11 Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján.

Презентация:



Advertisements
Похожие презентации
Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L Dr. Szabó Antal
Advertisements

A Derceni Középiskola történelem-földrajz szakos tanára Pelsőci-Nagy Melinda.
Neveléslélektan Debrecen Szociális interakció Az interakció két vagy több személy között létesülő viszony, melyet közösen egyeztetett jelentések.
Neveléslélektan Debrecen A társas kölcsönhatás Társas kölcsönhatásként értelmezhetjük azokat az eseményeket, amelyek két, vagy több ember érzés-
Az iskolai szervezet és fejlesztése 6. óra. A tervezés szerepe és követelményei A tervezés követelményei A tervezés követelményei - A tartalom és a forma.
A Derceni Középiskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára.
4. Tétel – Az OECD tevékenysége az oktatásban Készítette: Hollósi Hajnalka.
Az iskolai szervezet és fejlesztése 8. óra. Döntéshozatal és konfliktus a szervezet életében A döntés jelentősége és formái A döntés jelentősége és formái.
Cégek, vállalkozók figyelmébe! A weboldalon saját rádiónk szól, a nap 24 órájában. Este től élő rádiós adás, melyben hangos hirdetések, riportok,
Inkluzív pedagógia El ő adó: Török Mária. Tanulás: szűkebb értelmezés szerint: a tanár által irányított ismeret feldolgozás. Két elemre irányul: figyelem,
2011. A család éve A család menedék egy szívtelen világban.
Helyzetkép a differenciálásról. Differenciált házi feladat előző órai következő órai Gyakoriság%Gyakoriság% igen 11,7610,2 nem 3661,04271,2 nem válaszolt.
Az iskolai szervezet és fejlesztése 9. óra. Az iskola szervezete Az igazgató feladata Az igazgató szerepe a vezetésben Az igazgató szerepe a vezetésben.
Differenciált tanulásszervezés TKM1016L Dr. Szabó Antal
Keverékek A keverékek bármely halmazállapotú anyagokból keletkezhetnek.
Állandóság és változékonyság a környezetünkben 2. Párolgás,forrás, lecsapódás.
Az iskolai tanítás és tanulás pszichológiája Kötelező irodalom Tóth László (2007): Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen Gordon Dryden-Jeanette.
1 Oxidáció és Redukció A kémiai reakciók típusai Az oxidációs szám Oxidációs-redukciós egyenletek felírása Diszporporcionálódás Relatív oxidáló és redukálóképesség.
A MATEMATIKAI KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSE, ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Vidákovich Tibor SZTE BTK Neveléstudományi Intézet Kompetenciákon alapuló.
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei Rapos Nóra ELTE PPK 2006.
Транксрипт:

11 Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján magatartását is megváltoztassa. Ha az interakció optimálisan folyik az órán, akkor nemcsak tanulók tanulnak a tanároktól, hanem a tanárok is tanulnak a tanulóktól, és a tanulók egymástól is. Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján magatartását is megváltoztassa. Ha az interakció optimálisan folyik az órán, akkor nemcsak tanulók tanulnak a tanároktól, hanem a tanárok is tanulnak a tanulóktól, és a tanulók egymástól is. Az órai interakció mérésével és a tanulókról gyűjtött háttér információk elemzése során olyan összefüggéseket sikerül feltárni, amelynek a fejlesztése során hatékonyabb és eredményesebb tanulói teljesítmények érhetők el. Az órai interakció mérésével és a tanulókról gyűjtött háttér információk elemzése során olyan összefüggéseket sikerül feltárni, amelynek a fejlesztése során hatékonyabb és eredményesebb tanulói teljesítmények érhetők el. Az órai interakció Az órai interakció A kérdőívre adott válaszok klaszteranalízis és a korreláció-számításából kapott eredmények, az önismereti szint, és a szociometriai felmérés támpontot ad a tanulói teljesítmények elmaradására. A kérdőívre adott válaszok klaszteranalízis és a korreláció-számításából kapott eredmények, az önismereti szint, és a szociometriai felmérés támpontot ad a tanulói teljesítmények elmaradására. Készítette: Kertész Károly Kertész Károly

22 Tanári beszéd: Válasz: 1. Elfogad érzelmi megnyilvánulásokat, 2. Dicsér, 3. Motivál, Bátorít, 4. Elfogadja-, 5. Felhasználja: a tanulók önálló gondolatait. Kezdeményezés: 6. Nem gondolkodtató kérdés, 7. Gondolkodtató kérdés, 8. Előad, Magyaráz, 9. Utasít, 10. Kritizál. Tanári beszéd: Válasz: 1. Elfogad érzelmi megnyilvánulásokat, 2. Dicsér, 3. Motivál, Bátorít, 4. Elfogadja-, 5. Felhasználja: a tanulók önálló gondolatait. Kezdeményezés: 6. Nem gondolkodtató kérdés, 7. Gondolkodtató kérdés, 8. Előad, Magyaráz, 9. Utasít, 10. Kritizál. Az órai interakció kritériumai Az órai interakció kritériumai Tanulói beszéd: Válasz: 11. A tanuló verbálisan válaszol. Kezdeményezés: 12. A tanuló verbálisan kezdeményez, 13. A tanuló spontán módon megjegyez valamit. Válasz: 11. A tanuló verbálisan válaszol. Kezdeményezés: 12. A tanuló verbálisan kezdeményez, 13. A tanuló spontán módon megjegyez valamit. Egyéb: 14. Csönd, 15. Zűrzavar. 14. Csönd, 15. Zűrzavar.

33 Háttér adatok: I. A szociometria - A szakiskolások szociogram zártsága is jelentheti, a tanulói teljesítmények elmaradását. Háttér adatok: I. A szociometria - A szakiskolások szociogram zártsága is jelentheti, a tanulói teljesítmények elmaradását. Melyik interakciós kritérium lehet fontos egy tanórán? Óra típustól függően lehet például gondolkodtató kérdések, tanulói válaszok, dicséret, motiváció gyakorisága és arányai egymáshoz. A diagramon ábrázolt gyakorló ismétlő órák interakcióból a 2., 3., és 4. kritériumokat emelem ki, mely az optimális órai interakció megvalósulásának, alapvető elvárásai lehetnek. Melyik interakciós kritérium lehet fontos egy tanórán? Óra típustól függően lehet például gondolkodtató kérdések, tanulói válaszok, dicséret, motiváció gyakorisága és arányai egymáshoz. A diagramon ábrázolt gyakorló ismétlő órák interakcióból a 2., 3., és 4. kritériumokat emelem ki, mely az optimális órai interakció megvalósulásának, alapvető elvárásai lehetnek.

44 - III. A klaszteranalízis a kérdőív, 4., 5., 6., 7. kérdései alapján (mennyire szeretsz iskolába járni; mennyire szereted a következő tantárgyakat; milyen osztályzatod volt az alábbi tantárgyakból, most félévkor; mennyire vagy elégedet a mostani iskolai teljesítményeddel) a gimnáziumban 8 klasztert, a szakiskolában 3 klasztert lehetett létre hozni. Háttér adatok: - II. Korreláció-számítás a 8. kérdés alapján: a gimnáziumban szoros összefüggés 16 alkalommal fordult elő a változók között. Háttér adatok: - II. Korreláció-számítás a 8. kérdés alapján: a gimnáziumban szoros összefüggés 16 alkalommal fordult elő a változók között. A szakiskolában szoros összefüggés 6 esetben jött létre a változók között. A szakiskolában szoros összefüggés 6 esetben jött létre a változók között. A kérdőív 8. kérdésében a tulajdonság párok között klaszteranalízis a lehető legszorosabban kapcsolódnak egymáshoz: a két iskolatípus között nagy az eltérés, míg a gimnáziumban 4 csoportot, addig a szakiskolában 2 csoportot lehetett kialakítani a tanulói válaszok alapján. Gimnázium Szakiskola Köszönöm a figyelmüket!