2007/2008. tanév II. félév Dr. Tóth János Attila egyetemi docens Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék Környezettervezés

A környezettervezés tankönyve Konkolyné Gyuró Éva: Környezettervezés Mezőgazda Kiadó. 2003, 398 pp.

A vizsgára való felkészüléshez kiadott anyagok Láng István: Környezetvédelem - fenntartható fejlődés. Mindentudás Egyeteme, november 11 Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok. Mindentudás Egyeteme, szeptember 13. Gyulai Iván: Zsákutcák és kiutak a fenntarthatatlan társadalomból. ELTE, TTK, 2007 december.

Témakörök 1.A környezettervezés alapfogalmai 2.Környezettervezés az egyén, telek, lakás, ház szintjén 3.Települések környezettervezése 4.Országos környezeti tervezés 5.Világméretű környezettervezés

1. A környezettervezés alapfogalmai

A különféle környezet összehangolása Környezet –természeti környezet –társadalmi környezet –épített (urbán) környezet Szabályozás: - jogrendszer (keret) Tervezés term. társ. ép.

Tervezési tevékenységek Mérnöki (technikai-műszaki) tervezés Területrendezés Gazdasági tervezés Környezettervezés

A környezettervezés fogalma A környezettervezés a mesterséges rendszereknek a természettel történő harmonizálására …a környezettervezés a társadalom kollektív gondolkodása a földi erőforrások felett (Selman, P., 2000) Az emberi lét és tevékenységek természeti folyamatokkal való összehangolására törekszik. A környezettervezés feladata a területi és ágazati tervekhez kapcsolódva, részben azokba beépülve a társadalom erőforrás- és térhasználatának irányítása, terelése a környezeti értékek védelme, rehabilitációja és fejlesztése céljából.

A környezettervezési irányok Gyűjtőfogalom (environmental planning, Umweltplanung) Négy fő téma-, illetve feladatcsoport: –természeti erőforrások hasznosítása, hatásvizsgálatok –környezettechnika, kárelhárítás –környezetrendezés (tájépítészet, településrendezés) –környezeti koncepciók és programok

A környezettervezés kialakulása Tudatos környezetalakítás a lakóhely körül (kertépítészet, zöldfelület-rendezés) Gazdálkodás területei, vízpartok, közlekedési pályák (tájrendezés) Környezeti, gazdasági és társadalmi érdekek integrálása (környezeti koncepciók és programok)

A környezetvédelemi területek Természetvédelem Környezetvédelem Környezetgazdálkodás Fenntartható fejlődés

A környezettervezés feladatkörei 1.Védelmi és rehabilitációs intézkedések, környezethaszná- latok tervezése, környezeti koncepciók és programok készítése. 2.A tevékenységek területeinek meghatározása, a térszer- kezet kialakítása, szabályozása és formálása. Környezetrendezés térségi léptékű települési és objektum léptékű tájrendezés zöldfelület-rendezés

Tevékenységek és fogalmak Védelem Rehabilitáció Fejlesztés Környezetvédelem Természetvédelem Tájvédelem Környezetgazdálkodás Fenntartható fejlődés Környezetmenedzsment

A környezettervezés tárgya Környezeti elemek: a környezet materiális élő és élettelen alkotórészei. Alkotókra bonthatók. Környezeti tényezők: hatótényezők, a környezeti elemek tulajdonságai. Környezeti erőforrások: természeti és antropogén elemek és tényezők, amelyek a társadalom számára hasznosíthatók. Környezeti értékek: azok a környezeti elemek, amelyek a társadalom számára a létezés lehetőségét adják, illetve a létezés minőségének meghatározó elemei.

A környezeti adottságok hasznosítása Környezethasználat: -termelés, -település, -üdülés, -kommunikáció, stb. Területhasználat: -mezőgazdasági terület -erdőterület -vízfelület -településterület.

A környezettervezés szintjei Természetes területegységek: geotópok természeti tájak Társadalom formálta területegységek: objektumszint települési szint térségi szint

Tervezési szintek Telek, egyéni szint (Házi ökológia) Település (Városökológia) Kistérség Megye Régió Ország Világ

Területi hierarchia az EU-ban NUTS: Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques (Statisztikai területi egységek nomenklatúrája, Eurostat) NUTS1: európai nagyrégiók szintje NUTS2: regionális szint NUTS3: megyei szint NUTS4: kistérségi szint NUTS5: települési szint.

A környezettervezés alapcélkitűzése A fenntartható fejlődés megvalósulásának előmozdítása. Elvi-etikai alap: az életközösségek tisztelete és védelme. Társadalmi követelmény: az emberi élet minőségének javítása. Ökológiai követelmény: a Föld vitalitásának és diverzitásának megőrzése. Gazdasági követelmény: a Föld eltartóképességének határain belül maradó növekedés.

Szemléleti alapok Holisztikus megközelítés (rendszerszemlélet, globális gondolkodás lokális cselekvés, okok kezelése) A társadalom természethez kapcsolódásának összehangolása (tartamosság, sokféleség megőrzése, eltartóképesség szerinti használat, körfolyamatokban történő összekapcsolódás) A társadalom etikája, értékrendje (nem anyagi értékek haszonelve, szubszidiaritás és decentralizáció, koegzisztencia)

Szemléleti alapok Holisztikus megközelítés (rendszerszemlélet, globális gondolkodás lokális cselekvés, okok kezelése) A társadalom természethez kapcsolódásának összehangolása (tartamosság, sokféleség megőrzése, eltartóképesség szerinti használat, körfolyamatokban történő összekapcsolódás) A társadalom etikája, értékrendje (nem anyagi értékek haszonelve, szubszidiaritás és decentralizáció, koegzisztencia)

Az embernek fel kell ismernie a természet más teremtményeivel való együttélés szükségességét, felismervén a kölcsönös függőség megmásíthatatlan tényét, mivel az ember is része a természet rendszerének. (Gyulai I.)

2. Környezettervezés az egyén szintjén (Házi ökológia)

Környezettervezés az egyén szintjén (Házi ökológia) A ház, lakás kiválasztása Háztartási energia Vízellátás Háztartási szemét Veszélyes hulladékok Vásárlói szokások Mérő műszerek

A ház, lakás kiválasztása Munkahely, iskola, üzletetek, parkok Közlekedési lehetőségek Szomszédok, a lakókörnyezet minősége A ház, lakás tájolása Az építőanyagok minősége

A háztartások energiafogyasztása Hazánkban az évi energiafelhasználás 1/3-a háztartásokban fogy el Ennek 54 % a fűtésre megy el Egy állampolgár átlagosan évente 2,7 tonna kőolajnak megfelelő energiát fogyaszt A legjobb energiatermelés a takarékosság

A fűtési mód kiválasztása Távfűtés Gázzal fűteni gazdaságosabb mint elektromos árammal Padlófűtésnél a felszálló por egészségtelen A klímaberendezés sok áramot fogyaszt

Lakásklíma paraméterei Konyha18 o C Hálószoba15 o C Lakószoba18-20 o C Fürdőszoba24 o C A relatív páratartalom (RH) kb. 60 %

A lakás hőszigetelése A hőszigetelés családi házak 95 %-ánál nem megfelelő Külső hőszigetelés Beépítetlen tetőtér szigetelése Nyílászárók szigetelése –levegőréteg vastagsága, –vákuumzár, –argongázos üvegházhatású ablak Függönyök, redőnyök A szellőztetés fontossága (lakáspenészesedés)

Takarékoskodás a fűtéssel 2 o C-os hőmérsékletcsökkenés 10 %-os energia-megtakarítás Egy pulóver fel 2 o C fok le

Energiafelhasználás a konyhában A legnagyobb energiafaló a villanytűzhely, általában 8-10 kW teljesítményű A gáztűzhely olcsóbb, a légelszívásról gondoskodni kell Fedő nélkül háromszor több energia fogy mint fedővel A Bojler legkedvezőbb hőfoka 60 oC Energiatakarékos konyhagépeket vásároljunk

Hűtők és fagyasztók A hűtő belsejében előírás szerint 4 o C-nak kell lenni. –2 o C-al hidegebbre való állítás %-al több energiát fogyaszt A hűtőláda energiatakarékosabb mint a hűtőszekrény A hűtők hűtőrácsát évente tisztítsuk A fagyasztóláda legjobb helye a pince Az ajtó szigetelés rendszeres ellenőrzése Két kicsi többet fogyaszt mint egy nagy

Világítás Egy 100 W-os izzó 50 %-al több fényt ad mint 4 db 25 W-os A kompakt fénycső 80 %-os energia- megtakarítás A hagyományos izzót 5 percnél, a fénycsövet 15 percnél rövidebb időre ne kapcsoljuk ki

A lakás villamos energia fogyasztása Teljesítmény WattHasználati idő (óra) Fogyasztás (Watt x óra) Bojler Világítás Villanytűzhely, robotgép Fűtés-hűtés Szórakozás (TV) Kertészkedés (Fűnyíró, szivattyú) Egyéb A hálózat tesztelése az áramveszteség felderítése

A villamos energia ökológiai és ökonómiai értéke 100 W-os izzó napi 12 órás egy éven át történő használata 180 kg kőszén elégetésével egyenértékű. Ez 450 kg CO 2 és 4 kg SO 2 keletkezik 1 kWh = 25,70 Ft + 25 % ÁFA

A lakás gázenergia fogyasztása Fogyasztott gázmennyiség m 3 Fűtőérték MJ/m 3 Fogyasztott hőmennyiség MJ Fűtés33,99 Vízmelegítés Gáztűzhely 3,6 MJ =1 kWh = 864 cal 1 J = 0,238 cal 1 MJ = 1,437 Ft + 15 % ÁFA

Házi hulladékgazdálkodás Tartós, jó minőségű berendezések vásárlása Szelektív hulladékgyűjtés A vásárlói szokások megváltoztatása VIDEO: Tudod hogy mit veszel?

3. Környezettervezés a település szintjén

Környezettervezés a település szintjén TerületendezésiTerv Környezetvédelmi terv vagy program

Területrendezési terv Építészkamarai jogosultság Beépített és beépítetlen területek kijelölése Meghatározza az építési formákat Új utcák kialakítása, tömbfeltárás 60 m 2 -nyi telekhányadra 1 lakás Környezetvédelmi vonatkozásai is vannak. Ennek a részhez az elkészítéséhez nem kell jogosultság.

Környezetvédelmi terv vagy program Bárki készítheti mindenféle jogosultság nélkül Elfogadásukról szakhatóság dönt (Környezetvédelmi Felügyelőségek, Nemzeti Parkok igazgatóságának munkatársai)

A tervezési folyamat fázisai Előkészítés és megalapozás, helyzetértékelés Koncepció és programalkotás – A célok kitűzése –Konkrét feladatok, projektek –Szereplők, felelősök –Költségek és források Jóváhagyás –Térségi szereplők –Hatóságok –Önkormányzat

Előkészítés, megalapozás Természeti alrendszerek és hatótényezők –Éghajlat, levegőállapot –Földtani viszonyok, domborzat, talajok –Vízrajzi adottságok –Élővilág Antropogén alrendszerek és hatótényezők –Települések, infrstruktura rendszerek (lépített környezet, víz, csatorna, gáz, közlekedés) –Hulladékgazdálkodás –Zöldfelület gazdálkodás –Ipar és kereskedelem létesítményei –Mező és edőgazdaság és létesítményei –Üdülés, idegenforgalom és létesítményei Társadalmi összefüggések és hatások –Lakosság –Környezetegészségügy –Intézkedések és tevékenységek (rendezési terv, vállalatok, intézmények, lakosság, civil szervezetek környezetvédelmi tevékenysége, környezetvédelem finanszírozása, környezeti nevelés, tudatformálás)

Helyzetértékelés SWOT analízis –S (Strengt) erősségek –W (Weeknes) gyengeségek –O (Opportunities) lehetőségek –T (Threats) Veszélyek Diverzív Stratégiát Megalapozó tényezők Offenzív Stratégiát Megalapozó tényezők ERŐSSÉGEKERŐSSÉGEK Defenzív Stratégiát Megalapozó tényezők Váltásorientált Stratégiát Megalapozó tényezők GYENGESÉGEKGYENGESÉGEK VESZÉLYEK + + LEHETŐSÉGEK - -

Koncepció alkotás és a program összeállítása

A problémafa Fő probléma Árvizek, belvizek okozta károk 1 probléma Időjárás 2. Probléma Gátrendszer állapota 3. Probléma Erdőírtás 4. Probléma Vízelvezető árkok gondozatlansága Emberi nem- törődömség Jövedelem hiány Emberi nem- törődömség Jövedelem hiány

A célkitűzésfa Árvizek belvizek okozta károk megelőzése, elhárítása Erdőbirtokosság megszervezése Alternatív jövedelmi források Közmunka szervezése Felvilágosító kampányok Erdőtelepülés észszerű erdőgazdálkodás Vízelvezető árkok gondozása Hatósági szabályozás

Céltípusok Konkrét környezeti állapot elérése Kibocsátáscsökkentés Környezetvédelmi célt szolgáló építmény létesítése A hatótényezők valamilyen korlátozása Valamely védettségi szint biztosítása Minőségi szint fenntartása

Prioritások Több cél fogalmazódik meg Sürgősségi sorrend meghatározása A koherens rendszer mindegyik cél megvalósítását feltételezi

Logframe szerkezete Kifejtő összegzés A teljesítés indikátorai Információ források Feltételek és kockázatok Átfogó célkitűzés A teljesítés indikátorai Információ források Feltételek és kockázatok Közvetlen célkitűzések A teljesítés indikátorai Információ források Feltételek és kockázatok EredményekA teljesítés indikátorai Információ források Feltételek és kockázatok InputokA teljesítés indikátorai Információ források Feltételek és kockázatok

A program és a projektek Közvetlen beruházások –Új környezetvédelmi célt szolgáló létesítmények –Műszaki létesítmények korszerűsítése –Környezetvédelmi kiegészítő berendezések –Műemlékek felújítása –Új zöldterületek –Környezetszennyező kitelepítése –Adott terület szennyezésmentesítése Szabályozási lépések –Speciális emissziós és emissziós szabályok –Területhasználati korlátozások –Intézményi feltételek javítása Információrendszer fejlesztésével kapcsolatos eszközök Kutatás, tervezés, tudatformálás

A környezeti program egyeztetése és jóváhagyása Önkormányzat –közműellátási, –kommunális, –közlekedésügyi, –egészségügyi) osztályai Szakhatóságok –Környezetvédelmi felügyelőség –Nemzeti park igazgatóság –ANTSz Területfejlesztési intézmények Gazdasági szervezetek, ágazati hivatalok, kamarák Civil szervezetek

A tervezés nyilvánossága A nyílvánosság bevonása –A lakosságnak beleszólási joga van –Információ forrás –Magukénak érzik így jobban támogatják Világos közérthető tájékoztatást kell adni Párbeszéd, partneri viszony –Programkészítők, –Önkormányzatok –Lakossági csoportok

Települések környezettervezése (Városökológia) Vízellátás - csatornázás Kommunális hulladék Közlekedés Zajártalom Zöldterület

Zöldterület, zöldfelület kérdéskör A zöldterület, zöldfelület, lombköbméter fogalma A város mint a növények ökológiai környezete –Városklíma –Városi talajok A várostűrő fák A városi növényzetet károsító tényezők A zöldterület ökológiai értéke A zöldterület ökonómiai értéke. Debrecen zöldterületi rendszere.

A zöldterület, zöldfelület, lombköbméter fogalma

A zöldterület, zöldfelület és a lombköbméter fogalma A zöldterület definíciója A zöldfelület meghatározása A lombköbméter fogalma

Zöldterület Zöldfelület (biológiailag aktív rész) Utak, játszóterek, egyéb < 50 % (Parkok, parkerdők, kiskertek, zöld gyűrű) A zöldterület biológiailag aktív és inaktív részei A zöldfelület azaz a biológiai aktív rész nem csökkenhet 50 % alá.

A város mint a növények ökológiai környezete Városklíma

Hőmérséklet VárosHőmérséklet Budapest1,0 – 1,5 Párizs1,7 Frankfurt4,0 Debrecen4,0 – 6,0 (Nagyerdőhöz Viszonyítva)

A léghőmérséklet alakulása a nyári hónapokban aszfaltburkolat és csupasz talajfelszín felett

Fafajok hőtoleranciája Hőre érzékenyÁtmeneti típusHőre rezisztens HársfaNyírfaBálványfa JuharfaPlatánNyugati ostorfa VadgesztenyeCsörgőfa GyertyánAkác Japán akác Nyárfa Kocsányos tölgy

Csapadék Több csapadék (10-15 %) Kevés kerül be a talajba Vízhiány Öntözés szükséges Alacsony páratartalom Sivatagi, félsivatagi klíma Szárazságkedvelő fajok

Szárazságtűrő fafajok 1.Bálványfa v. ecetfa 2.Nyugati ostorfa 3.Fehér akác v. akác japán akác 4.Keleti platán 5.Juharlevelű platán 6.Vörös tölgy 7.Kocsányos tölgy 8.Páfrány fenyő

40 % 60%70%30% napos oldal árnyékos oldal A fény

Fa- és cserje- fajok fényigénye FénykedvelőÁrnyékkedvelő BálványfaTiszafa AkácTujafa NyírGyertyán RezgőnyárMogyoró CsörgőfaBükk Japán akác Nyugati ostorfa

A város mint a növények ökológiai környezete A városok talaja

Talaj (1) Feltöltődés Építési törmelék Tömött levegőtlen talajok A humusz és egyes tápelemek hiánya

Talaj (2) Nagy Ca és Mg tartalom Lúgos pH Nagy N és P tartalom Nehézfémek feldúsulása Nagy peszticid tartalom

Várostűrő fafajok

Várostűrő fajok jellemzői Hőtoleráns Szárazságtűrő Fénykedvelő Talajjal szemben igénytelen Légszennyezéssel szemben ellenálló

Várostűrő fafajok 1. Bálványfa 2. Nyugati ostorfa 3. Magyar kőris 4. Csörgőfa 5. Fehér akác 6. Japán akác 7. Kínai nyár 8. Magas kőris 9. Virágos kőris 10. Amerikai kőris

A városi növényzetet károsító tényezők

Építkezés Fakivágás Közműfektetés Talajvízszint csökkentése A talaj tömörítése A feltalaj elhordása

Az aszfaltozás hatása a fák hőmérsékletére

Az aszfaltozás hatása a talaj nedvességtartalmára és légcseréjére

A fák körbeaszfaltozása

Gépkocsi által lehorzsolt fa törzse

Légszennyező anyagok (1) Porszennyezés Kéndioxid

Légszennyező anyagok (2) Nitrogén-oxidok HF Etilén Ózon Peroxi-acetil-nitrátok

A növények nehézfém terhelése A nehézfémek akkor veszélyesek, ha vízoldékonnyá válnak. A lúgos pH, a humuszanyagok adszorpciója gátolja a nehézfémek vízben való oldékonyságát, ezáltal a növények általi felvehetőséget. A növényeket nehézfém felvételük alapján 3 csoportba oszthatjuk –nehézfémeket halmozó –nehézfémeket arányosan felvevő indikátor szervezetek –kizáró fajok

A földgáz károsító hatása (1) Földgáz a vezetékek meghibásodása, törése során kerül a talajba A földgázt a talajba kerülő metánt a metanogén baktériumok széndioxiddá és vizzé oxidálják az alábbi egyenlet szerint: CH O 2 = CO H 2 O A fák pusztulását a talajlevegő oxigén tartalmának csökkenése idézi elő Ha a talajlevegő normális oxigéntartalma 20,3 %-ról %-ra csökken a növények gyökerei károsodnak, 11 % alatt pedig elpusztulnak

A talajban a földgáz gömbszerűen terjed Nagyobb távolságokra is eljuthat a kábelcsatornákon keresztül Amíg a talajlevegő oxigén tartalma el nem éri legalább a %-ot, a talajba nem lehet új fát ültetni A gázmérgezést jelzi ha a talajban az összes Mn tartalmon belül a Mn++ ionok %-os mennyisége nő A földgáz károsító hatása (2)

Földgáz okozta fapusztulás a debreceni Emlékkert Parkban

Fattyúhajtások A fa metszet elszineződik és bűzös szagúvá válik A földgáz mérgezés jellegzetes tünetei

Sózás A sózást az utak síktalanítására használják -8 o C-ig A fagyáspontcsökkenésen alapul Sózásra általában NaCl-ot (ipari sót) használnak Használnak még a CaCl 2 -ot, a MgCl 2 –ot, illetve ezek keverékét is Még nem károsító dózisok –Egyszeri dózis: g/m 2 –Éves dózis: 1 kg/m 2 Hazánkban a Közúti Igazgatóságok csak a főútvonal hálózaton végeznek ipari sóval síktalanítást (20-40 g/m 2 ) Debrecen belterületein sóval kevert homokot használnak, a hidakat felüljárókat csak salakkal szórják

Sózás hatására a talajoldat vízpotenciálja, ozmotikus értéke nő ezáltal megnehezül a növények vízfelvétele. Különösen veszélyes a NaCl-al történő sózás. A levelek 0,5-1,0 % klorid tartalma sókárosodást okoz A sózás csökkenti a fotoszintézist, a fák vitalitását. Szórósó alkalmazásakor a fák levelei tavasszal később hajtanak ki, a levelek kisebbek, szélükön és csúcsukon sárgás-barna elszíneződés jelenik meg Ha a fák éppen kihajtott leveleiben a klorid-tartalom 1 %-nál nagyobb, akkor a fák elszáradásának egyértelműen a szórósó az oka. Az útmenti sorfák pusztulása 90 %-ban a sózásra vezethető vissza A talajba visszamaradó Na-ionok szikesedést okoznak A sózás káros hatásai

A sózást környezetkárosító hatása miatt be kell tiltani Az utak sózása nemcsak a növényzetet, hanem az ember művi környezetét is károsítja. A sózás elősegíti a földben futó közművek valamint a gépjárművek alvázának korrózióját. Sózás helyett mechanikai csúszásgátlókat kell alkalmazni (homok, apróra őrölt salak, 5 mm-nél kisebb szemcseátmérőjű kavics)

A zöldfelület ökológiai értéke 1.O 2 termelés 2.CO 2 elnyelés 3.Pormegkötés 4.Párologtatás 5.Rekreáció

O 2 fogyasztóO 2 fogyasztás kg/év Ember175 Személyautó Repülőgép milliárd m 3 földgáz (hazai évi fogyasztás) 2.95 x 10 9 Oxigén fogyasztási adatok

A zöldfelület oxigén termelése Egy lombköbméter évente 440 g oxigént termel. Ez a zöldfelület ökológiai értékének első eleme. Egy ember évi oxigén szükséglete 175 kg. Ezt a mennyiséget 175 : 0,44 = 397, 7 azaz kb. 400 lombköbméter termeli meg. Ez kb. 2 db. 70 éves korú fának felel meg. Hazánk becsült oxigén fogyasztása nagyobb mint oxigén termelése. Ezért hazánk oxigén importra szorul

Az oxigén import nagy részét a trópusi esőerdők szolgáltatják Világméretekben a mai 20,93 %-os oxigén szint jelenleg még nincs veszélyben

A zöldfelület CO 2 elnyelése Egy lombköbméter évente 590 g CO 2 -ot nyel el. Ez a zöldfelület ökológiai értékének második eleme. Egy ember évente kg CO 2 -ot lélegez ki amit kb. 400 m 3 lomb képes elnyelni. (220 : 0,59 = 372 vagy 250 : 0,59 = 423) A légkör CO 2 tartalma nő (üvegházhatás)

A zöldfelület pormegkötő képessége Egy lombköbméter évente 4,5 kg port köt meg. Ez a zöldfelület ökológiai értékének harmadik eleme Molden és Lamp vizsgálatai A füvesítés jelentősége A járda és az úttest közötti sövény szerepe

A pormegkötés jelentősége alföldi városaink esetében Alföldi városaink és így Debrecen légszennyező anyagai közül a szálló por jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. A szálló por minősítése a mérések szerint az erősen szennyezett kategóriába tartozik A zöldfelület porszennyeződést csökkentő szerepe ezekben a városokban éppen ezért kiemelkedő jelentőségű. Ezért mindent el kell követnünk a zöldfelület növelése, védelme érdekében. Debrecennek még ma is sok burkolatlan utcája van ami elősegíti a porképződést

Az utcai fasorok kedvező környezeti hatásai a)Megakadályozzák a porrészecskék bejutását a lakásokba és az épületekbe b)Éjszaka adszorbeálják a lefelé áramló hüvös levegőből kiülepedő port c)Megszűrik az utca felől érkező zajt és szennyeződéseket d)Hűtik az utca meleg levegőjét Forrás: Bernatzky, 1978, 163. o.)

A növények pormegkötő mechanizmusai Platán levél felszínének scanning elektron mikroszkópikus felvétele. A felvételen jól látszanak a levél felületén adszorbeálódott porrészecskék és a levélszőrök. (Smith, 1976).

A fillopán szerepe a levegőszennyező gázok koncentrációjának csökkentésében A filloplánban élő mikroorganizmusok szerepet játszanak a gáznemű légszennyező anyagok eliminálásában is. Kis koncentrációban tápanyagként hasznosíthatják a légszennyező anyagokat –a kipufogó gázokban lévő szénhidrogéneket –a SO 2 -ot, a NO 2 -ot és az NH 3 -át. –Reaktiválhatják az ózont és a PAN anyagokat Nagy koncentrációban azonban a fenti anyagok már mérgezőek, erőteljesen csökkentik a filloplánban élő mikroorganimusok számát.

A zöldgyűrű hatása a városklímára A szennyezett meleg levegő a városokban felemelkedik, helyére a környező területekről hideg tiszta levegő áramlik. A zöld gyűrűn áthatoló levegőből a szennyező por részecskéket a növényzet kiszűri. Forrás: Kovács, 1985, 27.o)

Erdővédősávok porszűrése A különböző szerkezetű erdővédősávok hatása a porkiszűrésre. (a) A sűrű tömött szerkezetű védősáv szűrő hatása gyenge. (b) A laza szerkezetű védősáv jó szűrő hatással rendelkezik Forrás: Bernatzky, l978, 142. o.)

A zöldfelület vízpárologtató képessége Egy lombköbméter évente 47 liter vizet párologtat el. Ez a zöldfelület ökológiai értékének negyedik eleme A relatív páratartalom nő A léghőmérséklet csökken A zöldfelület, zöldgyűrű kedvező hatású a városklímára (hűtés, pormegkötés) Árnyékoló hatás (Rekreáció)

A zöldfelület rekreációs hatása A kedvező mikroklíma és az árnyékhatás következtében: –csökken a bőr felületi hőmérséklete –a pulzusszám 4-8-al csökken –pszichikai hatás –zajcsökkentő hatás

Szorzószámok a zöldfelület ökonómiai értékének kiszámításához A fák kora (év)Levelek számaSzorzószámok

Mennyit ér egy 70 éves korú fa ? Egy 70 éves korú fa ökonómiai értéke = 4 éves facsemete jelenlegi ára x 700. (Egy 70 éves korú fának 700-szor több levele van, mint egy egy 4 éves facsemetének.)

A zöldterület ökonómiai értéke A zöldterület értéke = Zöldfelület + a parkban található műtárgyak értéke Debrecen zöldterületi értéke milliárd Ft-ra tehető.

A zöldterületi határértékek A zöldterület higiénés határértéke: 60 m 2 /fö Ebből közvetlenül a lakótér közelbe kell esni 15 m 2 /fő értéknek

Debrecen zöldterületi adatai ÉvZöldterület (ha) Lakosok száma Az 1 főre jutó zöldterület , , , , , , , ,3

A zöldterület fejlesztése A jelenlegi érték: 9,3 m 2 /fő Ez messze van a kívánatos 60 m 2 /fő értéktől Reálisan rövid távon egy 15 m 2 /fő érték tervezhető

Debrecen zöldterületei

Debrecen zöldterületi rendszere lDebrecen körül csak félig alakult ki zöld gyűrű lÉszakon - Nagyerdő Keleten - Erdőspuszták - Hortobágy felől nincs védelem lFüvészkert l Pap tava l1925 Déri Múzeum Botanikus Kert lSimonyi úti fasor l Simonyi József (Simonyi óbester) jegenye csemetét ültetett 1820 Széchenyi István 1820 juhar, nyárfa 1823 akác 1890 fagyás - ujra telepítés db hársfa Piac utca fásítása 1880 lEmlékkert Társulat megalakulása Csokonai Kör lEmlékkert létesítése lCsokonai szobor lNagy Sándor emlékmű lIstván gőzmalom melletti park

3. Országos szintű tervezés

A környezetvédelem irányítási rendszere KvVM Környezetvédelmii és Vízügyi Minisztérium Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (10 db.) Nemzeti Park Igazgatóságok (9 db) Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (12 db) Országos Meteorológiai Szolgálat

A Nemzeti Környezetvédelmi Program Az 1995-ös törvény írja elő 6 éves időtartamra készül A fenntartható fejlődés Szubszidiaritás elve A régiók és önkormányzatok szerepe

Hosszútávú prioritások 2020-ig Felzárkózás az EU követelményrendszeréhez Duna Tisza Balaton vízminőségének javítása Felszínalatti vizek Korszerű járműpark Tiszta technológiák

Hazai forgatókönyvek a elkövetkező évtizedekre a globális felmelegedésre vonatkozóan A következő évtizedekben mediterrán jelleg erősödése várható* –Enyhe csapadékosabb telek –Melegebb szárazabb nyarak Az évi csapadékösszeg csökken* 2050-re ** –a hőmérsékletemelkedés: 1,1 o C –Az évi csapadékcsökkenés: 40 mm Forrás: *Mika 200, 2004, **Mátyás 2004

A klímaváltozás várható hatása az erdőklímára A jelen klímában 1 o C-os nyári melegedést és 40 mm csapadékcsökkenést feltételezve 2050 Forrás: Mátyás (2004) Zonális erdőklíma és az erdősztyepp klíma aránya

A VAHAVA Project Vahava-projekt ( ) (Változás-hatás-válaszadás) Vezetője: Láng István akadémikus Megállapították: további melegedésre és szárazodásra kell felkészülni, szélsőséges időjárási jelenségekkel. Előkészületek kívánatosak, erre vonatkozó javaslataikat kidolgozták és közzétették. Lényeges a döntéshozók, az önkormányzatok, a vállalkozók és a lakosság megfelelő felkészítése, hiteles tájékoztatása, megfelelő információkkal való ellátása. Lásd: VAHAVA Video I-III.

4. Világméretű tervezés és fejlesztés

Globális változások Felmelegedés CO 2 CH 4 CFC NO x GLOBAL CHANGE SO 2 Savasodás UV-B BIOSZFÉRA

A hosszú-távú (long-term) ökológiai vizsgálatok jelentősége rövid távú vizsgálat hosszú távú vizsgálat

IPCC IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) 1988-ban alakult IPCC (Kormányközi Panel a Klímaváltozásról) –WMO (World Meteorological Organization) –UNEP (United Nations Environment Programme) Az IPCC jelentései: –1990 (1. sz. jelentés) –1995 (2. sz. jelentés) –2001 (3. sz. jelentés) (TAR*) –2007 (4. sz. jelentés) *Third Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change

A Föld átlaghőmérséklete az elmúlt 150 év folyamán A Föld átlaghőmérséklete: jelenleg 15 o C

(Forrás: IPCC 2001) Az IPCC harmadik jelentése szerint (TAR) az elmúlt 150 évben között a Föld átlaghőmérséklete 0,6-0,8 o C-al emelkedett

Magyarország átlaghőmérséklete között 0,68 o C-al nőtt Szalai (2004) szerint hazánkban a XX. században az átlaghőmérséklet 0,49-0,85 o C-al növekedett, átlaga 0,68 o C,

Magyarország évi csapadéka között 83 mm-el csökkent (Forrás: Jolánka et. al., 2004 (Varga, Haszonits, 2003 nyomán)

A globális felmelegedés hatása a krioszférára Az Északi-Sark közelében a jégtakaró elvékonyodott, kiterjedése a nyári időszakban %-al csökkent –A permafroszt réteg olvadásnak indult Az Északi-sarki területek tavai tűnőfélben vannak Az Antarktiszt és a Grönlandot beborító jégpajzs kiterjedése csökkent –Helyén zöld növénytakaró jelenik meg Az itt élő fajok élőhelye veszélybe kerül, ami a fajok kipusztulásával fenyeget A magashegységi gleccserek visszahúzódnak –Problémák az ivóvízellátásban –A magashegységi fagyott talaj felolvadnak (suvadások) –Felgyorsul a hegységek kiemelkedése –A nyári sielés megszűnőben van

Upsala Glacier, Argentina

Hintertux - Ausztria

A sípályák befedése

A globális felmelegedés hatása a tengerekre 1870 és 2001 között a tengerek szintje 20 cm-el emelkedett A tengervíz hőmérséklete emelkedik, ami a tengerek termális expanzióját okozza A tengervíz savanyodik A korralok pusztulnak, kifehérednek A tengerek CO 2 elnyelő képessége csökken Az EL Nino jelenség gyakoribbá válása

A tengerek vízszintje emelkedik

A korallzátonyok kifehéredése

Az élőhelyek megváltoznak –Az alacsonyan fekvő tengerparti területek víz alá kerülnek –a magasabb szélességek felé tolódnak –vertikálisan feljebb hatolnak Őshonos fafajaink alól kimegy a klíma.Pl. Tölgypusztulás bükkösök Az invaziv fajok előretörése Az alkalmazkodni képtelen a fajok tömeges kipusztulása A pozitív visszacsatolási folyamatok felerősödnek –A talajlégzés növekedik A halálozási ráta, bizonyos betegségek számának növekedése –Hőgutában elhunytak száma nő –Az allergiás megbetegedésék száma nő –A malária elterjedési területe növekedett –Egyéb betegségek A katasztrófák (árvizek, hurrikánok, erdőtüzek) gyakorisága és erőssége növekedik A globális felmelegedés hatása a terresztris ökoszisztémákra

A klímaváltozás bizonyos betegségek gyakoríságát növeli

A Katrina hurrikán pusztítása New-Orleans 2005

A globális környezettervezési feladatok Nemzetközi összefogás szükségessége –Nemzetközi tudományos kutatások –Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek –Bilaterális és multilaterális nemzetközi szerződések

A nemzetközi kutatások IBP MAB (Síkfőkút Project) Long-term kutatási hálózatok (ILTER, ILTER-EUROPE, stb)

Az ENSZ környezetvédelmi szervezetei

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja United Nations Environment Program (UNEP) június Stockholm Feladata: a nemzetközi együttműködés előmozdítása A Környezetvédelmi Alap kezelése IMFOTERRA (International Referal System for Sources of Environmental Monitoring System (IRS). (Nemzetközi Környezetvédelmi Tájékoztató Szolgálat) Eartwach - Földfigyelés. Global Environmental Monitoring System, (GEMS) Potenciális Toxikus Vegyi Anyagok Regisztere Évi jelentés a Föld környezeti állapotáról.

Egészségügyi Világszervezet World Health Organisation (WHO) Az egészséget érintő kérdésekkel foglalkozik A legnagyobb tagsága van Felmelegedés, ózonréteg elvékonyodása Szennyezett levegő, víz, toxikus anyagok Alapítási éve: 1948 Mo óta tagja Székhelye: Genf

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete Food and Agriculture Organisation (FAO) 1945-ben alakult, székhelye: Róma Mo óta tagja Mo között tagságát szüneteltette (hidegháborús szünet) Célja megszabadítani a világot az éhezéstől A mezőgazdasági termelés fokozása A Föld termőképességének növelése Erdészet, faipar, vízvédelem, halászat Élővilág, flóra, fauna

Az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete United Nations Educational Scientific and Cultural Organisation (UNESCO) 1945-ben alakúlt, székhelye: Párizs Kulturális, tudományos együttműködés Man and Biosphere (MAB) program

Stockholmi Konferencia június AZ ENSZ I. Környezetvédelmi Konferenciája Résztvevők –113 állam, 6000 képviselő, 1500 újságíró –A volt szocialista országok nem vettek részt 4 alapokmányt fogadtak el –Nyilatkozat az emberi környezetről –Nyilatkozat az irányelvekről (26 alapelvet tartalmaz) –Akcióprogram javaslat –Szervezeti intézkedések (UNEP, junius 5. Kv-i Világnap) Az ENSZ XVII. közgyűlése

A Stockholmi konferencia jelképei

A Brundtland Bizottság ben az ENSZ közgyűlés határozatára megalakult a Környezet és Fejlődés Világbizottsága. Elnökéül Gro Harlem Brundtland asszonyt, Norvégia akkori miniszterelnökét kérték fel. A 22 tagú Bizottságban hazánkat több akadémikus, köztük Láng István képviselte. A Világbizottság négy évig működött 1984 és 1987 között, és 1987-ben fogadta el a Közös jövőnk (Our Common Future) című jelentést, mely 27 nyelven, több millió példányban jelent meg. A Brundtland Bizottság jelentése 1988-ban magyarul is megjelent. Brundtland-jelentés fő üzenete a fenntartható fejlődés szükségességének felerősítése volt.

A Brundtland Bizottság jelentésének fedőlapja A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket."

A gazdasági növekedés korlátjai A gazdasági növekedés korlátjai: –Ökológiai korlát –Szociális korlát –Strukturális fogság Forrás: Gyulai 2007: Zsákutcák és kiutak a fenntarthatattlan társadalomból MP3

Riói Konferencia június Riói Csúcs, Föld csúcs, UNCED (United Nations Confrence on Environment and Development) Riói nyilatkozat a Környezetről és a fejlődésről AGENDA 21 ENSZ keretegyezmény az éghajlat változásról Egyezmény a biológiai sokféleségről Ajánlás az erdők védelméről

A kiotói jegyzőkönyv 1997 Alapjait a Riói Konferencián 1992-ben vetették meg Kiotói jegyzőkönyv (1997) A fejlett államok átlagosan (az 1990-es éves szinthez képest) 5,2 %-os CO 2 csökkentést vállaltak – re A CO 2 55 százalékáért felelős 55 országnak kellett csatlakozni 2001-ben Bonn és Marrakesh végleges szabályozási rendszer kidolgozása (pl. CO 2 emisszió kereskedelem) Oroszország csatlakozása: november 18 Hatálybalépés: február 16 Az Egyesült Államok kihátrált az egyezményből

A Kiotói Jegyzőkönyv vállalásai

Johannesburg 2002 A Johannesburgi Konferencián két dokumentumot fogadtak el, ezek a következők: –Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről, amely 32 pontot tartalmaz, –Végrehajtási Terv, amely 153 pontból áll. Johannesburg nagy újdonsága, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója, vagyis a környezetpolitika és a szociálpolitika integrálódása

Szemléletformálódás az elmúlt 30 év folyamán

Montreáli Jegyzőkönyv 1987 A (sztratoszférikus) ózonréteg védelméről szóló ún. alapegyezményt Bécsben 1985-ben fogadták el, amelyhez Magyarország 1988-ban csatlakozott 1987-ben fogadták el az ún. montreáli jegyzőkönyvet, amely már az ózonréteget károsító klórozott és fluorozott szénhidrogének (CFC-vegyületek, illetve freonok), valamint a brómot tartalmazó halonok gyártásának és nemzetközi kereskedelmének, továbbá felhasználásának korlátozását, tilalmát írta elő.

Köszönöm a figyelmet Dr. Tóth János Attila