A XX. Század művésze. AVANTGARD Avantgárd (a francia avant-garde, előőrs katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek. - презентация

1 A XX. Század művésze

2 AVANTGARD Avantgárd (a francia avant-garde, előőrs katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet. A fejlett nyugati országok társadalmi válsága a 19. század végére felerősödött. Ezt a képzőművészetben azonnal jelezte a szociális érzékenységű témák megjelenése, és több új irányzat kialakulása. Az avantgárd törekvések rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése. Az irányzatokban többnyire nincs semmi közös, csak a lázadás, a formabontás vagy építés szándéka. Közös jellemzőjük az is, hogy nyomtatott fórumokon, többnyire saját folyóirataikban kihirdették elveiket. Ezek között a manifesztumok között legjelentősebb a futuristáké. 20. század19. század futuristáké

3 Formabontó irányzatok Expresszionizmus ( )Expresszionizmus Fauvizmus ( )Fauvizmus Futurizmus ( )Futurizmus Absztrakt művészet (1910-)Absztrakt művészet Dadaizmus ( )Dadaizmus Szürrealizmus ( de elemeiben napjainkig is)Szürrealizmus

4 Formaépítő irányzatok Kubizmus ( )Kubizmus –vorticizmusvorticizmus –Section d'OrSection d'Or –orfizmusorfizmus Konstruktivizmus (1917- )Konstruktivizmus

5 Expresszionizmus Az egyik legnagyobb hatású avantgárd irányzat. A szó eredete: 'exprimere' (latin) = kifejezni 1911-ben H. Walden, német író által alkotott fogalom, mely keletkezése idején az összes modern művészeti irányzat gyüjtőneve volt. Az erősen torzított, tördelt formák a művész belső viharát hordozzák, a művész mintegy kivetíti érzelmeit az ábrázolt motívumba. Elődei: Van Gogh, Gauguin, Bosch, Grünewald, El Greco... Az expresszionizmus a kifejezés szubjektivitása, ellentétben a naturalizmus és realizmus objektivitásával, valóságtiszteletével. Az expresszionista művész saját érzéseit vetíti a tárgyi világ motívumaiba, ezért lelki intenciója szerint a látványt tetszőlegesen, szuverén módon átalakítja, sőt időnként torzítja. Erős érzelmi töltete többnyire drámai színellentétekben, hangsúlyos kontrasztokban nyilvánul meg - hasonlóan egyik őséhez, a romantikához. Míg a romantika a XIX. sz. jellemző stílusa, az expresszionizmus a XX. sz. egészén végigvonul, bár iskolaszerűen a század első harmadában virágzott.

6 Németországban indult útjára az expresszionizmus festészeti és irodalmi mozgalomként. Folyóiratok, évkönyvek (Die Brücke, Der blaue Reiter, Der Sturm, Die Action) szerkesztőségében csoportosuló alkotók nevezték magukat expresszionistáknak. Fénykoruk a tízes évekre esik. Központi fogalmuk: az Emberért Kiáltani. Die Brücke (Híd): a német expresszionista művészek első jelentős csoportosulása Kirchnerrel az élen. Ide tartoznak még: Heckel, Nolde, Barlach... Der Blau Reiter (Kék Lovas): lelke Franc Marc, aki a művészi ösztönösséget hirdette misztikus hatású képeivel Művészetüket az ember iránti vonzalom jellemezte. A fametszetek fekete-fehér kontrasztjait különösen alkalmasnak találták arra, hogy kifejezzék művük elementáris mondanivalóját.

7 Az eldurvuló világban lévő elesett emberekért emelték fel a szavukat. Úgy látták, hogy nem az ember a rossz, hanem a társadalom, a világ. Költészetben a költő mindig az érzések, indulatok intenzív kifejezése érdekében merész egyéni szóképeket használ, belső látomásait vetíti ki. Nem a külvilág tárgyait ábrázolja, hanem a művekben lecsapódó indulatot, szenvedélyt próbálják kifejezni. Jelentős kifejezési eszköz újra a vonal. Bizonyos vonalakat hangsúlyoznak, a kontúrokat néha kiemelik, a színeket is céljaiknak megfelelően választják ki. Fokozzák harsogóbbá teszik vagy éppen tompítják őket

8 Fő jellemzői: - szubjektivitás: érzések, belső tartalmak kivetítése a formák maximális kifejezőerejének segítségével pl. Munch: Sikoly - emberközpontúság: - az érzések őszinte, korlátok nélküli kifejezése, a szorongások feloldódnak, az ember jóvá válik, a világ is megjavul - tiltakozás a XX. századi ember magányossága, kiszolgáltatottsága ellen háború- és erőszakellenesség, baloldali meggyőződés pl. Kollwitz: A német gyerekek éhesek

9 Figurális expresszionizmus kifejezően torzított formák, de a valóság világosan felismerhető érzések hangsúlyozása mozdulatokkal, arckifejezésekkel, gesztusokkal pl. Giacometti: Erdő Barlach: Menekülő Matisse: Tánc Munch: Pubertás Nolde: Próféta (fametszet); Utolsó vacsora Absztrakt expresszionizmus nem valóságrészletet ábrázol, belső mozgás, lüktetés; érzelemkifejezés pusztán színekkel és formákkal pl. Kandinszkij: Sárga, vörös, kék; Körív csúcsokból; Fúga Marc: Küzdő formákErdőMenekülőTáncPubertásPrófétaUtolsó vacsora Absztrakt expresszionizmusKandinszkijSárga, vörös, kékKörív csúcsokbólKüzdő formák Közös a kettőben - látomásos, lebilincselő erő - kifejező, felerősített színvilág Jelentős képviselői: Giacometti, Barlach, Nolde, Mattisse, Munch, Kandinszkij, Marc

10 Fauvizmus A fauvizmus az 1905-ben a párizsi Salon dAutomne kiállításán bemutatkozott festőcsoport, a Fauves (Vadak) képviselte festészeti irányzat.1905párizsiSalon festészeti Szellemi irányítójuk Henri Matisse (mátisz) volt, akinek feleségéről festett képe (Zöldsugaras portré) kulcsszerepet töltött be az 1905-ös Őszi Tárlaton. Nem képviseltek egységes stílust, így nem váltak tudatos mozgalommá sem. Inkább a személyes kapcsolat kötötte össze őket.

11 A stílus jellemzői Felfokozott színvilág, és technikai megoldások (a színeknek sokszor még a kép térszerkezetét is alávetették a művészek) A forma lemásolásával szemben a művészi formák elsődlegességének hangsúlyozása Tiszta színek, színfoltok alkalmazása A képekről sugárzó pozitív életszemlélet Főbb témák: portrék, enteriőr, tájkép, csendélet… újszerű feldolgozásban. Az között virágzó fauvizmus után más törekvések kerültek előtérbe. Egyedül Matisse tartott ki mindvégig nézetei mellett. További jelentős művészek: André Derain, Maurice de Vlamick

12 A fauvizmus magyar vonatkozása Czóbel Béla szintén Párizsban ismerkedett meg velük ben velük együtt állította ki munkáit a Függetlenek Szalonjában. Elsősorban a síkszerűen kezelt felületek, és tiszta erős színek alkalmazása jellemezte (pl.: Műteremben). Rippl-Rónai-József ( ) Párizsban kerül szorosabb kapcsolatba a csoporttal. Ő is fellépett az akadémizmus ellen, elvetette a realisztikus ábrázolást. Új festői korszaka től datálható, mikor is elkezdett pointillista technikával, felfokozott színhasználattal festeni.

13 Futurizmus Művészeti és politikai mozgalom a század első harmadában ( ) Központjai: Olaszország (jobboldali beállítottságú) Oroszország ( baloldali beállítottságú) Irodalomban, festészetben jeletnkezik elsősorban

14 Célja: A polgári hagyományok teljes lerombolása Az élet újjáalakítása Jellemzői: A múlt és a jelen tagadása, a jövő dicsőítése A technika, mozgás, sebesség, dinamizmus dicsőítése Témák a művészetben: Modern, nagyvárosi jövő A technikai csodák, gépek,a mechanika világa Sebesség, erő, dinamizmus Militarizmus, erőszak: a forradalmak és a háborúk éltetése (építés a pusztítás után)

15 Eszköztáruk a képzőművészetben: egymás utáni mozgásfázisok ábrázolása egy képen a mozgás irányának érzékeltetése, az erővonalak feltüntetése a képen

16 Absztrakt művészet

17 Az absztrakt művészet gyűjtőnév Azon képzőművészeti alkotásokat soroljuk ide, amelyeken természeti motívumokra még csak nem is emlékeztető ábrázolás mozzanatait fedezhetjük fel. A szakirodalom jobban kedveli a nonfiguratív, nem ábrázoló, abszolút vagy konkrét művészet megnevezéseket, mivel az absztrakció (elvonatkoztatás valójában minden művészi alkotás előfeltétele)

18 Képviselőit lényegében két nagyobb csoportra különíthetjük el: az egyik pusztán a színekre és azok esztétikai hatására, a zeneiségre koncentráló lírai vagy romantikus absztrakció, a másikat a különféle konstruktivista irányok alkotják.konstruktivista

19 Dadaizmus

20 A dadaizmus a művészi személyiség gátlástalan felszabadítását, a megkopott művészeti és társadalmi konvenció felszámolását, s a hagyományos esztétikai normák radikális szétzúzását követelte. A művészek ironikus-szatirikus eszközökkel kívánták átalakítani a társadalmi együttélés szabályit. Új műfajok születnek, melyek közös jellemzője, hogy a dolgok véletlen egymás mellé kerüléséből származó jelentésváltozásra épülnek.

21 Céljuk: botránykeltés, polgárpukkasztás, meghökkentés, provokáció a tradicionális művészet megcsúfolása "nihilizmus": a múlt teljes megtagadása, lerombolása, DE újat nem ad helyette! Képzőművészetben eszköztáruk: készen kapott tárgyak "műalkotássá" nyilvánítása fényképmontázsok Szobrászatban: hulladékszobrok

22 A dadaizmus köreiben négy zseniális képzőművész bukkant fel: Hans Arp, Marcel Duchamp, Max Ernst és Kurt Schwitters. Négyük munkássága, az eredmények szempontjából vajmi nehezen hozható közös nevezőre. Kiindulópontjukban van valami közös, és ennek van köze a dadához. A dada homályos ideológiájának középpontjában a szabadság fogalma állt.

23 A dadaizmus köreiben négy zseniális képzőművész bukkant fel: Hans Arp, Marcel Duchamp, Max Ernst és Kurt Schwitters.

24 SZÜRREALIZMUS "Hiszek benne, hogy eljön az idő, mikor az álom és a valóság, ez a két, látszatra oly nagyon ellentétes állapot összeolvad valamilyen tökéletes valóságfelettiségben..." (Breton)

25 A szó eredete: 'sur réalisme' (francia) = realitáson túli, valóságfeletti Központjai: Franciaország, Spanyolország Lényege: menekülés az I. világháborút követő politikai-gazdasági káoszból /li> tiltakozás a "civilizált" valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen elvonulás a fantáziába, az álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális világába "Mert az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik!" ("jéghegy-elv") - Freud! a szépség mint esztétikai kategória szerintük már nem létezik! Helyette használt kategóriák: félelmetes, nyomasztó, groteszk, bizarr, fekete humor

26 Két irányzat a) fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók pl. Salvador Dalí: Lángoló zsiráf

27 Dali: A polgárháború előérzete (Puha szerkezet főtt babbal)

28 Dali: Az emlékezet állandósága

29 Dali: Átlagos légfejű bürokrata koponyahárfát fej

30 Magritte: Hamis tükör

31 Chagall: A muzsikus;

32 Én és a falu

33 Max Ernst: Szent Antal megkísértése

34 b) vonzódás, az ősi, primitív, mitikus formákhoz és jelképekhez (gyerekrajzok, törzsi művészetek, hiegrolifák világa) pl. Jean Miró: Nők, madarak holdfényben

35 Paul Klee: A szép kertésznő

36 Klee:Katedrálisok városa

37 Klee:Téli nap

38 Klee: Duett

39 Henry Moore: Fekvő alak