dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Távlatos gondolkodás a közművelődésben és a helyi hatalom elvárásai Pécs, 2010 május 6-7.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Felvetéseim Az állampolgári-társadalmi részvétel intenzitása a helyi társadalom-településközösség minőségének fokmérője. A kulturális koncepció - műfaját tekintve - a közművelődési tervezés/programozás (szakpolitika – policy) sarokköve. Alapvetően külső hatások miatt, kialakulóban van a távlatos gondolkodás a kulturális tevékenységek tervezésében.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Felvetéseim Az önkormányzatok időnként újragondolják a településközösségekkel- lokális szerveződésekkel kapcsolatos politikájukat.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Felvetéseim A lokális szerveződések tudatos, összehangolt, távlatos működésnek kevéssé elterjedt a hazai gyakorlata, amely akadálya a települési szintű távlatos víziók, tervek kidolgozásának. A társadalmi-részvételi tervezés kevés jó példájával találkozhatunk a hazai önkormányzati rendszer vizsgálatakor; a szervezeti problémák mellett, a kölcsönös bizalmatlanság, a történelmi hagyományok, a közéleti kultúra is akadály.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Fogalmi keretek Az önkormányzat komponensei Helyi hatalom: leírása egyszerűbb, nem plasztikus képződmény; jogi-normatív, politológiai megközelítéssel is lehetséges. Helyi közösségek: összetett, a helyi társadalom sokszínű entitás, megértésük összetett művelet; módszertani kihívás, mérni kell a mérhetetlent.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Fogalmi keretek: Az önkormányzatisággal kapcsolatos elvárások a lakónépességnek csak azok az egyénei minősülnek lakópolgároknak, akik… közvetve vagy közvetlenül részt vesznek a település sorsát meghatározó döntési folyamatban. a helyi önkormányzatiság fogalma lényegét tekintve szóhalmozás, mert a helyi kormányzás fogalmával szemben, nem a közjogi státuszt, hanem a helyi közösség önigazgatását jelöli. egy demokratikus múlt, reflex és tapasztalat nélküli generáció próbálgat egy új rendszert… Pont a hiányzó zsigeri demokrata attitűd kialakítása miatt van égető szükség a részvételi demokrácia technikáira.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Fogalmi keretek: Mi fán terem a network governance? Charles Lindblom: a programalkotás szereplőinek aránya az össznépességben elhanyagolható. Túl sok döntés, túl sok információ. Jon Elster: a deliberatív demokrácia elfogadja a képviseleti demokráciával a status quo antet, viszont az érdekcsoportok nem mindig transzparens versenye helyett, a közjóról alkotott nézetek köré szerveződő társadalmi nyilvánosság a kívánatos. Lester M. Salamon: Az új típusú kormányzás (governance) kritériumai : technikák, eszközök, hálózatok, a köz és magánszféra közötti határ elmosódása, az egyezkedés kultúrája. Dilemmák: minden érdekeltet elér-e? Átláthatóság biztosítható-e? Elszámoltathatóság lehetséges-e? Felelősség megállapítható-e?

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Megközelítésmód A network governance sokszereplős játéktere és különösen a deliberatív demokráciaként leírt állampolgári cselekvési mód alkalmas lehet a helyi kormányzásban rejlő lehetőségek latolgatására is. Nem jogi-normatív és csak részben politikatudományi dimenzióból. A társadalmi jelenségek, a közösségi magatartás, a szervezetelmélet komplex értelmezésén keresztül, multidiszciplináris társadalomtudományi pozícióból. A jelenségek megértéséhez és leírásához a módszereket is kombinálni kell. A szándékok, az indítékok megértése például erős jelenlétet feltételez az adatgyűjtés során.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A távlatos gondolkodás lenyomata a koncepció Kinek a koncepciója? A helyi közösségé vagy a helyi hatalomé (intézmények fenntartóié, - működtetőié)? A lakossági, intézményhasználói (sic!) attitűdök változásának figyelembevétele megtörtént-e? Az érdekelt lakossági csoportok egyáltalán bevonhatók-e? Igénylik-e? Értik-e? Kulturális azonosulás lehetséges-e?

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Kutatásmódszertan Komparatív (összehasonlító) tartalomelemzés Elemzési egységek: települési kulturális/közművelődési koncepciók Kiválasztott koncepciók között: község, kisváros, középváros, megye Kiválasztási szempont: még hatályos illetve a közelmúlt időszakára vonatkozó

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az összehasonlító vizsgálatot nehezítő tényező A megvizsgált dokumentumok nem egységes szerkezetűek, felépítésükben, hangsúlyaikban, prioritásaikban (nem a helyi sajátosságokat illetően), kidolgozottságukban jelentősek az eltérések.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Megállapításaim Hatalomgyakorlási megfontolások és intézményközpontúság; a közművelődési feladatellátás, szolgáltatásszervezés szereplői klasszikusan az önkormányzati intézmények és/vagy önkormányzati alapítású gazdasági társaságok. A szerzők közművelődési szakemberek az intézményekből és/vagy a szakapparátus: a köz és a magánszféra határa kevéssé elmosódott az érdekkifejeződés szempontjából. Esetenként alapos kataszterek, de a tárgyi-, személyi feltételek számbavétele, a többi szereplő (alapvetően civil szervezetek) csak felsorolása történik: egyoldalúság.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Megállapításaim A vizsgált koncepciók alapelveinek közös és eltérő vonásai: kisebb részben az alapelvek értéktételezésként jeletek meg; a többségében a célokkal és esetenként a célok teljesítése érdekében megvalósítandó feladatokkal keverednek.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Megállapításaim A döntéshozók attitűdje és szándéka is fontos tárgya lehet elemzésünknek. Konszenzusos döntések körébe tartozik. Végrehajtásukat kevéssé veszik komolyan. Bevonás, társadalmi vita díszlet jellege. Nem vált nyilvánvalóvá, hogy a vizsgált dokumentumok konvergálnak-e más települési koncepciókkal?

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Megállapításaim Külső hatások a koncepcióalkotásban: 1. kompetitív magatartás és utánzás a települések viszonyában az önkormányzatiság kezdeteitől. 2. Az EU tagság tervezési kényszere 3. A szakminisztérium stratégiai szemlélete az utóbbi fél évtizedben.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Summázat Az önkormányzatok és intézményeik látják el a zászlóshajó szerepét (információ, szakértelem, paper management etc.). Ez felelősséggel jár. Tanulási folyamat, amely a többi szereplő folyamatos bátorítását igényli. A hálózatosodás csak organikus folyamat eredménye lehet. Egyszerre legyen demokratikus (participatív) és legyen szakszerű a programalkotás. Konvergáljon a település komplex fejlesztési stratégiájával. Az intézményvezetők vezetői programjai ill. (ha van) az intézményi stratégiák harmonizáljanak a településével.

dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Köszönöm a figyelmet!