Vannak-e világos távlatok és irányok a hazai kulturális szakpolitikákban? Andragógia és Közművelődés Debrecen, 2011. május 5. - презентация

1 Vannak-e világos távlatok és irányok a hazai kulturális szakpolitikákban? Andragógia és Közművelődés Debrecen, május 5.

2 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A politika adekvát fogalma A politika az ember egyik létezési módja, amelyben a kiindulópont az egyének feletti identitás lesz, amely a politikai életet élőket egyesíti.

3 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A politika fogalma A politikai viszony tradicionális értelemben zárt viszony: magában foglalja a barátokat(ti. a közösség genetikai, kulturális értelemben vett tagjait), de exkludálja az idegeneket. A politikai viszony tradicionális értelemben zárt viszony: magában foglalja a barátokat(ti. a közösség genetikai, kulturális értelemben vett tagjait), de exkludálja az idegeneket. Ez a felfogás a 20. századi tömegdemokráciákban veszített a jelentőségéből: a politikai verseny célja az expanzió, a szavazatmaximalizálás, amely például a kulturális határok kiterjesztésére törekszik. Ez a felfogás a 20. századi tömegdemokráciákban veszített a jelentőségéből: a politikai verseny célja az expanzió, a szavazatmaximalizálás, amely például a kulturális határok kiterjesztésére törekszik.

4 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A politika háromszög A politika három kulcsfogalma alkotja, amelyek a következők: A politika három kulcsfogalma alkotja, amelyek a következők: A polity, a politika intézményes világát jeleníti meg, beleértve a politikai közösség belső rendjét, alkotmányát, intézményrendszerét. Olyan normákat, intézményes és magatartási szabályokat foglal magában, amely a politikai cselekvés általános keretét adja. A polity, a politika intézményes világát jeleníti meg, beleértve a politikai közösség belső rendjét, alkotmányát, intézményrendszerét. Olyan normákat, intézményes és magatartási szabályokat foglal magában, amely a politikai cselekvés általános keretét adja. A politics, a politikát a politikai szereplők közötti konfliktusos folyamatként (versenyként sic!) írja le. A politics, a politikát a politikai szereplők közötti konfliktusos folyamatként (versenyként sic!) írja le. A policy, a politika tartalmi oldalával, a politikai célok megvalósulásával foglalkozik. A policy, a politika tartalmi oldalával, a politikai célok megvalósulásával foglalkozik.

5 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A kulturális politika A kulturális politika fogalmát rendszerint nagyon szűken használják. Csak azokat az intézkedéseket értik rajta, amelyeket az állam illetékes minisztériuma megtesz. A kulturális politika fogalmát rendszerint nagyon szűken használják. Csak azokat az intézkedéseket értik rajta, amelyeket az állam illetékes minisztériuma megtesz. Pedig… Pedig…

6 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A kulturális politikára ható tényezők Raymond Williams szerint egy adott társadalomban és adott időben háromféle kultúra él: domináns, reziduális és emergens. Uralkodó, eltűnő és feltörő. A kulturális politikának azonosítania kell ezeket, és ki kell alakítani a viszonyát hozzájuk. Raymond Williams szerint egy adott társadalomban és adott időben háromféle kultúra él: domináns, reziduális és emergens. Uralkodó, eltűnő és feltörő. A kulturális politikának azonosítania kell ezeket, és ki kell alakítani a viszonyát hozzájuk.

7 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A kulturális demokrácia Richard Pine szerint a kulturális demokrácia: állapot, amelyben mindenki szabadon választja meg a kultúráját és rendelkezik hozzá azokkal a feltételekkel (ismeretekkel, a megismerkedés lehetőségeivel), hogy helyesen tudjon dönteni. A kulturális demokratizmus viszont az a folyamat, amellyel ennek lehetőségeit megteremtjük. Richard Pine szerint a kulturális demokrácia: állapot, amelyben mindenki szabadon választja meg a kultúráját és rendelkezik hozzá azokkal a feltételekkel (ismeretekkel, a megismerkedés lehetőségeivel), hogy helyesen tudjon dönteni. A kulturális demokratizmus viszont az a folyamat, amellyel ennek lehetőségeit megteremtjük.

8 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Milyen kulturális politikák lehetségesek, és milyenek élnek itt Magyarországon? Kultúraőrző stratégia. Kultúraőrző stratégia. Felvilágosító stratégia. Felvilágosító stratégia. Identitásképző stratégia. Identitásképző stratégia. Piaci stratégia. Piaci stratégia. A jóléti állam stratégiája. A jóléti állam stratégiája. Posztindusztriális stratégia.* Posztindusztriális stratégia.* Ezek akár egyszerre is érvényesülhetnek!

9 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Politikai verseny, Kulturkampf vagy kulturális szakpolitikák a rendszerváltozás utáni két évtizedben A kultúrpolitika terén annak alakítói a kritikák megfogalmazásán kívül nemigen tudnak egyetérteni semmiben. A kultúrpolitika terén annak alakítói a kritikák megfogalmazásán kívül nemigen tudnak egyetérteni semmiben. A szocializmus éveiben erőteljes és világos kultúrpolitikája volt a hatalomnak: az állam fizetett és diktált. A modell tartós függőséget hozott létre, a művészek, a kultúra közvetítői, a közönség most is fogékony arra, hogy elsődlegesen az államnak kell gondoskodnia a kultúráról. Valójában ez már régen nincs így. A szocializmus éveiben erőteljes és világos kultúrpolitikája volt a hatalomnak: az állam fizetett és diktált. A modell tartós függőséget hozott létre, a művészek, a kultúra közvetítői, a közönség most is fogékony arra, hogy elsődlegesen az államnak kell gondoskodnia a kultúráról. Valójában ez már régen nincs így. Közben: piacgazdaság kiépülése>egyenlőtlenségek erősödése>akár hétszeres különbségek a kultúrához való hozzáférésben a 21. századi Magyarországon. Közben: piacgazdaság kiépülése>egyenlőtlenségek erősödése>akár hétszeres különbségek a kultúrához való hozzáférésben a 21. századi Magyarországon. Jogalkotási tevékenység kereste a kényes egyensúlyt a kultúrafinanszírozás és a –feladatellátás területén: kisebb-nagyobb sikerrel. Példa: a kultúra normatív finanszírozásának állami garanciái: az ezredforduló után nesze semmi fogd meg jól. Az SZJA szabadon felhasználható 1%. Jogalkotási tevékenység kereste a kényes egyensúlyt a kultúrafinanszírozás és a –feladatellátás területén: kisebb-nagyobb sikerrel. Példa: a kultúra normatív finanszírozásának állami garanciái: az ezredforduló után nesze semmi fogd meg jól. Az SZJA szabadon felhasználható 1%. Törekvések az állami minimalizmustól az állam szerepének konszolidálásáig. Törekvések az állami minimalizmustól az állam szerepének konszolidálásáig.

10 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Távlatok, víziók, missziók vagy Tükör által homályosan Stratégiaalkotási időszak a 21. század első évtizedében. Stratégiaalkotási időszak a 21. század első évtizedében. Legkarakterisztikusabb és eddig egyetlen hosszú távú, világos célokat megfogalmazó, a Bozóki András és munkatársai: A szabadság kultúrája. Magyar kulturális stratégia Négy prioritása van (volt): közössége, a nemzeti kulturális örökség védelme, a kortárs kultúra, a nyitott kultúra. Gyakorlatilag fiókba került. Legkarakterisztikusabb és eddig egyetlen hosszú távú, világos célokat megfogalmazó, a Bozóki András és munkatársai: A szabadság kultúrája. Magyar kulturális stratégia Négy prioritása van (volt): közössége, a nemzeti kulturális örökség védelme, a kortárs kultúra, a nyitott kultúra. Gyakorlatilag fiókba került. Az önkormányzatok is készítettek az elmúlt 20 évben koncepcionális terveket (már a 97-es törvény előtt is!), de a Bozóki-féle dolgozat után kezdett egységesülni a célmegjelölés, a stratégiaalkotás. Az önkormányzatok is készítettek az elmúlt 20 évben koncepcionális terveket (már a 97-es törvény előtt is!), de a Bozóki-féle dolgozat után kezdett egységesülni a célmegjelölés, a stratégiaalkotás. EU tagságunk tervezési kényszere is közrejátszott ebben. EU tagságunk tervezési kényszere is közrejátszott ebben. Közben gazdasági válság, elhibázott gazdaságpolitika (hibák a gazdaságpolitikai stratégiaalkotásban, recesszió, költségvetési megszorítások a kulturális ágazatban: kulturális járulék megszüntetése (+) ; önálló kulturális normatíva megszüntetése (-). Közben gazdasági válság, elhibázott gazdaságpolitika (hibák a gazdaságpolitikai stratégiaalkotásban, recesszió, költségvetési megszorítások a kulturális ágazatban: kulturális járulék megszüntetése (+) ; önálló kulturális normatíva megszüntetése (-).

11 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Tribünlakók, 3T helyett 3F Nemzeti Ügyek Politikája 2010 eredetileg a Fidesz választási programja. Ez lett a hivatalos kormányprogram. A hat fejezet egyike sem tartalmaz sem expressis verbis, sem indirekt módon programelemeket a kulturális politikáról Nemzeti Ügyek Politikája 2010 eredetileg a Fidesz választási programja. Ez lett a hivatalos kormányprogram. A hat fejezet egyike sem tartalmaz sem expressis verbis, sem indirekt módon programelemeket a kulturális politikáról programjában viszont igen. A hat pont nagy része a médiaviszonyok átrendezését követelte, úgy tünik sikerrel. A közművelődéssel kapcsolatos követelés inkább lózung és nincs is napirenden. programjában viszont igen. A hat pont nagy része a médiaviszonyok átrendezését követelte, úgy tünik sikerrel. A közművelődéssel kapcsolatos követelés inkább lózung és nincs is napirenden. A NKÖM-től a NEFMI-ig: koncetráció, majd fragmentáció. A NKÖM-től a NEFMI-ig: koncetráció, majd fragmentáció. Kötcsei beszéd: lojális értelmiség víziója, felesleges értékviták mellőzése… Kötcsei beszéd: lojális értelmiség víziója, felesleges értékviták mellőzése… Stratégia híján mozaikok a tárca juniorminiszterétől (extrém személy az államigazgatásban, aki őrizné értelmiségi autonómiáját. Saját megfogalmazása szerint ellenvéleményem lehet, de ellenakaratom nem. …a kormányzatnak nem szabad monopoliumjoggal felruháznia egyetlen kánongyártó műhelyt sem. Retorikájában általában védi az értelmiségi autonómiát (filozófusügy, Alföldi Róbert). Stratégia híján mozaikok a tárca juniorminiszterétől (extrém személy az államigazgatásban, aki őrizné értelmiségi autonómiáját. Saját megfogalmazása szerint ellenvéleményem lehet, de ellenakaratom nem. …a kormányzatnak nem szabad monopoliumjoggal felruháznia egyetlen kánongyártó műhelyt sem. Retorikájában általában védi az értelmiségi autonómiát (filozófusügy, Alföldi Róbert).

12 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Tribünlakók, 3T helyett 3F Szőcs Géza krédója: …az előttünk álló század kihívásainak csak akkor van esélyünk megfelelni, ha a magyar államot …olyan tudásközponttá építjük ki, amelynek Nyugat és Kelet kapujában a szellemi és a tárgyi javak átrakodásában kulcshelyszínné és kulcsszereplővé kell válnia. Szőcs Géza krédója: …az előttünk álló század kihívásainak csak akkor van esélyünk megfelelni, ha a magyar államot …olyan tudásközponttá építjük ki, amelynek Nyugat és Kelet kapujában a szellemi és a tárgyi javak átrakodásában kulcshelyszínné és kulcsszereplővé kell válnia. Eddig példa nélküli kormányzati struktúrában találják meg a kulturális szakigazgatás, kulturális politikaképzés helyét. Nehezen észrevehető. Feladatok fragmentálása (filmtámogatási rendszer, Balassa Intézet). Ezzel együtt fontossá vált a kiemelt kulturális intézmények teljes spektrumán a fejcsere. Eddig példa nélküli kormányzati struktúrában találják meg a kulturális szakigazgatás, kulturális politikaképzés helyét. Nehezen észrevehető. Feladatok fragmentálása (filmtámogatási rendszer, Balassa Intézet). Ezzel együtt fontossá vált a kiemelt kulturális intézmények teljes spektrumán a fejcsere. Erőteljes költségvetési megvonás. NKA és az állami intézmények költségvetésének csökkentése. Erőteljes költségvetési megvonás. NKA és az állami intézmények költségvetésének csökkentése. A kultúráért felelős államtitkár és apparátus nem autentikus a kultúra távlatos döntéseinek kialakításában. A kultúráért felelős államtitkár és apparátus nem autentikus a kultúra távlatos döntéseinek kialakításában.

13 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Két vélemény a mostani folyamatokról az ARTE által készített dokumentumfilm alapján Két vélemény a mostani folyamatokról az ARTE által készített dokumentumfilm alapján A stratégiába eddig nem foglalt, de vélelmezett konzervatív nemzeti kultúrpolitika értékválasztásait Szőcs történelmi okokkal magyarázza: A stratégiába eddig nem foglalt, de vélelmezett konzervatív nemzeti kultúrpolitika értékválasztásait Szőcs történelmi okokkal magyarázza: A Monarchián belül a magyar kultúra egy erős osztrák nyomás alatt formálódott, A Monarchián belül a magyar kultúra egy erős osztrák nyomás alatt formálódott, majd a két világháború közötti időszakban az akkori Németország részéről negatív befolyások érték, majd a két világháború közötti időszakban az akkori Németország részéről negatív befolyások érték, azt követően pedig a bolsevik mentalitással kellett megküzdenie. azt követően pedig a bolsevik mentalitással kellett megküzdenie. Ezek után szerinte érthető, hogy az ország vezetője a nemzeti kultúra gyökereihez kíván visszatérni azért, hogy független lelkületű nemzetet vezethessen. "Vagyis a nemzeti történelem kisajátítása jelentős tétkérdéssé vált Magyarországon" Ezek után szerinte érthető, hogy az ország vezetője a nemzeti kultúra gyökereihez kíván visszatérni azért, hogy független lelkületű nemzetet vezethessen. "Vagyis a nemzeti történelem kisajátítása jelentős tétkérdéssé vált Magyarországon"

14 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Két vélemény a mostani folyamatokról az ARTE által készített dokumentumfilm alapján Két vélemény a mostani folyamatokról az ARTE által készített dokumentumfilm alapján Rainer M. János, az 56-os intézet főigazgatója szerint: Rainer M. János, az 56-os intézet főigazgatója szerint: egyrészt a kormány maximálisan koncentrálni akarja az állam hatalmát, egyrészt a kormány maximálisan koncentrálni akarja az állam hatalmát, a másik ok pedig részét képezi az értelmiség függetlensége ellen folytatott harcnak. a másik ok pedig részét képezi az értelmiség függetlensége ellen folytatott harcnak. a kormánynak csak az a történelemfelfogás felel meg, amely kiszolgálja a politikai érdekeiket, azaz megnevezi az ellenséget, a volt kommunista párt utódaiban. a kormánynak csak az a történelemfelfogás felel meg, amely kiszolgálja a politikai érdekeiket, azaz megnevezi az ellenséget, a volt kommunista párt utódaiban.

15 Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Summázat A kulturális demokrácia inkluzív, nem exkluzív, mindenki szabadon választja meg a kultúráját és rendelkezik hozzá azokkal a feltételekkel (ismeretekkel, a megismerkedés lehetőségeivel), hogy helyesen tudjon dönteni. A kulturális demokrácia inkluzív, nem exkluzív, mindenki szabadon választja meg a kultúráját és rendelkezik hozzá azokkal a feltételekkel (ismeretekkel, a megismerkedés lehetőségeivel), hogy helyesen tudjon dönteni. Ehhez koherens, integratív kulturális politikát kellene végrehajtani. Ehhez koherens, integratív kulturális politikát kellene végrehajtani.