MƏSƏLƏNİN ŞƏRTİ ÜÇ MİL VERİLİB. ONLARDAN BİRİNƏ DÖRD MÜXTƏLİF HALQA ELƏ KEÇİRİLİB Kİ, HƏR HALQA ÖZÜNDƏN BÖYÜK HALQANIN ÜZƏRİNDƏ YERLƏŞİR. BU HALQALARI.

Презентация:



Advertisements
Похожие презентации
2007/2008. tanév II. félév Dr. Tóth János Attila egyetemi docens Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék Környezettervezés.
Advertisements

1 KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés.
Orientációs képességek fejlesztésének módszertana Készítette: Kozma Szabolcs.
H ELYI TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉS ADÓZÁSI TANÁCSADÁSA – MŰHELYMUNKA ŐSTERMELŐK, KISTERMELŐK, KÉZMŰVESEK, AGROTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK, ÉS CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE.
1 Számviteli alapismeretek őszi félév 10. előadás.
A polgármester. A polgármester jogállása 1. megválasztásával a tv. erejénél fogva a Kt. tagjává válik (Ötv. 32. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek,
1 Rendészeti igazgatás Környezetvédelmi rendészet Dr. Gellérthegyi István P.hD egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar.
Közigazgatási Büntetőjog II. Corvinus Egyetem 2011/2012. tanév II. félév.
A helyi önkormányzatok társulásai A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata A helyi.
Mikroekonomika Dr. oec., profesors Viktors Nešpors Pieņemšanas laiks: Otrdienās – 18.00, Meža ielā 1/7 507 Piektdienās – 12.00, Meža ielā 1/7.
BEVEZETÉS A REGIONÁLIS POLITIKÁBA Prof. Dr. Benedek József Prof. Dr. Kocziszky György.
Dr. Brachinger Tamás főiskolai docens. A gazdaság három szektora Állam (kormányzat) Közjavak; közérdek Piac (reálszféra) Magánjavak; önérdek III. Szektor.
Chuyên đ I KHÁI LUN V TRIT HC. I. Trit hc là gì? 1.1. Trit hc và đi tưng ca nó a. Khái nim trit hc: * Ngu n gc t huËt ng trit, triÕt häc -Ti ng Hán: trí-s.
Dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Kultúra és politika viszonya.
PR alapismeretek 2010/2011 I. félév. 1. A Public Relations fogalma A Public Relations az alkalmazkodás tudománya (E.L. Bernays)
Dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Jogi és gazdálkodási alapismeretek a közművelődésben.
Szervetlen kémia Vegyészmérnök BSc hallgatók számára A nitrogéncsoport.
1 Tiszta anyagok termodinamikája ( fizikai átalakulások) Fázisstabilitás Fázisstabilitás Fázisátalakulások Fázisátalakulások Fázisdiagramok Fázisdiagramok.
1 A termodinamika I. főtétele n Az energiamegmaradás törvénye n Munka és hő n Belső energia n Hőkapacitás n Entalpia.
Szervetlen kémia Vegyészmérnök BSc hallgatók számára A halogének.
Транксрипт:

MƏSƏLƏNİN ŞƏRTİ ÜÇ MİL VERİLİB. ONLARDAN BİRİNƏ DÖRD MÜXTƏLİF HALQA ELƏ KEÇİRİLİB Kİ, HƏR HALQA ÖZÜNDƏN BÖYÜK HALQANIN ÜZƏRİNDƏ YERLƏŞİR. BU HALQALARI İKİNCİ MİLƏ EYNİ QAYDA İLƏ YIĞMAQ LAZIMDIR. BUNUN ÜÇÜN ÜÇÜNCÜ MİLDƏN İSTİFADƏ ETMƏK OLAR. NƏZƏRƏ ALMAQ LAZIMDIR Kİ, HƏR ADDIMDA BİR HALQANI GÖTÜRMƏK OLAR VƏ ONU ÖZÜNDƏN KİÇİK HALQANIN ÜZƏRİNƏ QOYMAQ OLMAZ.

D D C C B B A A

D D C C B B A halqasını I mildən II milə keçirək A A

A A B halqasını I mildən III milə keçirək D D C C B B

B B A A A halqasını II mildən III milə keçirək D D C C

B B A A C halqasını I mildən II milə keçirək D D C C

D D C C B B A A A halqasını III mildən I milə keçirək

D D C C B B A A B halqasını III mildən II milə keçirək

D D C C B B A halqasını I mildən II milə keçirək A A

D D C C B B A A D halqasını I mildən III milə keçirək

D D C C B B A A A halqasını II mildən III milə keçirək

D D C C B B A A B halqasını II mildən I milə keçirək

D D C C B B A halqasını III mildən I milə keçirək A A

D D C C B B A A C halqasını II mildən III milə keçirək

D D C C B B A halqasını I mildən II milə keçirək A A

D D C C B B A A B halqasını I mildən III milə keçirək

D D C C B B A A A halqasını II mildən III milə keçirək

D D C C B B A A

Etibar SÜLEYMANOV Ordubad rayon Dırnıs kənd tam orta məktəbi Güllər MAQSUDOVA Bakı şəhəri Səbayıl rayonu 91 saylı orta məktəbi DİQQƏTİNİZƏ GÖRƏ TƏŞƏKKÜRLƏR