vitás kérdés - lehet egyeztető bizottsági kikötés - törvényszék dönt 7

8 A helyi önkormányzati társulás szervezete és működése Társulási tanács - döntéshozó szerv - képviselő-testület által delegált tagok alkotják - szavazatarány: megállapodásban rögzítik /ha nem, 1 szavazat elve/ - Tanács határozatot hoz - döntéshozatali eljárási megállapodás Elnök - kötelező - Tanács tagjai közül Alelnök - lehetőség - Tanács tagjai közül Bizottság - lehetőség - önkormányzati bizottságra vonatkozó szabályok alkalmazandók Munkaszervezet – társulás székhelyének polgármesteri hivatala Jegyző – tanács ülésén tanácskozási joggal vesz részt 8

9 Sajátos társulási formák 1., Közös önkormányzati hivatal – kötelező forma - járáson belüli községek fő lakosságszám január 1. után 60 nappal 2., Társult képviselő-testület - adott település ügyében önállóan dönt a képviselő-testület - határozat, nem megállapodás - kétféle mód - képviselő-testület együtt - lakosságszám-arányosan küldenek képviselőt a testületbe 9

10 3, Európai Területi Társulás (ETT) Új lehetőség a határon átnyúló együttműködések erősítésére Az ETT, mint jogi eszköz létrehozásának indoka és célja: A területi együttműködés a közötti kohéziós politika 3. célkitűzése lett A területi együttműködések feltételeit azonban a tagállamok önmagukban nem képesek hatékonyan kidolgozni,ezért közösségi szintű intézkedés kellett: európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelet A területi együttműködések hatékony megvalósítását, a források lehívását segíti a létrehozott jogi eszköz, az EGTC, magyar nevén Európai Területi Társulás (ETT) Az együttműködések nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog hatálya alatt köttetnek (az első közösségi szintű jogi eszköz) Korábban az együttműködések legfőbb jogi akadálya a szabályozás hiánya, valamint az eltérő tagállami szabályozás volt Ezért cél, hogy a helyi, nemzeti szereplők határon átnyúló (területi) együttműködéseihez szabályozott keret, jogi személyiség és jogképesség legyen biztosítva A területi együttműködés mindhárom formája megvalósítható (határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés) Magyarországon az átültetést a évi XCIX. törvény valósította meg 10

11 Az Európai Területi Társulás sajátosságai Jogi háttér: 1082/2006/EK Rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról 16/2010. (XII. 15.) KIM rendelet az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás részletes szabályairól Tagság (legalább két tagállam jogalanyainak részvételével): Helyi és regionális szereplők (pl. önkormányzatok) Állam Közbeszerzési irányelv hatálya alá tartozó közjogi személyek + fentiek társulásai 3. államok jogalanyai is részt vehetnek Hozzáadott érték a határon átnyúló együttműködések korábbi formáival szemben: Jogi személyiség, teljes jogképesség, azaz: Az ETT több tagállam résztvevőinek autonóm testülete, saját költségvetéssel, saját szervezettel (önálló munkáltatói jogosultsággal) saját szerződő képességgel. UGYANAKKOR: Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatívát kínál A határon átnyúló programokban az EGTC önállóan pályázhat, így nem érvényesül a vezető partner elv Kötelezően létrehozandó szervek (igazgató, közgyűlés) biztosítják a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét A szervezett keretek, jogi személyiség hatékonyabb forráslehívást és egyenlő érdekérvényesítést tesz lehetővé Magyar önkormányzatok részvételével létrejött ETT-k felelőssége korlátolt. 11

12 Az Európai Területi Társulás sajátosságai II. legalább két tagállam jogalanyai (önkormányzatok, megyék, állam, ezek társulásai stb.) hozhatják létre nem uniós tagállam jogalanya is részt vehet garancia: az uniós jog hatálya (elsődlegesen alkalmazandó) alatt jön létre, nem nemzetközi jog szerint Horizontális alkalmazás (a területi együttműködés mindhárom formájára): Határokon átnyúló Transznacionális Régiók közötti együttműködés Vertikális alkalmazás: Programmenedzsment Projektmenedzsment Uniós és hazai finanszírozású fejlesztések Saját költségvetésű projektek Lehetséges együttműködési területek: Turizmus, kultúra, oktatás, egészségügy, infrastruktúra, sport, környezetvédelem, stb. 12

13 Európai Területi Társulás (ETT) létrehozása feltétel: az együttműködő partnerek között szoros együttműködés fennállása meghatározni az elérni kívánt közös célt ETT (EGTC) feladatainak, hatáskörének meghatározása a lehetséges tagok körének meghatározása döntés a székhelyről (meghatározza az alkalmazandó jogot, ezért különösen figyelemmel kell lenni a tagállami ETT (EGTC) szabályozásra) Alapszabály, egyezmény tervezet elkészítése (jogi segítség ajánlott) Kötelező és lehetséges szervekről döntés Alakuló ülés Jóváhagyási kérelmek benyújtása tagállamonként Nyilvántartásba vétel a székhely szerinti tagállamban Az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetés 13

14 ETT létrehozása II. Az ETT-k nyilvántartásba vétele két lépcsős eljárás eredménye: I. JÓVÁHAGYÁS A magyar jóváhagyó hatóság a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter. A kérelem elbírálása közigazgatási hatósági eljárás keretében, 30 napos határidővel zajlik. A kiadott jóváhagyásokról a KIM interneten elérhető nyilvántartást vezet. II. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ELJÁRÁS A jóváhagyással rendelkező ETT-ket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartása. A nyilvántartásba vett ETT-kről a Törvényszék nyilvántartást vezet 14

15 ETT-k Magyarországon Abaúj Abaújban ETT Arrabona ETT Banat-Triplex Confinium ETT Ister-Granum ETT Novohrad-Nógrád ETT Rába-Duna-Vág ETT Ung-Tisza-Túr-Sajó ETT Bodrogközi ETT Pons Danubii ETT Karszt Bódva ETT Jóváhagyást kapott ETT-k: Békés Arad ETT Európa Kapu ETT Európai Közös Jövő ETT Gömör-Tornai ETT Pannon ETT Pro Comitatus Zathmariensis ETT Nyilvántartásba vett ETT-k: 15

16 16

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 17