Hivatásetikai alapelvek a közigazgatásban Előadó: dr. Hazafi Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem A HAZA SZOLGÁLATÁBAN

A közigazgatási etika előzményei A közigazgatás erkölcsi normarendszerének kialakítása a rendszerváltozással vette kezdetét és jelenleg is tart, hiszen az új erkölcsi szabályok megfogalmazása, érvényesülésük biztosítása hosszú időt vesz igénybe. A közmegegyezésre épülő etikai normarendszer folyamatos fejlődésének fontos támpontja, hogy mit gondolnak az érintettek a bizalom, a konszenzusteremtés és a jog kapcsolatáról, mivel a konszenzus kölcsönös bizalmat feltételez (ennek erkölcsi szabályok esetén kiemelkedő jelentősége van), a bizalom hiánya előtérbe helyezi a jogi szabályozást (felmérés igazolja a tendenciaszerű bizalomcsökkenést, a magyar közigazgatási szemlélet pedig hagyományosan jogi szabályozás központú) szemléletbeli változást jelez ugyanakkor, hogy tilalmak helyett irányelvekre van szükség, amelyek a kívánatos magatartásra orientálják a tisztviselőket.

Mit értünk közszolgálati etika alatt? I. Az egyénnek a közigazgatásban betöltött szerepéből kiindulva van-e értelme közszolgálati etikai normákról beszélni? a)semlegesség etikája – az alkalmazott saját erkölcsi meggyőződését félretéve, a szervezet politikáját és döntéseit követve (semlegesen) cselekszik b)struktúra etikája – nem az alkalmazott, hanem a szervezet és annak formális vezetői felelősek a döntésekért és az apparátus tevékenységét meghatározó irányelvekért Csak akkor van jogunk és lehetőségünk erkölcsi mércét felállítani, s a köztisztviselő cselekedeteit ehhez mérve minősíteni, ha elfogadjuk, hogy az egyén felelőssége fennáll a közigazgatási döntéseiért. II. Milyen személyi körre terjedjen ki a közigazgatási etikai normák érvényessége? a)közszolgálati szabályrendszer – a közjog alá tartozó szervezetekben dolgozók b)közigazgatási szabályrendszer – a közigazgatási szervezetrendszerben tevékenykedő karrier-köztisztviselők és politikusok c)köztisztviselői szabályrendszer – a hivatásos köztisztviselői karban dolgozók

OECD iránymutatás Az etikai rendszerek felülvizsgálatának elősegítése érdekében OECD iránymutatás került kiadásra. Az OECD Tanács főbb megállapításai: a köztisztviselők etikus magatartása javítja a demokrácia minőségét, a gazdasági és társadalmi fejlődést, növeli a közigazgatási szervek átláthatóságát és hatékonyságát; a közigazgatás reformjai az állami irányítási és vezetési technikák alapvető változásait idézik elő, melyek új kihívást jelentenek az etika terén; a közszolgálat tisztasága a világpiac virágzásához és a nemzetközi szerződések betartásához elengedhetetlen; a tagországok kormányai erős politikai elkötelezettséget tanúsítanak a közszolgálat etikájának kezelése és fejlesztése iránt; a tagországoknak szükségük van olyan eszközökre, elvekre, melyek javítják a közszolgálat etikus magatartását, és referenciaként szolgálnak az etika rendszerszerű kezeléséhez.

OECD iránymutatás A megállapítások alapján készült ajánlás kiemeli, hogy az etikus magatartást bátorító intézkedések akkor vezethetnek eredményre, ha a közszolgálat etikus magatartását befolyásoló intézményeket, gyakorlatokat és politikákat időszakonként újravizsgálják és javítják; a magatartási normák fenntartását célzó, a közhivatalok által foganatosított intézkedéseket támogatják; az igazgatási struktúrákba beillesztik az etikai szempontokat, hogy biztosítsák a vezetési gyakorlatok és a közszolgálat elveinek összhangját; a egymást kiegészítve ötvözik az etika kezelésének ideálokra épített rendszereit a normák betartásán alapuló rendszerekkel; felmérik a közigazgatás reformjának a közszolgálat etikai magatartásformáira gyakorolt hatását; irányadónak tekintik a köztisztviselők etikus magatartását elősegítő elveket és normákat

OECD iránymutatás Az etika kezelésének a közszolgálati igazgatás keretébe való beillesztése eszközei az országos és alsóbb szinteken egyaránt alkalmazható elvek. Az etikai normáknak vi lágosaknak kell lenniük az etikai normákat jogi keretbe kell foglalni kívánatos, hogy a közhivatalt viselők az etika terén tanácsadásban részesülhessenek c selekmények leleplezése során a köztisztviselőnek ismernie kell jogait és kötelezettségeit a politikai vezetők elkötelezettsége az etika ügye mellett a köztisztviselők etikus magatartását erősíti A köztisztviselők etikus magatartását elősegítő elvek:

OECD iránymutatás a köz- és magánszféra kapcsolatának szabályozására világos iránymutató vonalakat kell meghúzni a vezetőknek az etikus magatartást kell erősíteniük az állami-önkormányzati vezetési politikák, eljárások és gyakorlatok az etikával megegyező magatartást erősítsék az etikussal megegyező magatartást elő kell, hogy segítsék a köztisztviselői karra jellemző foglalkoztatási feltételek a beszámolást lehetővé tévő mechanizmusokat kell kidolgozni a közszolgálatban a vétkes magatartást megfelelő eljárás keretében szankcionálni kell

Magyary Program Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Beavatkozási területek Feladat Szervezet Eljárások Személyzet Személyzeti igazgatás fejlesztése Kiszámítható, vonzó életpálya jogi szabályozás egységesítése létszámgazdálkodás kifogásolási jog érdekegyeztetési rendszer átalakítása Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer hivatásetikai normák munkakör kiválasztás vizsgák, képzés, továbbképzés előmenetel és javadalmazás értékelés állami/munkáltatói gondoskodás

K ö zszolg á lat alapelvei K ö z é rdek elsődlegess é ge J ó h í rn é v v é delme Á ltal á nos jogelvek Integrit á sFelelőss é g Szakmai lojalit á s Hivat á setikai alapelvek Hűs é g é s elk ö telezetts é g M é lt ó s á g é s tisztess é g Igazs á gos é s m é lt á nyos joggyakorl á s P á rtatlans á g Felelőss é gtudat é s szakszerűs é g Egy ü ttműk ö d é s Nemzeti é rdek előnyben r é szes í t é se Elő í t é letektől val ó mentess é g V é delem Ar á nyoss á g Közszolgálati és hivatásetikai alapelvek

1.Közérdek elsődlegessége A kormányzati szolgálati jogviszonyban és a közszolgálati jogviszonyban a köz szolgálatának elsődlegessége alapján és a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni. [9. § (1) bek.] Általános zsinórmérték a jogviszony alanyai számára a jogok gyakorláséhez és a kötelezettségek teljesítéséhez Munka Törvénykönyve: általános elvárhatóság A szerződéses elv csak kivételesen érvényesül (munkaszerződés, kollektív szerződés, megbízás) A törvény rendelkezéseitől csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.[9. § (4) bek.] Hivatásetikai alapelv: Hűség és elkötelezettség, nemzeti érdek előnyben részesítése

1.1. Hűség és elkötelezettség Én, becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. A kormánytisztviselő, esküjének megfelelően hazaszerető, és hűen szolgálja Magyarország érdekeit és céljait. A kormánytisztviselő érvényesíti az alkotmányos alapértékeket, tiszteletben tartja az alapjogi intézményeket. A kormánytisztviselő hűsége Magyarországhoz az Alaptörvényben szabályozott demokratikus intézményrendszer keretei között kifejeződő közérdek iránti elkötelezettségen keresztül is megnyilvánul. A kormánytisztviselő tartózkodik minden olyan magatartástól, amely alkalmas a Kormány programjának, illetve politikájának, a közigazgatási szerv döntéseinek vagy tevékenységeinek bírálatára. A kormánytisztviselő közszolgálati feladatainak ellátásán kívüli tevékenysége nem veszélyeztetheti a közigazgatási funkciók és feladatok ellátásának pártpolitika semlegességébe vetett közbizalmat.

1.2. Nemzeti érdek előnyben részesítése A kormánytisztviselő a nemzet érdekét és a közjót szolgálja. Ezeket a magánérdekkel, valamint a csoportérdekkel szemben előnyben részesíti.

2.Jó hírnév védelme A közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére. [10. § (2) bek.] Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít – akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül –, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Hivatásetikai alapelv: méltóság és tisztesség

2.1. Méltóság és tisztesség A kormánytisztviselő magatartásával és megjelenésével erősíti a beosztása, az általa képviselt közigazgatási szerv, valamint a magyar közigazgatás iránti közbizalmat. A kormánytisztviselőnek a hivatali és magánéletében egyaránt hivatásához méltó, becsületes, tisztességes és példamutató magatartást kell tanúsítania. Szolgálaton kívüli életmódjával, életvezetésével közvetetten sem károsítja a kormánytisztviselőkbe vetett közbizalmat. A kormánytisztviselő kulturált megjelenésével erősíti munkahelye és az egész közszolgálat elismertségét, ezzel is kifejezi tiszteletét az állampolgárok és munkatársai iránt. Munkahelyén és munkahelyén kívül egyaránt kerüli a szélsőséges, kihívó, alkalomhoz nem illő viseletet, rendben és tisztán tartja környezetét.

3.Általános jogelvek Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. E törvény alkalmazásában rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy ehhez vezet. [10. § (1) bek.] A közszolgálattal, így különösen az illetménnyel kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más közszolgálati tisztviselő jogának megsértésével, vagy csorbításával. [13. § (1) bek.)] A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. [13. (3) bek.] Hivatásetikai elvek: igazságos és méltányos joggyakorlás, előítéletektől való mentesség, arányosság

3.1. Igazságos és méltányos joggyakorlás /1 A kormánytisztviselő úgy alkalmazza a jogszabályokat, hogy azok megfeleljenek az általános jogelveknek, az alkalmazott jogszabályok rendeltetésének, valamint a méltányosság követelményének. A kormánytisztviselő minden cselekedetében emberséges, védi az emberi méltóságot, tiszteletben tartja az emberi és a személyiségi jogokat. Személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani. Személyhez fűződő jog akkor korlátozható, ha a korlátozás a közszolgálat rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.

3.1. Igazságos és méltányos joggyakorlás /2 A közszolgálati tisztviselőtől csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyhez fűződő jogait nem sérti, és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkáltató a közszolgálati tisztviselőt csak a közszolgálattal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A közszolgálati tisztviselő magánélete nem ellenőrizhető.

3.2. Előítéletektől való mentesség A kormánytisztviselő tartózkodik minden olyan magatartástól, amely a nemzetiségen, a nemen, fajon, etnikai vagy társadalmi hovatartozáson, fogyatékosságon, nyelven, valláson vagy hiten, politikai vagy egyéb meggyőződésen, koron, szexuális beállítottságon, vagy vagyoni helyzeten alapuló indokolatlan megkülönböztetés látszatát kelti.

3.3. Arányosság A kormánytisztviselő jogalkalmazói feladatait a közjó érvényesítésével úgy látja el, hogy az általa javasolt, illetve tett intézkedések arányosak legyenek az elérni kívánt céllal, és a jogok korlátozására csak a szükséges mértékben vezessenek.

4.Integritás In-tangere A kormánytisztviselő köteles feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni [76. § (1) bek.] Hivatásetikai elvek: pártatlanság, védelem

4.1. Pártatlanság A kormánytisztviselő tevékenysége során nem lehet részrehajló, közhivatali tevékenysége és eljárása mindenkor elfogulatlan és pártatlan. A kormánytisztviselő elutasítja a korrupciót, annak valamennyi formája ellen fellép, így elutasít minden, a tevékenységével összefüggő, nem jogszabályon alapuló előnyt. A kormánytisztviselő pártatlanságának megőrzése érdekében nem kérhet, és nem fogadhat el harmadik féltől – sem közvetve, sem közvetlenül – olyan juttatást, ajándékot vagy egyéb előnyt, illetve annak ígéretét, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja pártatlanságát, ítélőképességét döntéseiben, feladatai tisztességes, törvényes és szakszerű ellátásában. Ha a kormánytisztviselőnek - akarata ellenére - olyan ajándékot juttatnak, vagy egyéb előnyt ígérnek, amelynek célja, hogy döntéseire hatással legyenek, haladéktalanul köteles erről felettesét írásban értesíteni.

4.2. Védelem A kormánytisztviselőt a törvényes és szakszerű munkavégzése közben pártatlan és pártpolitika-semleges magatartása, valamint szakszerű feladatellátása miatt semmilyen hátrány nem érheti. A Kar kezdeményezheti a Kormánynál a kormánytisztviselők élet-és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását. A Kar kezdeményezheti a miniszternél a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását. A Kar a kormányzati szolgálati jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban.

5.Felelősség /1 Nincs taxatív felsorolás A kormánytisztviselő köteles a)feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni, b)az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, c)munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, d)vezetőkkel és munkatársakkal együttműködni, e)munkáját személyesen ellátni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő.[76. § (1) bek.]

Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén – ide nem értve a méltatlanság, illetve a bizalomvesztés miatti felmentést, valamint a hivatásetikai elvek megsértését – a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást – a (2) bekezdés esetét kivéve – megindítani. [156. § (1) bek.] Vétkességi kártérítési felelősség (enyhe gondatlanság 4 havi illetmény) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott. A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztviselő az utasítást adó figyelmét előzőleg felhívta. Hivatásetikai elvek: felelősségtudat és szakszerűség 5.Felelősség /2

5.1. Felelősségtudat és szakszerűség A kormánytisztviselő cselekvési kötelezettségét mindenkor késedelem nélkül látja el, a felelősséget másra alaptalanul nem hárítja át. Hibás döntései következményeit lehetőség szerint orvosolja. A kormánytisztviselőnek mértékadó gondossággal kell biztosítania a felelősségi körébe tartozó közpénzek és közvagyon törvényes, célszerű és eredményes felhasználását, a munkájához igénybe vett pénzügyi és anyagi eszközöket rendeltetésüknek megfelelően kell használnia, kezelnie.

6.Szakmai lojalitás A kormánytisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést.[76. § (2) bek.] Bizalomvesztés Hivatásetikai elv: együttműködés

6.1. Együttműködés A kormánytisztviselő hivatása gyakorlása során a vele kapcsolatban állók tekintetében együttműködésre, segítségnyújtásra, a kölcsönös tiszteleten alapuló udvarias, szolgálatkész és előzékeny kapcsolattartásra törekedik. A kormánytisztviselő munkatársaival kulturáltan, a kölcsönös megbecsülés szellemében érintkezik. Önzetlen támogatást nyújt, a problémák megoldását elősegítő légkör kialakítására törekszik, tevékenységét a humánus magatartás jellemzi. Tudását, gyakorlati tapasztalatait folyamatosan megosztja munkatársaival.

Közszolgálati jogvita Eltérő szabályok a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre 1.köztisztviselők – a közszolgálati jogviszonyból származó igények érvényesítése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhatnak. 2.kormánytisztviselők – a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhatnak, ennek döntésével szemben a bírósághoz (egyes esetekben közvetlenül is lehet bírósághoz fordulni) a) a Döntőbizottság jár el (közszolgálati panasz alapján) - kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésével; - az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással; - a minősítés, a teljesítményértékelés megállapításaival; - a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal; - a kinevezés egyoldalú módosításával kapcsolatos ügyekben b) a Döntőbizottság véleményezhet, ha a kormánytisztviselő bírósághoz fordul - a fizetési felszólítással szemben a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, - az a) pontban és a fenti esetben meghatározottakon kívüli egyéb tárgyú igény esetén az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül.