Dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Kultúra és politika viszonya. - презентация

1 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Kultúra és politika viszonya

2 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A politika fogalma A politika az ember egyik létezési módja, amelyben a kiindulópont az egyének feletti identitás lesz, amely a politikai életet élőket egyesíti. Együttlétezés, egy közösséghez tartozás érzékelt tudata; kifejezi a közösség egy időben élő tagjai, valamint a múlt, a jelen és a jövő nemzedékei közötti összetartozást. A politika az ember egyik létezési módja, amelyben a kiindulópont az egyének feletti identitás lesz, amely a politikai életet élőket egyesíti. Együttlétezés, egy közösséghez tartozás érzékelt tudata; kifejezi a közösség egy időben élő tagjai, valamint a múlt, a jelen és a jövő nemzedékei közötti összetartozást.

3 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A politika fogalma A politika szó a szabad görög városállam, a polisz nevéből származik. Arisztotelész szerint a politika lényege a városállam, mint közösség helyes és jó rendjének kialakítása volt. A politika szó a szabad görög városállam, a polisz nevéből származik. Arisztotelész szerint a politika lényege a városállam, mint közösség helyes és jó rendjének kialakítása volt. Alapkérdésnek tekintette, hogy milyen a jó alkotmány, az ideális állam. Alapkérdésnek tekintette, hogy milyen a jó alkotmány, az ideális állam.

4 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A politika fogalma Napjainkban, a köznapi gondolkodásban a politika két fő jelentésével találkozunk: Napjainkban, a köznapi gondolkodásban a politika két fő jelentésével találkozunk: Az első szerint a politika az, amit a hivatásos politikusok csinálnak, tehát az a politika a politikai elit dolga. A polgárok többsége passzív viszonyt alakít ki a politikai elittel, választóként, fogyasztóként vesz részt a közéletben. Az első szerint a politika az, amit a hivatásos politikusok csinálnak, tehát az a politika a politikai elit dolga. A polgárok többsége passzív viszonyt alakít ki a politikai elittel, választóként, fogyasztóként vesz részt a közéletben. A másik felfogásban a politika a közügyek optimális eldöntésére irányuló tevékenység, amelyben részt venni jogunk és kötelességünk. A közéletben való aktív részvétel a legnemesebb emberi tulajdonságok közé tartozik. A másik felfogásban a politika a közügyek optimális eldöntésére irányuló tevékenység, amelyben részt venni jogunk és kötelességünk. A közéletben való aktív részvétel a legnemesebb emberi tulajdonságok közé tartozik.

5 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A politika fogalma Az ember sokféle közösségnek lehet egyidejűleg tagja: családnak, iskolai- és munkahelyi közösségnek, szabadidős-, etnikai-, vallási- és kulturális csoportnak stb. Az ember sokféle közösségnek lehet egyidejűleg tagja: családnak, iskolai- és munkahelyi közösségnek, szabadidős-, etnikai-, vallási- és kulturális csoportnak stb. A politikai közösséget a felsoroltaktól megkülönbözteti, hogy azt nem a közvetlenül megélhető perszonális viszonyok tartják össze, hanem a közös érdekek és célok. Inkább racionális, mint emocionális kapcsolatok rendszere. A politikai közösséget a felsoroltaktól megkülönbözteti, hogy azt nem a közvetlenül megélhető perszonális viszonyok tartják össze, hanem a közös érdekek és célok. Inkább racionális, mint emocionális kapcsolatok rendszere.

6 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A politika fogalma A politikai viszony hagyományos értelemben zárt viszony: magában foglalja a barátokat, de kirekeszti az idegeneket. A politikai viszony hagyományos értelemben zárt viszony: magában foglalja a barátokat, de kirekeszti az idegeneket. Ez a felfogás a tömegdemokráciában veszít a jelentőségéből, hiszen a politikai verseny célja az expanzió, a szavazatmaximalizálás, amely a pl. a kulturális határok kiterjesztésére törekszik. Ez a felfogás a tömegdemokráciában veszít a jelentőségéből, hiszen a politikai verseny célja az expanzió, a szavazatmaximalizálás, amely a pl. a kulturális határok kiterjesztésére törekszik.

7 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A politika háromszög A politika három kulcsfogalma alkotja, amelyek a következők: A politika három kulcsfogalma alkotja, amelyek a következők: A polity, a politika intézményes világát jeleníti meg, beleértve a politikai közösség belső rendjét, alkotmányát, intézményrendszerét. Olyan normákat, intézményes és magatartási szabályokat foglal magában, amely a politikai cselekvés általános keretét adja. A polity, a politika intézményes világát jeleníti meg, beleértve a politikai közösség belső rendjét, alkotmányát, intézményrendszerét. Olyan normákat, intézményes és magatartási szabályokat foglal magában, amely a politikai cselekvés általános keretét adja. A politics, a politikát a politikai szereplők közötti konfliktusos folyamatként (versenyként sic!) írja le. A politics, a politikát a politikai szereplők közötti konfliktusos folyamatként (versenyként sic!) írja le. A policy, a politika tartalmi oldalával, a politikai célok megvalósulásával foglalkozik. A policy, a politika tartalmi oldalával, a politikai célok megvalósulásával foglalkozik.

8 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A politikai rendszer A politikai rendszer kialakulása, hasonlóan a gazdasági- vagy a kulturális rendszerekhez a társadalom differenciálódásának az eredménye. A politikai rendszer kialakulása, hasonlóan a gazdasági- vagy a kulturális rendszerekhez a társadalom differenciálódásának az eredménye. A társadalomból érkező inputot a választók által megfogalmazott kívánságok és követelések jelentik, megoldásukhoz, kollektív cselekvéssel hozzá is járulnak. A kormányzat a döntéshozatal centrumaként erre outputokkal válaszol. A társadalomból érkező inputot a választók által megfogalmazott kívánságok és követelések jelentik, megoldásukhoz, kollektív cselekvéssel hozzá is járulnak. A kormányzat a döntéshozatal centrumaként erre outputokkal válaszol. Ezeket az outputokat az állampolgárok értékelik és újabb inputok formájában visszacsatolt információként eljuttatják a kormányzatnak, amely erre reagálni fog. Ezeket az outputokat az állampolgárok értékelik és újabb inputok formájában visszacsatolt információként eljuttatják a kormányzatnak, amely erre reagálni fog.

9 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A politikai rendszer A politikai rendszer két fő feladata: A politikai rendszer két fő feladata: az egész társadalomra nézve kötelező erejű döntések meghozatala, az egész társadalomra nézve kötelező erejű döntések meghozatala, ezek elfogadtatása a társadalom tagjaival, akár szankciók alkalmazásának a lehetőségével. ezek elfogadtatása a társadalom tagjaival, akár szankciók alkalmazásának a lehetőségével.

10 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális politika A kulturális politika fogalmát rendszerint nagyon szűken használják. Csak azokat az intézkedéseket értik rajta, amelyeket az állam illetékes minisztériuma megtesz. A kulturális politika fogalmát rendszerint nagyon szűken használják. Csak azokat az intézkedéseket értik rajta, amelyeket az állam illetékes minisztériuma megtesz. Pedig… Pedig…

11 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális politika Ilyen értelemben azt mondják, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nincsen kulturális politikája, mivel nincsen szövetségi kulturális minisztériuma. Ilyen értelemben azt mondják, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nincsen kulturális politikája, mivel nincsen szövetségi kulturális minisztériuma. Éppen az a kulturális politikája, hogy nincs egységes minisztériumi irányítása, függetlenséget ad a többi érdekelt számára. Éppen az a kulturális politikája, hogy nincs egységes minisztériumi irányítása, függetlenséget ad a többi érdekelt számára.

12 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális politika ható tényezők Raymond Williams (1977) szerint egy adott társadalomban és adott időben háromféle kultúra él: domináns, reziduális és emergens. Uralkodó, eltűnő és feltörő. A kulturális politikának azonosítania kell ezeket, és ki kell alakítani a viszonyát hozzájuk. Raymond Williams (1977) szerint egy adott társadalomban és adott időben háromféle kultúra él: domináns, reziduális és emergens. Uralkodó, eltűnő és feltörő. A kulturális politikának azonosítania kell ezeket, és ki kell alakítani a viszonyát hozzájuk.

13 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális politikára ható tényezők Richard Pine (1981) szerint a kulturális demokrácia: állapot, amelyben mindenki szabadon választja meg a kultúráját és rendelkezik hozzá azokkal a feltételekkel (ismeretekkel, a megismerkedés lehetőségeivel), hogy helyesen tudjon dönteni. A kulturális demokratizmus viszont az a folyamat, amellyel ennek lehetőségeit megteremtjük. Richard Pine (1981) szerint a kulturális demokrácia: állapot, amelyben mindenki szabadon választja meg a kultúráját és rendelkezik hozzá azokkal a feltételekkel (ismeretekkel, a megismerkedés lehetőségeivel), hogy helyesen tudjon dönteni. A kulturális demokratizmus viszont az a folyamat, amellyel ennek lehetőségeit megteremtjük.

14 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális politikára ható tényezők Klaus von Beyme (1998) szerint a politika szempontjából a kultúra és a művészet marginális jelenség. A hatalom természetesen mindig arra törekszik, hogy meglegyen a maga saját szolgálatára rendelt legitimációs művészete: Kunst der Macht (a hatalom művészete). Klaus von Beyme (1998) szerint a politika szempontjából a kultúra és a művészet marginális jelenség. A hatalom természetesen mindig arra törekszik, hogy meglegyen a maga saját szolgálatára rendelt legitimációs művészete: Kunst der Macht (a hatalom művészete). A diktatórikus hatalmak eszközei: a megszorítás, a védnökség, a szabályozás, és az elosztás. A diktatórikus hatalmak eszközei: a megszorítás, a védnökség, a szabályozás, és az elosztás. A demokrácia eszméje ezzel szemben a kiterjesztés (extenzitás) és az újraelosztás. A demokratikus fejlődésben jön létre az ellenerő: a művészet hatalma (Macht der Kunst). A demokrácia eszméje ezzel szemben a kiterjesztés (extenzitás) és az újraelosztás. A demokratikus fejlődésben jön létre az ellenerő: a művészet hatalma (Macht der Kunst).

15 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális politikára ható tényezők Beyme felveti a művészi magatartás mátrixát. Beyme felveti a művészi magatartás mátrixát. Két dimenziót állít fel. Az egyik a hatalommal (vagy az egész társadalommal) való szembenállástól vezet az integrációig, a másik az aktivitástól a passzivitásig: Két dimenziót állít fel. Az egyik a hatalommal (vagy az egész társadalommal) való szembenállástól vezet az integrációig, a másik az aktivitástól a passzivitásig: aktív szembenállás; (lázadás, rebellió), aktív szembenállás; (lázadás, rebellió), passzív szembenállás (menekülés, eszképizmus), passzív szembenállás (menekülés, eszképizmus), aktív integrálódás (innováció), aktív integrálódás (innováció), passzív integrálódás (rituális adaptáció). passzív integrálódás (rituális adaptáció).

16 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális politika formálói Paul J. DiMaggio (1982) szerint nem csupán az államnak van kulturális politikája, hanem sok más szervezetnek is (legalább is demokratikus viszonyok között): Paul J. DiMaggio (1982) szerint nem csupán az államnak van kulturális politikája, hanem sok más szervezetnek is (legalább is demokratikus viszonyok között): Az államnak, benne a törvényhozással, a minisztériumokkal (ahol van), vagy az illetékes tanáccsal, ügynökséggel, alapítvánnyal. Az államnak, benne a törvényhozással, a minisztériumokkal (ahol van), vagy az illetékes tanáccsal, ügynökséggel, alapítvánnyal. Az önkormányzatoknak. Az önkormányzatoknak. Az egyházaknak. Az egyházaknak. Az iskoláknak, egyetemeknek külön-külön és együttesen is. Az iskoláknak, egyetemeknek külön-külön és együttesen is. A civil szervezeteknek. A civil szervezeteknek. Az üzleti szférának, a kultúraiparnak. Az üzleti szférának, a kultúraiparnak. A sajtónak. A sajtónak. A szakértelmiségnek. A szakértelmiségnek. A sokarcú közönségnek. A sokarcú közönségnek. A családoknak. A családoknak. Az egyes embernek. Az egyes embernek.

17 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Milyen kulturális politikák lehetségesek, és milyenek élnek itt Magyarországon? Kultúraőrző stratégia. Kultúraőrző stratégia. Felvilágosító stratégia. Felvilágosító stratégia. Identitásépítő stratégia. Identitásépítő stratégia. Piaci stratégia. Piaci stratégia. A jóléti állam stratégiája. A jóléti állam stratégiája. Posztindusztriális stratégia. Posztindusztriális stratégia.

18 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Korszakok, kormányprogramok Szabadművelődés korszaka Szabadművelődés korszaka Rákosi-korszak Rákosi-korszak Kádár-korszak Kádár-korszak Rendszerváltozás utáni kulturális kormányzatok Rendszerváltozás utáni kulturális kormányzatok

19 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Szabadművelődés korszaka ( ) Kultuszminiszter: Keresztury Dezső Országos Szabadművelődési Tanács elnöke: Karácsony Sándor

20 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A szabadművelődés október 9-én a VKM rendelete alapján megalakul az Országos Szabadművelődési Tanács október 9-én a VKM rendelete alapján megalakul az Országos Szabadművelődési Tanács A kultúrpolitika koalíciós alapokon szerveződik: minden párt a programjához kapcsolódó kultúrpolitikát hirdetett, gyakran a kultúrpolitikát kampánycélokra is használták. A kultúrpolitika koalíciós alapokon szerveződik: minden párt a programjához kapcsolódó kultúrpolitikát hirdetett, gyakran a kultúrpolitikát kampánycélokra is használták. A kulturális események kampányszerűek voltak, elsősorban a pártokhoz, ifjúsági szervezetekhez, szakszervezetekhez kötődtek. A kulturális események kampányszerűek voltak, elsősorban a pártokhoz, ifjúsági szervezetekhez, szakszervezetekhez kötődtek. Fő cél: a kultúra intézményrendszerét, a művelődés lehetőségeit demokratizálni, mindenki számára elérhetővé tenni. Fő cél: a kultúra intézményrendszerét, a művelődés lehetőségeit demokratizálni, mindenki számára elérhetővé tenni.

21 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A szabadművelődés Amatőr együttesek, tanfolyamok, esti iskolák, szabadegyetemek szervezése a pártok munkáján belül, a pártok céljaihoz kapcsolódva, azok helyiségeiben. Amatőr együttesek, tanfolyamok, esti iskolák, szabadegyetemek szervezése a pártok munkáján belül, a pártok céljaihoz kapcsolódva, azok helyiségeiben. Falujárás: a korszak jellegzetes mozgalma – a falusi lakosság felvilágosítása, tanítása a cél, és a tehetséges fiatalok kiemelése Falujárás: a korszak jellegzetes mozgalma – a falusi lakosság felvilágosítása, tanítása a cél, és a tehetséges fiatalok kiemelése Országos Szabadművelődési Tanács – koalíciós alapon koordináló szerep Országos Szabadművelődési Tanács – koalíciós alapon koordináló szerep

22 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kultusztárca a szabadművelődés korszakában A hivatalos, állami szintű kultúrpolitikát továbbra is a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium képviseli – elsősorban a közoktatás reformját hajtják végre koalíciós alapokon A hivatalos, állami szintű kultúrpolitikát továbbra is a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium képviseli – elsősorban a közoktatás reformját hajtják végre koalíciós alapokon Ingyenes oktatás minden szinten, 8 általános bevezetése, a középiskola 4 osztályos lesz Ingyenes oktatás minden szinten, 8 általános bevezetése, a középiskola 4 osztályos lesz Iskolán kívüli művelődés: Szabadművelődési ügyosztály Iskolán kívüli művelődés: Szabadművelődési ügyosztály A koalíciós kormányban között Keresztury Dezső (NPP), között Ortutay Gyula (FKGP) a kultuszminiszter A koalíciós kormányban között Keresztury Dezső (NPP), között Ortutay Gyula (FKGP) a kultuszminiszter

23 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens 1945 és 1948 között a művelődési tevékenység - az európai modellnek és a hozzáigazodó magyar hagyományoknak megfelelően - autonóm művelődési intézményekben, szervezetekben, valamint a pártok, egyházak, szakszervezetek, egyesületek, ifjúsági mozgalmak stb. keretében szerveződött és 1948 között a művelődési tevékenység - az európai modellnek és a hozzáigazodó magyar hagyományoknak megfelelően - autonóm művelődési intézményekben, szervezetekben, valamint a pártok, egyházak, szakszervezetek, egyesületek, ifjúsági mozgalmak stb. keretében szerveződött.

24 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A Rákosi-korszak A Rákosi-korszak kultúrpolitikája kultúrpolitikája

25 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A centralisztikus-bürokratikus mechanizmushoz való "visszarendeződés" hívei hatalmi eszközökkel megkísérelhetik meggátolni a társadalmi-kulturális intézmények demokratizálódását A centralisztikus-bürokratikus mechanizmushoz való "visszarendeződés" hívei hatalmi eszközökkel megkísérelhetik meggátolni a társadalmi-kulturális intézmények demokratizálódását A szabadművelődés a nép öntevékenysége A szabadművelődés a nép öntevékenysége A Tanács 1946-os ülésén az elnök ismét tisztázni akarja a népművelés és a szabadművelődés eltérő vonásait A Tanács 1946-os ülésén az elnök ismét tisztázni akarja a népművelés és a szabadművelődés eltérő vonásait

26 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens 1949-ben vált általános fogalommá a kultúrmunka a szocialista népművelésben, azon belül is a munkahelyi művelődésben ben vált általános fogalommá a kultúrmunka a szocialista népművelésben, azon belül is a munkahelyi művelődésben. A tanácsok által irányított kulturális tevékenység a népművelés nevet kapta, jelezve, hogy nem vállal közösséget a szabadművelődéssel, annak túlzottan liberális irányzatával. A tanácsok által irányított kulturális tevékenység a népművelés nevet kapta, jelezve, hogy nem vállal közösséget a szabadművelődéssel, annak túlzottan liberális irányzatával.

27 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális forradalom során Államosították az iskolákat, kulturális intézményeket Államosították az iskolákat, kulturális intézményeket Támadást indítottak az egyházak ellen Támadást indítottak az egyházak ellen Szovjet mintára átalakították a tudománypolitikát és az MTA rendszerét Szovjet mintára átalakították a tudománypolitikát és az MTA rendszerét A tömegkommunikációs eszközöket a propaganda szolgálatába állították A tömegkommunikációs eszközöket a propaganda szolgálatába állították Művészetek átalakítása, ideológiai hatások érvényesítése Művészetek átalakítása, ideológiai hatások érvényesítése

28 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens

29 A Kádár-korszak kultúrpolitikája

30 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A 3 T ELVE A Kádár-korszak konszolidációjának fontos része volt a kultúrpolitika A Kádár-korszak konszolidációjának fontos része volt a kultúrpolitika Már 1957-ben ismét egységesítik a kultuszkormányzatot Művelődésügyi Minisztérium Már 1957-ben ismét egységesítik a kultuszkormányzatot Művelődésügyi Minisztérium 1958.: Az MSZMP Kultúrpolitikai irányelvei szerint a kultúra területén is a párt feladata az irányítás, melynek eszköze az eszmei befolyásolás 1958.: Az MSZMP Kultúrpolitikai irányelvei szerint a kultúra területén is a párt feladata az irányítás, melynek eszköze az eszmei befolyásolás Inkább közművelődés, mint népművelés Inkább közművelődés, mint népművelés

31 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Aczél György és a 3T Aki nincs ellenünk az velünk van – a kultúrpolitikában a 3 T elve: Aki nincs ellenünk az velünk van – a kultúrpolitikában a 3 T elve: Támogatás Támogatás Tűrés Tűrés Tiltás Tiltás Kidolgozója Aczél György, aki csak a párt kultúrpolitikusa, nem miniszter Kidolgozója Aczél György, aki csak a párt kultúrpolitikusa, nem miniszter

32 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A cenzúra nehezen átlátható íratlan szabályok szerint működött. A cenzúra nehezen átlátható íratlan szabályok szerint működött. Nem követelték a lojalitás nyilvános kinyilatkoztatását. Nem követelték a lojalitás nyilvános kinyilatkoztatását. A 80-as évektől jelentős változások a társadalomban, amely a közművelődési munka mindennapjait is megváltoztatja. A 80-as évektől jelentős változások a társadalomban, amely a közművelődési munka mindennapjait is megváltoztatja. Nyitottabb társadalom, szolgáltató szerep növekedése. Nyitottabb társadalom, szolgáltató szerep növekedése.

33 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens AZ ANTALL KORMÁNY KULTURÁLIS POLITIKÁJA

34 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A rendszerváltás hatása a kultúrpolitikára Az állam alapvető szerepváltása az, hogy a Kádár- korszak művelődéspolitikájában nagymértékben ránehezedett. Az állam alapvető szerepváltása az, hogy a Kádár- korszak művelődéspolitikájában nagymértékben ránehezedett. A piac kerül előtérbe. A kultúra folyamata a piaci törvényeknek rendelődik alá. Eltűnik az ideológia. A piac kerül előtérbe. A kultúra folyamata a piaci törvényeknek rendelődik alá. Eltűnik az ideológia. Az értelmiségiek szerepe megváltozik, míg a Kádár- rendszerben a szócső, közvetítő szerepét töltötte be, a rendszerváltás után vagy elhagyta az értelmiségi pályát (pl. politikus lett vagy a gazdasági szférában dolgozik). Az értelmiségiek szerepe megváltozik, míg a Kádár- rendszerben a szócső, közvetítő szerepét töltötte be, a rendszerváltás után vagy elhagyta az értelmiségi pályát (pl. politikus lett vagy a gazdasági szférában dolgozik).

35 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A minisztérium az 1990-es szabad választások után A Művelődési és Közoktatási Minisztérium szervezetén belül önálló költségvetési szervként működik az Országos Testnevelési és Sporthivatal. Közvetlen a miniszterhez tartozik még az országgyűlési összekötő, a Szakmai Kollégium, és a Magyar UNESCO Bizottság A Művelődési és Közoktatási Minisztérium szervezetén belül önálló költségvetési szervként működik az Országos Testnevelési és Sporthivatal. Közvetlen a miniszterhez tartozik még az országgyűlési összekötő, a Szakmai Kollégium, és a Magyar UNESCO Bizottság

36 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az olyan többpártrendszerű parlamenti demokráciában, amelynek keretei között még mindig az állam a legnagyobb kulturális mecénás, szükségképpen nagyobb a kormányzati művelődéspolitika szerepe. Ugyanez vonatkozik a helyi művelődéspolitikára, amelyek keretei között az önkormányzatok kulturális szerepe vitathatatlan súlyú, de korántsem kizárólagos Az olyan többpártrendszerű parlamenti demokráciában, amelynek keretei között még mindig az állam a legnagyobb kulturális mecénás, szükségképpen nagyobb a kormányzati művelődéspolitika szerepe. Ugyanez vonatkozik a helyi művelődéspolitikára, amelyek keretei között az önkormányzatok kulturális szerepe vitathatatlan súlyú, de korántsem kizárólagos

37 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Antall József a nemzeti művelődés megújítását összekapcsolja a nyugat- európai modernizációs folyamatokhoz való felzárkózás igényével. Antall József a nemzeti művelődés megújítását összekapcsolja a nyugat- európai modernizációs folyamatokhoz való felzárkózás igényével. A nevelést, az oktatást és a művelődést a kormányprogram központi kérdésének tekinti. A nevelést, az oktatást és a művelődést a kormányprogram központi kérdésének tekinti. A művészeti tevékenységet nem szabad kiszolgálni a piaci viszonyoknak. A művészeti tevékenységet nem szabad kiszolgálni a piaci viszonyoknak.

38 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A művészetek költségvetési támogatása nem jogosíthatja fel a kormányzatot arra, hogy beavatkozzon a művészeti alkotófolyamatba, vagy a művek értékelésébe. A művészetek költségvetési támogatása nem jogosíthatja fel a kormányzatot arra, hogy beavatkozzon a művészeti alkotófolyamatba, vagy a művek értékelésébe. Az Antall-kormány erélyes, centralizált állami kultúrpolitikában látta realizálhatónak a nemzetpolitikai küldetést. Az Antall-kormány erélyes, centralizált állami kultúrpolitikában látta realizálhatónak a nemzetpolitikai küldetést. A hosszú távú stratégiai cél az emberi beruházás. A hosszú távú stratégiai cél az emberi beruházás. A gyakorlat azonban mást mutatott: erőszakos művelődéspolitika jutott érvényre a kulturális mecenatúrában, az állami közintézmények irányításában A gyakorlat azonban mást mutatott: erőszakos művelődéspolitika jutott érvényre a kulturális mecenatúrában, az állami közintézmények irányításában

39 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kormány művelődéspolitikájának célkitűzései: a magyar kultúra évezredes folytonosságának visszaállítása a magyar kultúra évezredes folytonosságának visszaállítása a lehető leggyorsabb bekapcsolódás az európai kulturális vérkeringésbe a lehető leggyorsabb bekapcsolódás az európai kulturális vérkeringésbe a szomszédos országokkal való kulturális kapcsolatok új alapokra helyezése mindezek révén a természetes szellemi szimbiózis feltételeinek megteremtése a szomszédos országokkal való kulturális kapcsolatok új alapokra helyezése mindezek révén a természetes szellemi szimbiózis feltételeinek megteremtése

40 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A program megvalósulása Nyilvánvalóvá vált, hogy a művelődés romlik, előtérbe kerül a piac pusztító hatása. Nyilvánvalóvá vált, hogy a művelődés romlik, előtérbe kerül a piac pusztító hatása. Az állam háttérbe szorul a kultúrpolitikával szemben, átalakul és lecsökken a finanszírozás, nincs megfelelő mecenatúra, amely az állam szerepét átvenné. Az állam háttérbe szorul a kultúrpolitikával szemben, átalakul és lecsökken a finanszírozás, nincs megfelelő mecenatúra, amely az állam szerepét átvenné. A piaci törvények érvényesülnek. A meghirdetett modernizációs, emberierőforrás-központú művelődéspolitikai stratégia helyett egy lázas hevületű, konzervatív tekintélyelvű és szűkítő ideológiájú művelődéspolitika realizálódott. A piaci törvények érvényesülnek. A meghirdetett modernizációs, emberierőforrás-központú művelődéspolitikai stratégia helyett egy lázas hevületű, konzervatív tekintélyelvű és szűkítő ideológiájú művelődéspolitika realizálódott.

41 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A program megvalósulása Az 1990 és 1994 közötti időszak állami kultúrpolitikáját, ill. politikai kultúráját döntően az ideologikus, etatista, tekintélyelvű gyakorlat jellemezte. Az 1990 és 1994 közötti időszak állami kultúrpolitikáját, ill. politikai kultúráját döntően az ideologikus, etatista, tekintélyelvű gyakorlat jellemezte. A közművelődési intézményrendszer megrendült. A közművelődési intézményrendszer megrendült. Létrehozzák az NKA-t. Létrehozzák az NKA-t. A létrejövő önkormányzati rendszer pozitív fordulatot jelentett a döntések jelentős részének decentralizálódásában. A helyi autonómia sok helyütt a művelődés ellen érvényesült. A létrejövő önkormányzati rendszer pozitív fordulatot jelentett a döntések jelentős részének decentralizálódásában. A helyi autonómia sok helyütt a művelődés ellen érvényesült. Kultúrharc: népies (keresztény, nemzeti vs. urbánus (városi, liberális) értelmiség ideológiai vitája, ami konkrét kormánydöntések kritikája vagy éppen indoklása apropóján jelenik meg a közvélemény előtt. Kultúrharc: népies (keresztény, nemzeti vs. urbánus (városi, liberális) értelmiség ideológiai vitája, ami konkrét kormánydöntések kritikája vagy éppen indoklása apropóján jelenik meg a közvélemény előtt.

42 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A Horn-kormány kulturális politikája

43 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az 1994-es kormányprogram célkitűzései: a kultúra irányítása helyett a feltételrendszer biztosítása, a kulturális intézmények működési feltételeiről és a szakemberek képzéséről való gondoskodás a kultúra irányítása helyett a feltételrendszer biztosítása, a kulturális intézmények működési feltételeiről és a szakemberek képzéséről való gondoskodás megkülönböztetett figyelem a határainkon túli magyar kisebbségek kulturális képviselőivel való együttműködésre megkülönböztetett figyelem a határainkon túli magyar kisebbségek kulturális képviselőivel való együttműködésre

44 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Jogalkotás között Médiatörvény Médiatörvény A kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997 évi CXL. törvény A kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997 évi CXL. törvény A műemlékvédelemről szóló évi LIV. törvény. A műemlékvédelemről szóló évi LIV. törvény. A közhasznú szervezetekről szóló 1997 évi CLVI. törvény A közhasznú szervezetekről szóló 1997 évi CLVI. törvény

45 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az I. Orbán-kormány kulturális politikája Szimbolikus nemzetpolitikai törekvések megjelenése a kulturális politikában, Szimbolikus nemzetpolitikai törekvések megjelenése a kulturális politikában, Az NKA átalakítása alapprogrammá, Az NKA átalakítása alapprogrammá, Millenniumi Kormánybiztos, Millenniumi Kormánybiztos, NKÖM (önálló tárca létrehozása ban). NKÖM (önálló tárca létrehozása ban).

46 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A Medgyessy-Gyurcsány korszak kulturális politikája Stratégiakészítési törekvések HILLER, BOZÓKI Stratégiakészítési törekvések HILLER, BOZÓKI Közkincs program: az OKM kulturális vidékfejlesztési programja: új finanszírozási modell és szemléletmód. A program célja a területfejlesztés szolgálata a kultúra eszközeivel: a területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentése, a kulturális fejlesztések beépítése a kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok terveibe, a különböző térségi szintek közkultúrát fejlesztő beruházásaira szánt források optimalizálása, bővítése szakmai- és ágazatközi együttműködésekkel Közkincs program: az OKM kulturális vidékfejlesztési programja: új finanszírozási modell és szemléletmód. A program célja a területfejlesztés szolgálata a kultúra eszközeivel: a területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentése, a kulturális fejlesztések beépítése a kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok terveibe, a különböző térségi szintek közkultúrát fejlesztő beruházásaira szánt források optimalizálása, bővítése szakmai- és ágazatközi együttműködésekkel Tengertánc program (alkotómunka segítése a népi hagyományőrzés területén) Tengertánc program (alkotómunka segítése a népi hagyományőrzés területén) PANKKK (program a kortárs könnyűzenei kultúra támogatására) PANKKK (program a kortárs könnyűzenei kultúra támogatására) AGÓRA, AGÓRA-pólus programok; IKSZT program; művelődési házak felújítása ( 5 ezer lakos felett) AGÓRA, AGÓRA-pólus programok; IKSZT program; művelődési házak felújítása ( 5 ezer lakos felett) EU-s követelmények és lehetőségek megjelenése: Az "Új Tudás Program - Műveltséget Mindenkinek" az OKM átfogó közművelődés-fejlesztési elképzeléseit és terveit rögzíti. EU-s követelmények és lehetőségek megjelenése: Az "Új Tudás Program - Műveltséget Mindenkinek" az OKM átfogó közművelődés-fejlesztési elképzeléseit és terveit rögzíti. A program hazai forrásait kiegészítik az uniós támogatások A program hazai forrásait kiegészítik az uniós támogatások

47 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális szakpolitika fő törekvései a közötti időszakban Az "Új Tudás Program - Műveltséget Mindenkinek" megvalósítása, különös tekintettel a Közművelődési Stratégia célkitűzéseire. Az "Új Tudás Program - Műveltséget Mindenkinek" megvalósítása, különös tekintettel a Közművelődési Stratégia célkitűzéseire. A megindított infrastrukturális- és tartalomfejlesztések folytatása. A megindított infrastrukturális- és tartalomfejlesztések folytatása. A közművelődési szakterületet érintő jogszabályi környezet korszerűsítése. A közművelődési szakterületet érintő jogszabályi környezet korszerűsítése. A közművelődés minőségfejlesztési rendszerének bevezetése. A közművelődés minőségfejlesztési rendszerének bevezetése. A határon túli magyar kulturális élettel kapcsolatos programok. A határon túli magyar kulturális élettel kapcsolatos programok.

48 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A jövő kulturális politikája: Fidesz-KDNP választási programja Amit eddig tudhatunk… Megaminisztérium: kulturális politika államtitkár irányítása mellett (jelölt Szőcs Géza költő). Nemzeti Ügyek Politikája 2010 (Fidesz) választási programjának fejezetei: Orbán Viktor: Nemzeti ügyek politikája Matolcsy György: Itt az idő, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot! Lázár János: Itt az idő, hogy újra rend legyen az országban! Pesti Imre: tt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet! Pesti Imre: tt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet! Soltész Miklós: Itt az idő, hogy megteremtsük a szociális biztonságot! Navracsics Tibor: Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat!

49 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A jövő kulturális politikája? A KDNP választási programja Az állam gyorsabban vonul ki a kultúrafinanszírozásból a szükségesnél… Megítélésünk szerint a kultúra teljes piacosítása káros lépés, de elvetjük a kultúra közvetlen irányításának módszerét is, az önépítkezés gyakorlatát támogatjuk. Az intézményrendszer védelme és anyagi ellátása azonban még jó ideig központi feladat marad. Az állam gyorsabban vonul ki a kultúrafinanszírozásból a szükségesnél… Megítélésünk szerint a kultúra teljes piacosítása káros lépés, de elvetjük a kultúra közvetlen irányításának módszerét is, az önépítkezés gyakorlatát támogatjuk. Az intézményrendszer védelme és anyagi ellátása azonban még jó ideig központi feladat marad.

50 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A KDNP választási programja 1. A kultúra a nemzet megtartó ereje. 2. Műveltség és emelkedő nemzet. 3. Közművelődés a közösségek épüléséért: a nemzeti kultúra ápolását az államnak anyagilag támogatnia kell. Elő kell segíteni azoknak a mozgalmaknak a tevékenységét, amelyek a népi kultúra és a történelmi hagyományok megőrzésére és terjesztésére vállalkoznak. Az állam segítse elő a nemzeti kultúra új értékeinek megalkotását és bemutatását. Fent kell tartani a közművelődési intézmények, művelődési házak státusát. Növelni kell a közgyűjtemények szerepét, korszerű törvényekkel szabályozni feladataikat, és garantálni anyagi ellátásukat. Erősíteni kell a könyvtárak szerepét, fejleszteni a szakkönyvtárakat és ezek műszaki adottságait. 4. Média és társadalom. 5. A közjót szolgáló média jogszabályi kereteinek kialakítása. 6. Tartalmas sajtószabadságot. Nem köszön vissza az elfogadott kormányprogramban!

51 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Itthon, eddig példanélküli kormányzati struktúra alakult ki Nyolc minisztérium (angol modell alkalmazása. Nyolc minisztérium (angol modell alkalmazása. Ebből egyik a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Ebből egyik a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (3-5 korábbi tárca feladat- és hatásköreinek integrációjával jött létre: ún. junior miniszterek. Sport, oktatás, szociálpolitika, egészségügy, kultúra. Kulturális államtitkár Szőcs Géza. A 8 helyettes államtitkár (a korábbi szakállamtitkárok) között nincs a kultúráért nevesített szereplő.

52 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Kiindulási pontot találhatunk Nagyítás című folyóirat on line kiadásában Szőcs Géza májusi előadása: A bármikori hatalomnak tilos beleszólnia a művész munkájába. Szőcs Géza májusi előadása: A bármikori hatalomnak tilos beleszólnia a művész munkájába. A kormányzat feladata támogatni a művészeteket és a hozzáférést a kulturális teljesítményekhez. A kormányzat feladata támogatni a művészeteket és a hozzáférést a kulturális teljesítményekhez. Három T helyett három F? Három T helyett három F? …a kormányzatnak nem szabad monopoliumjoggal felruháznia egyetlen kánongyártó műhelyt sem. …a kormányzatnak nem szabad monopoliumjoggal felruháznia egyetlen kánongyártó műhelyt sem.

53 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Önkormányzatok és a kulturális politika Jogi keretek: évi CXL. törvény, LXV. törvény Jogi keretek: évi CXL. törvény, LXV. törvény Helyi rendelet: saját intézmények, közművelődési megállapodások, kapcsolatok, Közművelődési Tanácsok Helyi rendelet: saját intézmények, közművelődési megállapodások, kapcsolatok, Közművelődési Tanácsok Közalkalmazottak, szakmai érdekvédelem (MNE, KKDSZ). Közalkalmazottak, szakmai érdekvédelem (MNE, KKDSZ). Koncepcióalkotás különösen 2002 után. Programalkotás (policy) igénye? Kinek a koncepciója? Koncepcióalkotás különösen 2002 után. Programalkotás (policy) igénye? Kinek a koncepciója? Hálózatosodás, társadalmi részvétel lehetősége. Hálózatosodás, társadalmi részvétel lehetősége. Civil Házak, Civil referensek, szakapparátus Civil Házak, Civil referensek, szakapparátus Önkormányzati szakbizottság (politikai vagy szakmai testület. Önkormányzati szakbizottság (politikai vagy szakmai testület. Vezetői pályázatok elbírálása,személyi döntések (helyi politika igazi terepe). Vezetői pályázatok elbírálása,személyi döntések (helyi politika igazi terepe).

54 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az EU és a tagállamok kulturális politikája A kultúra esetében azonban nincs szó arról, hogy az Európai Unió átvenné az államoktól a kulturális politika irányítását, hiszen ez a nemzetállamok önértelmezésének egyik kulcsterülete, s itt az önállóság bármilyen korlátozása heves ellenreakciókat válthatna ki a tagországok körében. Joggal, mert a központi kulturális bürokrácia veszélyeztetné az európai kultúra megőrzendő sokféleségét. A kultúra esetében azonban nincs szó arról, hogy az Európai Unió átvenné az államoktól a kulturális politika irányítását, hiszen ez a nemzetállamok önértelmezésének egyik kulcsterülete, s itt az önállóság bármilyen korlátozása heves ellenreakciókat válthatna ki a tagországok körében. Joggal, mert a központi kulturális bürokrácia veszélyeztetné az európai kultúra megőrzendő sokféleségét.

55 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az EU és a tagállamok kulturális politikája Korábbi és jelenlegi tagállamok kultúrpolitikája nem azonos az EU kulturális politikájával!!! Korábbi és jelenlegi tagállamok kultúrpolitikája nem azonos az EU kulturális politikájával!!!

56 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az EU és a tagállamok kulturális politikája Az integráció történetében először a Maastrichti Szerződésben jelent meg a kultúra kérdése. Az integráció történetében először a Maastrichti Szerződésben jelent meg a kultúra kérdése. Az Európai Uniót létrehozó szerződés több ponton egészült ki a kultúrát érintő kérdésekben: Az Európai Uniót létrehozó szerződés több ponton egészült ki a kultúrát érintő kérdésekben: - 3. cikk (p): hozzájárulás a minőségi oktatatáshoz és szakképzéshez, valamint a tagállamok kultúrájának virágzásához - A versenyre, az adózásra és a jogszabályok közelítésére vonatkozó közös szabályok alatt, a 92. cikk (3) bekezdése az alábbi d) ponttal egészült ki: a közös piaccal összeegyeztethető a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben

57 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az EU és a tagállamok kulturális politikája IX. cím: Kultúra (128. cikk): a kultúra szerepének előtérbe kerülését jelzi; külön rész a szerződésen belül, azóta is ez a paragrafus jelenti a kulturális szabályozások vezérelvét. IX. cím: Kultúra (128. cikk): a kultúra szerepének előtérbe kerülését jelzi; külön rész a szerződésen belül, azóta is ez a paragrafus jelenti a kulturális szabályozások vezérelvét. Elismerik a kulturális terület gazdasági jelentőségét, mert a kultúra a gazdasági fejlődés faktora, de mégis mellékes terület maradt csupán, mert az Európai Unió nem pótolja az állami feladatot, nem kínál megoldást a nemzetállami kultúra problémáira. Elismerik a kulturális terület gazdasági jelentőségét, mert a kultúra a gazdasági fejlődés faktora, de mégis mellékes terület maradt csupán, mert az Európai Unió nem pótolja az állami feladatot, nem kínál megoldást a nemzetállami kultúra problémáira. Az Európai Unió nem vállalja át a tagállami kormány feladatát a nemzeti célok megvalósítása esetében, inkább hozzájárul annak tevékenységéhez, kiegészíti azt. Az Európai Unió nem vállalja át a tagállami kormány feladatát a nemzeti célok megvalósítása esetében, inkább hozzájárul annak tevékenységéhez, kiegészíti azt.

58 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kultúra támogatása az Európai Unióban A Maastrichti Szerződést követően a közös kulturális politika három fő akción belül jutott kifejezésre: Kaleidoscope, Raphaël és Ariane és között 2500 kulturális projekt keretében több mint kulturális intézmény részesült uniós támogatásban. A Maastrichti Szerződést követően a közös kulturális politika három fő akción belül jutott kifejezésre: Kaleidoscope, Raphaël és Ariane és között 2500 kulturális projekt keretében több mint kulturális intézmény részesült uniós támogatásban.

59 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A Kultúra 2000 keretprogram A korábbi közösségi programokat váltotta fel a Kultúra 2000 keretprogram, amelyet a kultúra értelmezésének bővítése és szektorokat átfogó jellege jegyében (az audiovizuális és oktatási területeket kivéve a kultúra valamennyi ágára kiterjed) dolgoztak ki. A korábbi közösségi programokat váltotta fel a Kultúra 2000 keretprogram, amelyet a kultúra értelmezésének bővítése és szektorokat átfogó jellege jegyében (az audiovizuális és oktatási területeket kivéve a kultúra valamennyi ágára kiterjed) dolgoztak ki. Az Európai Tanács szeptember 22-i döntésében kérte fel a Bizottságot a kulturális tevékenység iránymutató, átfogó és átlátható, új szemléletének kidolgozására, amely tartalmazza a kulturális együttműködés egységes finanszírozási és tervezési programjának létrehozását. Az Európai Tanács szeptember 22-i döntésében kérte fel a Bizottságot a kulturális tevékenység iránymutató, átfogó és átlátható, új szemléletének kidolgozására, amely tartalmazza a kulturális együttműködés egységes finanszírozási és tervezési programjának létrehozását.

60 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kultúra 2000 keretprogram Az Európai Bizottság az Amszterdami Szerződés 151. cikke alapján fogalmazta meg a Az Európai Bizottság az Amszterdami Szerződés 151. cikke alapján fogalmazta meg a kulturális terület támogatására hivatott, Kultúra 2000 névre keresztelt keretprogramot kulturális terület támogatására hivatott, Kultúra 2000 névre keresztelt keretprogramot (eredetileg 5 évre, közötti időszakra tervezték, majd további két évvel (eredetileg 5 évre, közötti időszakra tervezték, majd további két évvel meghosszabbították 2006-ig). A keretprogram célja az intézmények közötti nemzetközi meghosszabbították 2006-ig). A keretprogram célja az intézmények közötti nemzetközi együttműködés támogatásával egy közös európai kulturális térség kialakítása, amely együttműködés támogatásával egy közös európai kulturális térség kialakítása, amely előmozdítja a művészeti és irodalmi alkotások létrehozását, az európai kultúrák és történelem előmozdítja a művészeti és irodalmi alkotások létrehozását, az európai kultúrák és történelem kölcsönös megismerését és nemzetközi terjesztését, a jelentős európai kulturális örökségek kölcsönös megismerését és nemzetközi terjesztését, a jelentős európai kulturális örökségek értékelését, valamint az interkulturális párbeszédet és szociális integrációt. értékelését, valamint az interkulturális párbeszédet és szociális integrációt.

61 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az Európai Unió Kultúra ( ) keretprogramja A Kultúra 2000 program folytatása, célja az európai jelentőségű, nemzetközi együttműködésben megvalósuló kulturális programok támogatása. A Kultúra 2000 program folytatása, célja az európai jelentőségű, nemzetközi együttműködésben megvalósuló kulturális programok támogatása. Vannak változások és ismerős elemek. Az Európai Bizottság igyekezett felhasználni a Kultúra 2000 program tanulságait: átvenni a jól működő elemeket, megváltoztatni a rosszul vagy nem elég jól működőket. Több elemző tanulmány készült a Kultúra 2000-rol, a kulturális területen dolgozók, a kultúra iránt érdeklődők pedig nyílt internetes fórumon mondhatták, küldhették el véleményüket, javaslataikat a Bizottságnak. A Kultúra elődjénél átfogóbb programot kínál. Vannak változások és ismerős elemek. Az Európai Bizottság igyekezett felhasználni a Kultúra 2000 program tanulságait: átvenni a jól működő elemeket, megváltoztatni a rosszul vagy nem elég jól működőket. Több elemző tanulmány készült a Kultúra 2000-rol, a kulturális területen dolgozók, a kultúra iránt érdeklődők pedig nyílt internetes fórumon mondhatták, küldhették el véleményüket, javaslataikat a Bizottságnak. A Kultúra elődjénél átfogóbb programot kínál. Három nagy célkitűzés áll a program középpontjában: a kulturális szektorban dolgozók nemzetközi mobilitásának elősegítése, a kulturális szektorban dolgozók nemzetközi mobilitásának elősegítése, a műalkotások és kulturális javak nemzetközi áramlásának ösztönzése, a műalkotások és kulturális javak nemzetközi áramlásának ösztönzése, a kultúraközi párbeszéd ösztönzése a tagállamok között. a kultúraközi párbeszéd ösztönzése a tagállamok között.

62 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az Európai Unió Kultúra ( ) keretprogramja A keretprogram célja átfogni az egész kulturális ágazatot, erősítve az európai szintű kulturális együttműködést, ezáltal (az alkotók elképzelése szerint) az európai azonosságtudatot is. A keretprogram célja átfogni az egész kulturális ágazatot, erősítve az európai szintű kulturális együttműködést, ezáltal (az alkotók elképzelése szerint) az európai azonosságtudatot is. Az új keretprogram három fejezetből áll: 1. kulturális együttműködések támogatása, 2. európai jelentőségű és méretű kulturális szervezetek támogatása, 3. tanulmányok készítésének, valamint a kulturális együttműködéssel kapcsolatos információk gyűjtésének és terjesztésének támogatása. Ezek közül az első fejezet a Kultúra 2000 rövid és hosszú távú támogatásainak "utóda". Ezek közül az első fejezet a Kultúra 2000 rövid és hosszú távú támogatásainak "utóda". Tervezői szeretnék, ha az új program "felhasználóbarát", azaz átlátható, könnyebben érthető lenne, ezért az űrlapok egyszerűsítését, a támogatások odaítélésének átláthatóbbá tételét, illetve az elszámolások egyszerűsítését ígérték. Tervezői szeretnék, ha az új program "felhasználóbarát", azaz átlátható, könnyebben érthető lenne, ezért az űrlapok egyszerűsítését, a támogatások odaítélésének átláthatóbbá tételét, illetve az elszámolások egyszerűsítését ígérték.