Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L Dr. Szabó Antal

Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van Márk Evangéliuma (4. 25) A tanulók közti különbségek Biológiai Pszichológiai Szociológiai

Fiú-lány különbségek - a tanulói teljesítményekben - érdeklődésekben - attitűdökben Az individuális különbségek nagyobbak, mint a nemi differenciák.

Az adaptív oktatás szempontjából fontos tanulói tulajdonságok A tanuló tudása A tanuló aktivitása Fejlettség az egyéni munkavégzés terén Fejlettség az együttműködés tekintetében A tanuló társas helyzetének jellemzői

A tanuló tudása Megalapozó tudás - megfelelő, a továbbhaladáshoz elegendő - hiányosságok, bizonytalanságok, félreértések vannak - nincs előzetes tudásuk - már ismert a feldolgozandó anyag Diagnosztikus felmérés

A tanuló aktivitása Az oktatási folyamatban való készséges részvétel. Az iskolai, tanórai tanulás – eltérően a természetes tanulás körülményeitől: - A gyerek nem azt tanulja, amit akar. - Nem akkor és addig tanul, ameddig késztetést érez. - A pedagógus tanórai céljai és a gyerekek éppen aktuális személyes céljai nem mindig esnek egybe. - A tanítás a véletlenül egy osztályba került gyerekek társaságában zajlik. - A gyerekek kívánságai, nézetei, érzelmei nem befolyásolják, hogy ki lesz a tanáruk. - A gyerekek viselkedését, teljesítményét – pontosan nem is mindig értett – szempontok alapján és ismeretlen módszerekkel értékelik.

Fejlettség az egyéni munkavégzés terén Szintjei: - Milyen fokú a tanuló feladat megoldó képessége(önállóan, segítséggel)? - Törekszik-e a javasolt munkamenet betartására? - Hogyan használja a munkaeszközöket? - Mit csinál, ha problémába, nehézségbe ütközik? - Mennyire terhelhető? - Mi jellemzi a figyelmét? - Milyen a munkatempója, - Mi jellemzi a tanuláshoz való viszonyát az adott tantárgyból? - Mi iránt mutat érdeklődést?

Fejlettség az együttműködés tekintetében A pedagógussal – a tanulótársakkal Az együttműködési képesség szempontjából lehetnek: - Fejlettek (az együttműködés normái szerint viselkednek és ezt társaiktól is megkívánják) - Együttműködésre még nem alkalmasak (saját cselekedeteiket sem igazítják az együttműködés normáihoz, és ezt társaiktól sem várják el) - Változásban lévők (sem önmaguk viselkedésében, sem a másokkal szemben támasztott ilyen jellegű elvárásokban nem konzekvensek)

A tanuló társas helyzetének jellemzői A rokonszenvi, a presztízs és a szerepviszonyok határozzák meg. Az egyoldalú rokonszenvi kapcsolat, kapcsolatnélküliség, peremhelyzet Elutasított tanulók Magas presztízsű gyerekek Fontos a tanulók társas helyzetének ismerete, ezek azonban dinamikusan változnak