10. Tétel - Felsőoktatási intézményrendszerek Készítette: Hollósi Hajnalka. - презентация

1 10. Tétel - Felsőoktatási intézményrendszerek Készítette: Hollósi Hajnalka

2 Sorbonne nyilatkozat Sorbonne nyilatkozat 1998-ban kiemelte az egyetemek szerepét ban kiemelte az egyetemek szerepét. Hangsúlyozta az európai felsőoktatási térség létrehozását. Hangsúlyozta az európai felsőoktatási térség létrehozását Bolognai Nyilatkozat : Bolognai Nyilatkozat : Tudás Európája. Tudás Európája. Nagyon fontosak az egyetemek. Nagyon fontosak az egyetemek.

3

4 A 20. sz ázadban bekövetkezett jelentős változások A 20. sz ázadban bekövetkezett jelentős változások A duális rendszer kialakulása (főiskolák – egyetemek). A duális rendszer kialakulása (főiskolák – egyetemek). Az egyetemek mellett rövidebb tanulmányi idejű, gyakorlat orientált képzést nyújtó intézmények hálózatának kialakulása – Főiskolák. Az egyetemek mellett rövidebb tanulmányi idejű, gyakorlat orientált képzést nyújtó intézmények hálózatának kialakulása – Főiskolák. Mindez az 1960-as 70-es években következett be. Mindez az 1960-as 70-es években következett be. Fő típusának német Fachhochschule tekinthető. Fő típusának német Fachhochschule tekinthető.

5 A Fachhochschule A korábbi felsőfokú szakiskolák átszervezésével jöttek létre az 1971-es évek elején.e Németországban 138 Fachhochschule és 35 Verwaltungfachhochschule működött. A post-econdary képzés a felsőoktatási intézményeken kívül, a szakoktatási intézményekben folyik.

6 Másik típusa A duális rendszer másik példájának az Egyesült Királyság binary sistemét tekintették. A duális rendszer másik példájának az Egyesült Királyság binary sistemét tekintették. Ez azonban sajátos vonásokat mutatott és 1990-es években teljesen átalakult. Ez azonban sajátos vonásokat mutatott és 1990-es években teljesen átalakult. A non-univesity szektorban jelentős változások történtek az 1990-es években. A non-univesity szektorban jelentős változások történtek az 1990-es években. Pl.:egyes polytechniceket egyetemmé nyilvánították. Pl.:egyes polytechniceket egyetemmé nyilvánították.

7 Többi fejlett európai ország jellemzői Hollandiában az 1960-as években épült ki a felsőoktatás duális rendszere. Belgiumban szintén korán kialakult a duális rendszer. Az északi országok közül kiépült még: Dániában, Norvégiában, Svédországban. A dél-európai országok közül csak: Görögországban és Portugáliában. Nem alakult ki: Olaszrszágban és Spanyolországban.

8 Megállapítások A fejlett európai országok többségében növekszik a non-university szektor jelentősége. A pedagógusképzés egésze az egyetemi szektorhoz került.

9 Az egyetemi szektor Az egyetemi szektor Az egyetemek száma, a legtöbb országban nagymértékben megnövekedett. Az egyetemek száma, a legtöbb országban nagymértékben megnövekedett. Vagy új intézményeket alapítottak, vagy a főiskolákat átminősítették egyetemmé. Vagy új intézményeket alapítottak, vagy a főiskolákat átminősítették egyetemmé.

10

11 Dánia Két új egyetemi központ és hét egyetemi szintű főiskola jött létre. Ezáltal kétszeresére nőtt az egyetemi szektor intézményeinek a száma.

12 Egyesült Királyság Itt is kétszeresére nőtt az egyetemek mennyisége.

13 További országok Németországban 28 egyetemet szerveztek, Finnországban 9 új egyetemet alapítottak, Portugáliában sok magánegyetem jött létre, Spanyolországban 23 egyetem, Franciaországban megháromszorozódott a számuk.

14 Volt szocialista országok Ezekben is nagyszámú új egyetem létesült. A legtöbb Lengyelországban, és Romániában (itt főleg magánegyetemek, és ezek jelentős része magyar oktatási nyelvű).

15 Magyarország duális felsőoktatása Magyarország duális felsőoktatása A kétszintű - főiskolai,egyetemi - képzés az 1960-as 70-es években az egyetemeken több képzési ágban, illetve szakon alakult. A kétszintű - főiskolai,egyetemi - képzés az 1960-as 70-es években az egyetemeken több képzési ágban, illetve szakon alakult.

16 Magyarország felsőoktatása napjainkban

17 2004-től megkezdődött a folyamatos áttérés az egyetemi vagy főiskolai végzettséget adó duális felsőoktatási rendszerről, az egymásra épülő 3 cikluson alapuló lineáris felsőoktatási rendszerre től megkezdődött a folyamatos áttérés az egyetemi vagy főiskolai végzettséget adó duális felsőoktatási rendszerről, az egymásra épülő 3 cikluson alapuló lineáris felsőoktatási rendszerre. Megkülönböztetünk állami és költségtérítéses, egyházi és magán intézményeket. Megkülönböztetünk állami és költségtérítéses, egyházi és magán intézményeket. Alap, mester és doktori képzési szint van. Alap, mester és doktori képzési szint van. Az egyetem minimum két képzési területen jogosult mesterképzésre és jogosult doktori képzésre és a doktori fokozat odaítélésére. Az egyetem minimum két képzési területen jogosult mesterképzésre és jogosult doktori képzésre és a doktori fokozat odaítélésére.

18 Magyarország felsőoktatása napjainkban Az intézmények folytathatnak felsőfokú szakképzést, szakirányú továbbképzést, és felnőttképzést is. Az intézmények folytathatnak felsőfokú szakképzést, szakirányú továbbképzést, és felnőttképzést is. 1 kredit=30 hallgatói tanulmányi munkaóra. 1 kredit=30 hallgatói tanulmányi munkaóra. A NAB 8 évente megvizsgálja a felsőoktatási intézményeket,hogy megfelel-e az oktatási követelményeknek. A NAB 8 évente megvizsgálja a felsőoktatási intézményeket,hogy megfelel-e az oktatási követelményeknek. Vannak osztatlan képzések is ami félév Vannak osztatlan képzések is ami félév Pl.: orvos, jogász, építész, gyógyszerész stb. Pl.: orvos, jogász, építész, gyógyszerész stb.

19 Felsőoktatási intézmények

20 Felsőoktatási intézmények rangsora A felsőoktatási intézmények helyéről az ún. rangsorok (rankingek) adnak tájékoztatást. Sokféle rangsor készül évente. Magyarországon is készítenek 2006 óta. Az első helyeken angol és amerikai egyetemek állnak. Lásd: pl.: Hollósi Hajnalka: Felsőoktatási intézmények nemzetközi és hazai rangsora, Mester és Tanítvány, (2008. november) 20. sz p.

21 Pedagógusképzés az EU- ban Az EU tagállamai nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusképzésre. Egységes a tanárképzés (5 év). Előnye: régen sokan végeztek tanárként azok is, akik nem készültek tanári pályára.

22 Főbb jellemzők 1990-től nagy változások indultak el a tanárképzésben. Elsősorban Hollandiában és az Egyesült Királyságban. Nem voltak változások: Romániában, Cipruson, Luxemburgban

23 Hollandia Nagy volt a tanárhiány – rosszul fizették őket ig többször csökkentették a bérüket től a tanári szakma nyitva állt a más szektorban tapasztalatot szerzettek előtt is (nem tanárok).

24 UK 1988 – reform – cél, hogy növeljék az iskolák közötti versenyt a jó tanárokért. Javult a bérezés. Lehetővé tették a tanárrá válás rugalmasabb módját.

25 Ausztria oktatási reform. Meghosszabbították a képzés idejét megemelték a képzések színvonalát is, és modernizálták a tartalmát. Ugyanakkor növekedtek tanárok munkaterhei is.

26 Általában Fokozatosan újították meg a képzés tartalmát + szerkezetét. Nagyobb szabadságot vívtak ki a tantervek meghatározásában az egyes intézmények. Növelték a tanárképzés idejét. A továbbképzések kiemelt szerepet kaptak!