Vértes O. József Az ideges gyermek tanítása Készítette: Simándiné O. Zsuzsanna I.éves GDL szakos hallgató 2013.

Vértes O. József ( ) Gyógypedagógus, pszichológus, magyar és német szakos középiskolai tanár Az Ideges Gyermekek Alsó-és Középfokú Intézetének Igazgatója 1909 és 1920 Magyar egyetemen elsőként adott elő gyógyító pedagógiát Elsőként tett javaslatot 1911-ben a tanárképző gyógypedagógiai középiskolai tanárképző intézet felállítására Fő művei Ideges gyermek tanítása. Budapest, A gyógyító pedagógia fogalma és köre. Budapest, Az ideges gyermek. Budapest, Hisztériás gyermekek. Budapest, 1930.

Az ideges gyermek Úri betegségnek tartották, az emberek, akiket az idegesség gyötört nem mertek szólni Mivel nem panaszkodtak az orvostudomány nem tudott tanácsot adni A társadalmi, gazdasági átalakulás következményeit a jövendő nemzedék sínylette meg Budán a Csörsz utcában iskolát, nevelőintézetet nyitott a számukra Gyógyító-pedagógusok, pszichológusok és szakorvosok kezdték meg munkájukat Állami kézbe hazánk veszi első ízben az ideges gyermekek oktatását Külföldön, így Németországban is magánkézben történik az oktatásuk

Az új intézet Az iskola legkiemelkedőbb vonása a szervezetben megnyilvánuló harmónia, orvos és pedagógus között A tanulók állandó orvosi és pedagógiai felügyelet alatt állnak Az orvos megállapítja a bajt,az ő feladata erősíteni a szervezetet, helyreállítani az egészséget A pedagógus az orvos útmutatásainak végrehajtója, kedvező irányba tereli a gyermek szellemi fejlődését Közös megbeszélésük eredményeként állapítják meg hogyan adják át az anyagot a gyermekeknek a leggazdaságosabban A pedagógus a gyermekben rejlő potenciális energiát tevékeny munkássággá alakítja át A minisztérium az ideges iskolája számára külön tantervet dolgozott ki

Az új intézet Az elmélet tanítás háttérbe szorul, nagy hangsúlyt helyeznek a kézügyességi és ipari gyakorlatokra, a mezőgazdaságra, a kereskedelmi ismeretekre A tanítási órák 45percesek, az életrendet az orvos a pedagógussal együtt állapítja meg Minden olyan 7-15 éves tanuló felvehető az intézménybe, aki a nyilvános elemi és középfokú iskolában idegessége miatt nem haladhatott hasonló társaival Idejárhatnak a diszharmóniásan egyeletlenül fejlett gyerekek, akik kényszerképzetekkel és gondolatokkal vannak megterhelve Későn fejlettek (Humboldt, Darwin és Pestalozzi) - is lehetnek az iskola a növendékei Súlyos epilepsziás rohamokban vagy gyöngeelméjűségben szenvedőket, erőszakosságra vagy szökésre hajló gyerekeket az intézet nem veszi fel

Az iskola gyógypedagógiai elvei Az intézet a gyakorlati életben helytállni tudó, egészséges embereket akar nevelni A tanuló, ha a tárgyak többségéből megfelelő haladást tanúsít az év végén átléphet a következő fokozatba Azokból tantárgyakból, amelyekből idegességénél fogva gyengébb amíg szükséges az alsóbb fokozatok megfelelő tanítási óráin vesz részt Az osztályismétlés helyett tantárgyismétlést mondja ki Valamennyi csoportban az azonos tárgyakat a nap ugyanazon óráiban tanítják Az új intézet osztályozást nem ismer

Az iskola gyógypedagógiai elvei Az elemi iskolának 4 fokozata van - az elemi iskolában a gyermek tanítása csak 7 éves korban kezdődik tanév volt az első esztendeje az új intézetnek A testi nevelés is fontos szerepet kapott a szellemi nevelés mellett A szabadban való játék, kirándulás, úszás, kerti foglalkozás, műhelygyakorlat egyenrangúak a történelem, a magyar, a számtan tárgyakkal A gyermekben rejlő erőket harmonikusan alakították, mindig szem előtt tartva a az ember testi, értelmi, erkölcsi tulajdonait Fontos, hogy a gyermek a dolgok lényegével ismerkedjék, az ismereteit a gyakorlati élettel, a munkával szorosan összekapcsolja

Az iskola gyógypedagógiai elvei Az alvási idő télen-nyáron 10 óra (7-kor felkelés, 9-kor lefekvés) Alvás előtt a gyerekeket tornásztatták A bejáró növendékek kedvéért még heti két tornaórát illesztettek be az órarendbe Télen nyáron hetente kétszer fürödtek a gyerekek, meleg időben a nagyobbak uszodába is mentek Az étkezés orvosi előírás szerint történt A növendékek az intézetben eltöltött idő alatt nagyra nőttek izomerejük gyarapodott, étvágyuk javult A szülők szívesen járatták az intézménybe a gyermekeiket

A tanítási módszerük Az óra és napirend előny: délelőtt a szellemi, a délután a testi munkáé volt A növendékek figyelmét és esti fáradtságát mindig szem előtt tartották Fontosnak tartották a szemléltetést, a gyermek aktív munkáját-kirándulások alkalmával kikérdezték a gyerekeket A gyermekeket a köznapi nyelvvel, a magyaros, eredeti, tősgyökeres kifejezésekkel ismertették meg Csak a negyedik elemi osztályban kezdték a mondatrészek tanítását Az olvasmányok rövid, egyszerű a népnyelvén megírt mesék voltak

A tanítási módszerük A népmeséket elmondatták Alsóbb fokon szabadon választott mondatokat írattak a gyerekekkel A számfogalmakat a szemléltető és a számoló módszer kombinálásával sajátítatták A szemléltetőmódszerrel a négy alap műveletre is megtanították a gyerekeket Öltözéskor, vetkőzéskor, füzetek, játékok elrakásakor alkalom nyílt a számfogalmak, a számolás megerősítésére A számtani feladat menete a következő volt: 1.Számolás szemléltető eszközökkel-a tanuló kezében van pl. kocka 2. Szóbeli számolás-a feladat a táblán van, vagy a feladatot elmondatták 3. Írásbeli számolás

A tanítási módszerük A matematika tantárgynál alkalmazott módszereket használták a földrajz, rajz, az ének, tanításában is A gazdasági és kertészeti gyakorlatokat az iskolakertjében tartották ahol a gyermek megtanulta a konyhakertészetet, a gyümölcsfák ápolását, a selyembogár nevelését, a méhészet, a baromfinevelés elemeit A műhelygyakorlatokat nagyon kedvelték a gyerekek-itt papírkartonból készítettek geometriai testeket, később a lombfűrésszel is dolgozhattak, majd az asztalos munkára is sor került A gyerekek már becsengetés előtt a műhelyben fúrtak, faragtak

Az ideges gyermekek középfokú iskolája 4 illetve 8 fokozat van A középiskola az első 4 fokon a polgári iskolának vagy a reálgimnáziumnak felelt meg, további négy fokon a gimnáziumnak, illetve reál vagy kereskedelmi iskola felsőbb osztályainak felelt meg Ez az első latin nélküli iskola Magyarországon A földrajz, természettan, mértan órákat tartottak ipartelepek, gyárak, múzeumok látogatásával Az iskola harmadik tagozata a továbbképző tanfolyam ahol a tanári kar véleménye alapján, a polgári iskolában kiváló eredménnyel vizsgázott tanulók vehettek részt A továbbképző tanterve azonos volt a gimnáziuméval, a reál vagy a kereskedelmi iskoláéval

Az ideges gyermekek intézetének reformja Szükségesnek tartották, mert ingyenes növendék a szabályzat szerint nem vehető fel az iskolába A proletár gyermekek között az idegesség,pszichopátia, neuraszténia kétszer nagyobb számban fordul elő, mint a gazdag gyerekek körében A jó képességű ideges gyermekeket nem szabad elveszni hagyni A 8 osztályú népiskolának kiegészítő részeként ki kell építeni a 8 osztályú népiskolát az ideges gyermekek számára Az intézet gyakorló iskola célját szolgálná

Az ideges gyermekek intézetének reformja A 8 osztályú népiskolára felépülő 5 osztályú középiskola csak a középiskolai tanárképző intézetekkel rendelkező városokban létesítendők Csak azoknak az ideges, de tehetséges szegény tanulók számára kell létesíteni, akik pszichopatiájuk miatt normál iskolákban nem boldogulnak Az 5 osztályú középiskola négyes célt szolgál 1. szociálisat 2. gyógyító pedagógiait 3. főiskolait 4. Tudományosat O A kereskedelmi iskolát meg kell szüntetni O Mindehhez szükség van elegendő kinevezett tanárra, megfelelő helyre

Javaslatok az ideges gyermekek intézetének reformjához Az intézetbe elsősorban szegény ideges gyermekeket ingyenesen vegyék fel 8 osztályos egységes népiskolát az ideges gyermekeknek, megfelelő körülmények mellet, mint kerti iskolát engedélyezzék 5 osztályos középiskolát életbe léptetni- mint tudományos kísérleti állomást A kereskedelmi tagozatot 1919.év szeptemberében fokozatosan szüntessék meg A rendelet szerint az intézet addigi orvos-pedagógiai célja és szervezete érintetlen marad, az intézet szociális rendeltetése megváltozik Az iskola új neve: Állami kerti nép- és középiskola

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!