Pedagógiai jogalkalmazás 2. Tantervek történeti áttekintésben Macher Mónika

Történeti áttekintés 1599: első tanterv, Ratio Studiorum a jezsuiták világtanterve : Comenius Didactica Magna 1777: az első tanterv Mo.-on, Ratio Educationis (Mária Terézia.)6- 12 éveskorig tankötelezettség. 1806: II. Ratio Educationis (I. Ferenc) az előző részletes kidolgozása 1849: kormányrendelet, a fő felügyelet az államé (kötelező német)

1868: népoktatási tv., anyanyelvi és nemzetiségi tanítás megindulása, tanítóképzők szervezése Nagy László reformtörekvései (1905) 5-8 osztályos tanterv új eleme a gyermekből való kiindulás elve (aktivitás és öntevékenység biztosítása) I. VH után keresztény-nacionalista ideológia az oktatáspolitika vezető eszméje 1945: központi tantervre épülő 8 osztályos általános megszervezése 1948: államosítás, totális irányítás és ellenőrzés 1950: (kis módosításokkal 1990-ig érvénye) szocialista tanterv, aki nem halad, az gyp. int-be tanuljon (egy tanterv-egy könyv) 1958: tanterv és utasítás

1961: oktatási tv., oktatási reformmal (16 éves korig tartó tankötelezettség, gyakorlati munkatevékenység megszerettetése) 1971: egyéni képességek sokirányú fejlesztése, kisegítő iskolai tanterv bevezetése : nevelési és oktatási terv kisegítő iskolák számára 1985: oktatási tv., lehetővé teszi az alternatív pedagógiai programok alkalmazását : különböző fenntartású intézmények, többféle tanterv és tankönyv (régi, új, alternatív) 1993: közoktatási tv., 5 éves kortól iskola előkészítő, 10 évfolyamos alapképzést nyújtó általános, oszt. gimnáziumok : megjelenik a NAT egységes alaptenterv minimumkövetelményekkel 10 évfolyamra és a Fogyatékos tanulók oktatásának irányelve

: kötelező tantervek eltörlése és kerettantervek megjelenése : tv. módosítás (pozitív többletszolgáltatások), új NAT és kerettantervek 2005: SNI gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelve 2011: tv. A nemzeti köznevelésről 2012: rendelet az új NAT-ról és irányelvekről 2012: új kerettantervek

A pedagógiai tervezés szintjei országos (tanterv és kerettantervek) regionális (fejlesztési tervek) helyi, intézményi (helyi tanterv, pedagógiai program) egyéni (pedagógus, tanuló)

A tanterv oktatásirányítási eszköz A fennálló oktatáspolitika oktatásirányítási eszköze: Centralizált: egységes tanterv minden iskolában, azonos osztályfokon azonos tankönyvek Decentralizált: a pedagógus dönti el a tananyag éves elrendezésének sorrendjét, szabadon választ tankönyvet, többféle tantárgypedagógiai értelmezést tesz lehetővé

A tanterv pedagógiai dokumentum Kijelöli a feladatikat, célokat, tananyagot és annak elrendezését, az elsajátítás követelményeit, módszereit, eszközeit: Szillabus: nevelési célok és tartalom rövid kifejtése, tananyag és időbeli felosztás leírása Curriculum: jól körülhatárolt tartalmi egységhez rendelhető tanítási folyamat teljes és részletes leírása a céloktól az értékelésig (cél, feladat, tartalom, tantárgy, módszerek, eszközök, ellenőrzés és értékelés módja)

A tanterv a tartalmi szabályozás eszköze Deklarált tanterv: írott formában való megjelenés Értelmezett tanterv: rejtett tartalom megjelenése, pl.: teljesítmény centrikus Megvalósított tanterv: alkalmazás a helyi viszonyokhoz Rejtett tanterv: iskolán kívüli tényezők, tömegkommunikáció, család hatásai

A tanterv értelmezése és fajtái Tanterv: az oktatás tartalmának kiválasztását és elrendezését szabályozó dokumentum. A tantervek csoportosítása: A tanterv hatásköre szerint központi : országos, területi, fenntartói iskolákra érvényes előírásokat tartalmaz; helyi : csak az egyes iskolákra érvényes előírásokat tartalmaz; kétpólusú : alapjaiban, kereteiben az országos, ugyanakkor részleteiben és kidolgozottságában a helyi, iskolai tartalmi önállóságot állítja előtérbe.

A tantervi tartalom jellege szerint tananyag- és ismeretközpontú tevékenység- és képességközpontú teljesítmény- és követelményközpontú folyamatközpontú Össze is kapcsolódhatnak.

Nat és Irányelvek A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról szeptemberétől felmenő rendszerben lép életbe Az emberi erõforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról augusztus 1-jén lép hatályba

Kerettantervek Iskolatípusok szerint tagolódik: alsó tagozat, felső tagozat, négy-, hat- és nyolc évfolyamos gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. A Nat-ban megfogalmazott pedagógiai elvek, nevelési célok és műveltségi tartalmak a kerettantervi rendelet mellékleteként megjelent kerettantervekben kerültek meghatározásra. Felépítése: Bevezetés, amely az iskoltípusok tantárgyi rendszerét és heti minimális óraszámát tartalmaz Kötelező tantárgyak kerettervei (egy- vagy kétéves ciklusban) Egyes szabadon választható, emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit

Pedagógiai program, helyi tanterv Iskolai Pedagógia Program= nevelési koncepció + pedagógiai célok + helyi tanterv IPP tartalmazza: pedagógiai hitvallás és nevelésfilozófiai elvek, értékrend, amely alapján az intézmény pedagógusai közösen határoznak az intézmény pedagógiai célrendszeréről. Emellett tartalmazza az iskola helyi tantervét is. Helyi tanterv: az iskolai oktatásnak a teljes képzési időre szóló terve,tartalmazza: kötelező és választható tantárgyakat, tanórai foglalkozásokat; azok óraszámait, fő témaköreit és követelményeit; a magasabb évfolyamba lépés feltételeit; az ellenőrzés, értékelés és minősítés tartalmi és formai követelményeit; a differenciálás módjait; az alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre vonatkozó döntéseket

A pedagógusok egyéni tervei: tanmenet, tematikus terv, óravázlat Tanmenet: adott tantárgy oktatásának adott évfolyam/osztály számára készített éves terve. (Már szeptember első felére készen kell lennie.) Feladatai: az éves tananyag meghatározása és elosztása; az alapvető oktatási eszközök meghatározása.

Tematikus terv: a tananyag nagyobb egységekre tagolása (kb. 4-8 óra anyaga). A tagolás lehet tartalmi és formai. Feladata: a tananyag elemzése. Lehetséges részei: a logikai lépésekre bontott és órákra elosztott tananyag; az alkalmazandó módszerek; az oktatás eszközei; a téma lezárását követő ellenőrzés-értékelés konkrét kérdései, feladatai. Előnye: az oktatási folyamat egységben látása, a pedagógusok arányosabb terhelése és alaposabb felkészülése.

Óravázlat: az óra tervezése konkrét, személyre szóló feladatok, Tevékenységformák, eszközök, Időbeosztás. Előnyei: a gondolatokat vizuálisan rögzíti, megszabja az óra menetét, valamint nagymértékben megkönnyíti a kezdő pedagógus munkáját (is).

Köszönöm a figyelmet!