A XX. Század művésze

AVANTGARD Avantgárd (a francia avant-garde, előőrs katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet. A fejlett nyugati országok társadalmi válsága a 19. század végére felerősödött. Ezt a képzőművészetben azonnal jelezte a szociális érzékenységű témák megjelenése, és több új irányzat kialakulása. Az avantgárd törekvések rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése. Az irányzatokban többnyire nincs semmi közös, csak a lázadás, a formabontás vagy építés szándéka. Közös jellemzőjük az is, hogy nyomtatott fórumokon, többnyire saját folyóirataikban kihirdették elveiket. Ezek között a manifesztumok között legjelentősebb a futuristáké. 20. század19. század futuristáké

Formabontó irányzatok Expresszionizmus ( )Expresszionizmus Fauvizmus ( )Fauvizmus Futurizmus ( )Futurizmus Absztrakt művészet (1910-)Absztrakt művészet Dadaizmus ( )Dadaizmus Szürrealizmus ( de elemeiben napjainkig is)Szürrealizmus

Formaépítő irányzatok Kubizmus ( )Kubizmus –vorticizmusvorticizmus –Section d'OrSection d'Or –orfizmusorfizmus Konstruktivizmus (1917- )Konstruktivizmus

Expresszionizmus Az egyik legnagyobb hatású avantgárd irányzat. A szó eredete: 'exprimere' (latin) = kifejezni 1911-ben H. Walden, német író által alkotott fogalom, mely keletkezése idején az összes modern művészeti irányzat gyüjtőneve volt. Az erősen torzított, tördelt formák a művész belső viharát hordozzák, a művész mintegy kivetíti érzelmeit az ábrázolt motívumba. Elődei: Van Gogh, Gauguin, Bosch, Grünewald, El Greco... Az expresszionizmus a kifejezés szubjektivitása, ellentétben a naturalizmus és realizmus objektivitásával, valóságtiszteletével. Az expresszionista művész saját érzéseit vetíti a tárgyi világ motívumaiba, ezért lelki intenciója szerint a látványt tetszőlegesen, szuverén módon átalakítja, sőt időnként torzítja. Erős érzelmi töltete többnyire drámai színellentétekben, hangsúlyos kontrasztokban nyilvánul meg - hasonlóan egyik őséhez, a romantikához. Míg a romantika a XIX. sz. jellemző stílusa, az expresszionizmus a XX. sz. egészén végigvonul, bár iskolaszerűen a század első harmadában virágzott.

Németországban indult útjára az expresszionizmus festészeti és irodalmi mozgalomként. Folyóiratok, évkönyvek (Die Brücke, Der blaue Reiter, Der Sturm, Die Action) szerkesztőségében csoportosuló alkotók nevezték magukat expresszionistáknak. Fénykoruk a tízes évekre esik. Központi fogalmuk: az Emberért Kiáltani. Die Brücke (Híd): a német expresszionista művészek első jelentős csoportosulása Kirchnerrel az élen. Ide tartoznak még: Heckel, Nolde, Barlach... Der Blau Reiter (Kék Lovas): lelke Franc Marc, aki a művészi ösztönösséget hirdette misztikus hatású képeivel Művészetüket az ember iránti vonzalom jellemezte. A fametszetek fekete-fehér kontrasztjait különösen alkalmasnak találták arra, hogy kifejezzék művük elementáris mondanivalóját.

Az eldurvuló világban lévő elesett emberekért emelték fel a szavukat. Úgy látták, hogy nem az ember a rossz, hanem a társadalom, a világ. Költészetben a költő mindig az érzések, indulatok intenzív kifejezése érdekében merész egyéni szóképeket használ, belső látomásait vetíti ki. Nem a külvilág tárgyait ábrázolja, hanem a művekben lecsapódó indulatot, szenvedélyt próbálják kifejezni. Jelentős kifejezési eszköz újra a vonal. Bizonyos vonalakat hangsúlyoznak, a kontúrokat néha kiemelik, a színeket is céljaiknak megfelelően választják ki. Fokozzák harsogóbbá teszik vagy éppen tompítják őket

Fő jellemzői: - szubjektivitás: érzések, belső tartalmak kivetítése a formák maximális kifejezőerejének segítségével pl. Munch: Sikoly - emberközpontúság: - az érzések őszinte, korlátok nélküli kifejezése, a szorongások feloldódnak, az ember jóvá válik, a világ is megjavul - tiltakozás a XX. századi ember magányossága, kiszolgáltatottsága ellen háború- és erőszakellenesség, baloldali meggyőződés pl. Kollwitz: A német gyerekek éhesek

Figurális expresszionizmus kifejezően torzított formák, de a valóság világosan felismerhető érzések hangsúlyozása mozdulatokkal, arckifejezésekkel, gesztusokkal pl. Giacometti: Erdő Barlach: Menekülő Matisse: Tánc Munch: Pubertás Nolde: Próféta (fametszet); Utolsó vacsora Absztrakt expresszionizmus nem valóságrészletet ábrázol, belső mozgás, lüktetés; érzelemkifejezés pusztán színekkel és formákkal pl. Kandinszkij: Sárga, vörös, kék; Körív csúcsokból; Fúga Marc: Küzdő formákErdőMenekülőTáncPubertásPrófétaUtolsó vacsora Absztrakt expresszionizmusKandinszkijSárga, vörös, kékKörív csúcsokbólKüzdő formák Közös a kettőben - látomásos, lebilincselő erő - kifejező, felerősített színvilág Jelentős képviselői: Giacometti, Barlach, Nolde, Mattisse, Munch, Kandinszkij, Marc

Fauvizmus A fauvizmus az 1905-ben a párizsi Salon dAutomne kiállításán bemutatkozott festőcsoport, a Fauves (Vadak) képviselte festészeti irányzat.1905párizsiSalon festészeti Szellemi irányítójuk Henri Matisse (mátisz) volt, akinek feleségéről festett képe (Zöldsugaras portré) kulcsszerepet töltött be az 1905-ös Őszi Tárlaton. Nem képviseltek egységes stílust, így nem váltak tudatos mozgalommá sem. Inkább a személyes kapcsolat kötötte össze őket.

A stílus jellemzői Felfokozott színvilág, és technikai megoldások (a színeknek sokszor még a kép térszerkezetét is alávetették a művészek) A forma lemásolásával szemben a művészi formák elsődlegességének hangsúlyozása Tiszta színek, színfoltok alkalmazása A képekről sugárzó pozitív életszemlélet Főbb témák: portrék, enteriőr, tájkép, csendélet… újszerű feldolgozásban. Az között virágzó fauvizmus után más törekvések kerültek előtérbe. Egyedül Matisse tartott ki mindvégig nézetei mellett. További jelentős művészek: André Derain, Maurice de Vlamick

A fauvizmus magyar vonatkozása Czóbel Béla szintén Párizsban ismerkedett meg velük ben velük együtt állította ki munkáit a Függetlenek Szalonjában. Elsősorban a síkszerűen kezelt felületek, és tiszta erős színek alkalmazása jellemezte (pl.: Műteremben). Rippl-Rónai-József ( ) Párizsban kerül szorosabb kapcsolatba a csoporttal. Ő is fellépett az akadémizmus ellen, elvetette a realisztikus ábrázolást. Új festői korszaka től datálható, mikor is elkezdett pointillista technikával, felfokozott színhasználattal festeni.

Futurizmus Művészeti és politikai mozgalom a század első harmadában ( ) Központjai: Olaszország (jobboldali beállítottságú) Oroszország ( baloldali beállítottságú) Irodalomban, festészetben jeletnkezik elsősorban

Célja: A polgári hagyományok teljes lerombolása Az élet újjáalakítása Jellemzői: A múlt és a jelen tagadása, a jövő dicsőítése A technika, mozgás, sebesség, dinamizmus dicsőítése Témák a művészetben: Modern, nagyvárosi jövő A technikai csodák, gépek,a mechanika világa Sebesség, erő, dinamizmus Militarizmus, erőszak: a forradalmak és a háborúk éltetése (építés a pusztítás után)

Eszköztáruk a képzőművészetben: egymás utáni mozgásfázisok ábrázolása egy képen a mozgás irányának érzékeltetése, az erővonalak feltüntetése a képen

Absztrakt művészet

Az absztrakt művészet gyűjtőnév Azon képzőművészeti alkotásokat soroljuk ide, amelyeken természeti motívumokra még csak nem is emlékeztető ábrázolás mozzanatait fedezhetjük fel. A szakirodalom jobban kedveli a nonfiguratív, nem ábrázoló, abszolút vagy konkrét művészet megnevezéseket, mivel az absztrakció (elvonatkoztatás valójában minden művészi alkotás előfeltétele)

Képviselőit lényegében két nagyobb csoportra különíthetjük el: az egyik pusztán a színekre és azok esztétikai hatására, a zeneiségre koncentráló lírai vagy romantikus absztrakció, a másikat a különféle konstruktivista irányok alkotják.konstruktivista

Dadaizmus

A dadaizmus a művészi személyiség gátlástalan felszabadítását, a megkopott művészeti és társadalmi konvenció felszámolását, s a hagyományos esztétikai normák radikális szétzúzását követelte. A művészek ironikus-szatirikus eszközökkel kívánták átalakítani a társadalmi együttélés szabályit. Új műfajok születnek, melyek közös jellemzője, hogy a dolgok véletlen egymás mellé kerüléséből származó jelentésváltozásra épülnek.

Céljuk: botránykeltés, polgárpukkasztás, meghökkentés, provokáció a tradicionális művészet megcsúfolása "nihilizmus": a múlt teljes megtagadása, lerombolása, DE újat nem ad helyette! Képzőművészetben eszköztáruk: készen kapott tárgyak "műalkotássá" nyilvánítása fényképmontázsok Szobrászatban: hulladékszobrok

A dadaizmus köreiben négy zseniális képzőművész bukkant fel: Hans Arp, Marcel Duchamp, Max Ernst és Kurt Schwitters. Négyük munkássága, az eredmények szempontjából vajmi nehezen hozható közös nevezőre. Kiindulópontjukban van valami közös, és ennek van köze a dadához. A dada homályos ideológiájának középpontjában a szabadság fogalma állt.

A dadaizmus köreiben négy zseniális képzőművész bukkant fel: Hans Arp, Marcel Duchamp, Max Ernst és Kurt Schwitters.

SZÜRREALIZMUS "Hiszek benne, hogy eljön az idő, mikor az álom és a valóság, ez a két, látszatra oly nagyon ellentétes állapot összeolvad valamilyen tökéletes valóságfelettiségben..." (Breton)

A szó eredete: 'sur réalisme' (francia) = realitáson túli, valóságfeletti Központjai: Franciaország, Spanyolország Lényege: menekülés az I. világháborút követő politikai-gazdasági káoszból /li> tiltakozás a "civilizált" valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen elvonulás a fantáziába, az álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális világába "Mert az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik!" ("jéghegy-elv") - Freud! a szépség mint esztétikai kategória szerintük már nem létezik! Helyette használt kategóriák: félelmetes, nyomasztó, groteszk, bizarr, fekete humor

Két irányzat a) fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók pl. Salvador Dalí: Lángoló zsiráf

Dali: A polgárháború előérzete (Puha szerkezet főtt babbal)

Dali: Az emlékezet állandósága

Dali: Átlagos légfejű bürokrata koponyahárfát fej

Magritte: Hamis tükör

Chagall: A muzsikus;

Én és a falu

Max Ernst: Szent Antal megkísértése

b) vonzódás, az ősi, primitív, mitikus formákhoz és jelképekhez (gyerekrajzok, törzsi művészetek, hiegrolifák világa) pl. Jean Miró: Nők, madarak holdfényben

Paul Klee: A szép kertésznő

Klee:Katedrálisok városa

Klee:Téli nap

Klee: Duett

Henry Moore: Fekvő alak