Erőszak megnyilvánulása az iskolában. Dr. Figula Erika Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár.

Презентация:



Advertisements
Похожие презентации
Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L Dr. Szabó Antal
Advertisements

Az erőszak pszichológiai kérdései Dr. Figula Erika Tanszékvezető főiskolai tanár.
Neveléslélektan Debrecen A társas kölcsönhatás Társas kölcsönhatásként értelmezhetjük azokat az eseményeket, amelyek két, vagy több ember érzés-
Neveléslélektan Dr. Rozgonyi Tiborné Debrecen 2010.
Az iskolai szervezet és fejlesztése 8. óra. Döntéshozatal és konfliktus a szervezet életében A döntés jelentősége és formái A döntés jelentősége és formái.
11 Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján.
Az iskolai szervezet és fejlesztése 4. óra. A szervezetek fő jellemzői A szervezet kultúrája A szervezet kultúrája - szervezeti kultúra típusai ~ hatalom.
Neveléslélektan Debrecen A pedagógus A szociális hatalom típusai Jutalmazó Kényszerítő Referens Szakértői Törvényes Információs.
A tanulók foglalkoztatását áthatja: a habilitációs ( beillesztést elősegítő) fejlesztés.
A tanuló kötelességei és jogai évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Készítette: Balla Irénke Készítette: Balla Irénke.
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei Rapos Nóra ELTE PPK 2006.
Az iskolai szervezet és fejlesztése 6. óra. A tervezés szerepe és követelményei A tervezés követelményei A tervezés követelményei - A tartalom és a forma.
Neveléslélektan Debrecen Szociális interakció Az interakció két vagy több személy között létesülő viszony, melyet közösen egyeztetett jelentések.
Az iskolai szervezet és fejlesztése 2. óra. A szervezetek fő jellemzői Az iskola speciális célok érdekében létrehozott és működő szervezet. A szervezet.
A Derceni Középiskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára.
A Derceni Középiskola történelem-földrajz szakos tanára Pelsőci-Nagy Melinda.
Differenciált tanulásszervezés TKM1016L Dr. Szabó Antal
2011. A család éve A család menedék egy szívtelen világban.
Az iskolai szervezet és fejlesztése 5. óra. Az igazgató alkalmassága Az igazgató közéleti ember Az igazgató közéleti ember - Az igazgató vonzódhat politikai.
Inkluzív pedagógia El ő adó: Török Mária. Tanulás: szűkebb értelmezés szerint: a tanár által irányított ismeret feldolgozás. Két elemre irányul: figyelem,
Транксрипт:

Erőszak megnyilvánulása az iskolában. Dr. Figula Erika Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár

Agresszió ha valaki a másik embert károsítani vagy bántani akarja

Agresszió megjelenése: verbálisan viselkedésben,tettekben egyénileg: mások ellen vagy önmagunk ellen tömegben

Mi okozza az agressziót? Biológia( tesztoszteron hormon) Társadalom jutalmazza az agressziót Modellek utánzása útján sajátítjuk el.

4 tényező járul hozzá az agresszivitás kialakulásához. Anyai elutasítás Anyai engedékenység az agresszivitással szemben Anya és apa hatalmi eszközökkel való fellépése A gyerek temperamentuma

A szocializációban gyermeki agresszivitást vált ki a túlzott szigor a szülői elhanyagolás a hidegség a testi fenyítés, verés Az iskolai erőszaktevők inkább olyan családokból származnak, ahol fizikai büntetést alkalmaznak.

Agressziót kiváltó 2 nevelői attitűd 1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya teszi agresszívvá a gyereket, de proszociálissá alakítható) 2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan agresszió, mely antiszociálissá válik) Az agresszió gyakori látványa közömbössé tesz, eltűnik az altruizmus és az empátia.

Nem kívánatos szülők túlzott érzelmi töltéssel bíró szülő agyongyámolító szülő gyermekded szülő alkoholista szülő csábító szülő elutasító szülő túl lelkiismeretes szülő elvált szülők abuzív szülő

A gyermek agressziója

A gyermek agressziójának okai Pszichiátriai probléma (adhd, depresszió) Frusztráció (családban, iskolában). gyermek bántalmazás (elhanyagolás is!!) Serdülőkorban: drog, alkoholfogyasztás Kötődési problémák Tanult agresszió pl tv,számítógép, disco, játékterem,szülői minta

További tényezők Temperamentum Frusztráció tolerancia Siker orientáció/kudarc tűrő képesség Nem Kor (serdülőkor veszélyeztetett) Családi minta Kortárs csoport (bandához tartozás)

Az agresszivitás forrásai nagyfokú, kínzó szorongás akarati törekvések korlátozása önállóság korlátozása környezet erőszakos magatartása (gyakori büntetés, mely legtöbbször verés) sértések, gúnyolódások, verbális támadások becsmérlő nem verbális kifejezések Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac, gyűlölet, bosszúvágy, kirekesztettség

Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Nyílt formában Verbálisan - már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése, szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás, átkozódás - később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés, infantilis, trágár szavak, blaszfémia (agyoncsaplak, szétlapítalak, falhoz kenlek) támadó viselkedésben (a tévében látott erőszak növeli a néző agresszivitását)

Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Rejtett formában passzív-agresszív magatartás (halogatás, semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus bosszantására hatalmi törekvések (az én szavam a döntő, engedelmeskedjetek) birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy

Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Képi formában karikatúra grafitik gyermekrajzokon: aránytalanság, zsúfoltság, túldíszítettség, sötét tónus, visszatérő témák

Bullying Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyében 505 fős mintán 1. Áldozat: 26,4% 2.Támadó: 12,87% 3.Agresszív áldozat: 26,53% 4.Szemlélő: 34,46%

Bántalmazás típusai az áldozat szemszögéből Verbális agresszió: -csúfolnak : 100% -bosszantanak, cukkolnak: 72,7% Fizikai agresszió -elveszik a dolgaimat : 26,5% -megvernek: 18,9%

Non-direktív formák: -elutasítanak:18% -csoportból kizárás:16,6%

Bántalmazás vélt okai az áldozat szemszögéből Bántalmazás célpontja: - védekezésre képtelen: 50% -félénk: 25% Oka: -erősebb, mint az áldozat: 42,4% -idősebb, mint az áldozat: 23,5% -az áldozat jobb tanuló: 22,8% -az áldozatmás, mint a támadó: 43,1% -az áldozat nem üt vissza: 50,7% -egyéb ok: ellenszenv, szegénység

Bántalmazás oka a támadó szemszögéből -az áldozat jelenléte is zavarja: 100% -az áldozat köznapi kommunikációjában megnyilvánuló jellemzők( dicsekvő, beképzelt, talpnyaló, gyáva): 98% -a támadó tudja, hogy félnek tőle: 47,7% - más, mint a támadó: 12,3%

A támadók bántalmazást követő érzései -megkönnyebbülést érez: 44,6% -még agresszívebbnek érzi magát: 32,3% -bűntudata van: 44,6% -nincs bűntudata: 53,4% -fél a következménytől: 96,9%

Bántalmazás lokalizációja az iskolában -osztályteremben, szünetben: 100% -osztályteremben órán: 29,2% -iskolában a folyosón: 52,3% -iskolában az udvaron: 67,7% -iskolában a Wc-ben: 8,5% -iskolán kívül az utcán: 100% A bántalmazottak nem érzik magukat védettnek sem a tanárok, sem a társaik által.

Bántalmazók jellemzői: Nem tudja kezelni a feszültségeit Nem ura az indulatainak Őt is bántalmazták vagy bántalmazzák Viselkedése tanult viselkedés Fenyegetéssel uralkodnak az áldozat felett Szavakkal és fizikailag egyaránt bántalmaznak A bántalmazás előzménye a harag, a dűh

A bántalmazás előzménye a harag, a d ü h Az áldozat legapróbb megnyilvánulására is feldühödnek Féltékenyek Érzelmeik szélsőségesen változnak

A bántalmazottban lejátszódó pszichés folyamatok Súlyos testi fájdalom Rettegés, halálfélelem Agresszió keletkezése Nem tud megbirkózni a stresszel Bizalmatlan Tanulási zavarok Öngyilkosság

A televízió hatása A gyermek rajzfilmek átlagosan óránként 32 agresszív jelenetet tartalmaznak (1950 USA) 8000 gyilkosságot, és agresszív jelenetet néznek meg, mielőtt elvégeznék az ált. iskolát!!!! -Fő műsoridőben filmek(akció, horror)

Médiaerőszak Erősíti az agressziót: Az agresszor jutalmazása vagy a büntetés elmaradása Erőszak indokoltságának ábrázolása A képzelet szülte történet elemei egyeznek a való élettel Az agresszor ábrázolása hasonlít a nézőre A való életben rögzített erőszak

Erőszak, amit a történetben nem kapcsoltak össze a humorral Férfiak által a nők ellen elkövetett agresszió a szexualitás kontextusába Agresszió olyan ábrázolása, ami izgalomba hozza a nézőt Ha a néző az erőszak bemutatása előtt már dühös, agresszív

Agresszív hatás kialakulása Életközeli agresszió növeli a néző agresszivitását, ha az szimpatikusnak beállított Ha a néző izgalmi állapotba kerül A film csökkenti a gátlásait az agresszióval szemben, elfogadhatóvá válik Közömbös, érzéketlen lesz Késői utóhatás

A pedagógus agressziója

Tanári verbális agresszió fajtái becsmérlő agresszió (amikor nem a teljesítményt értékeli, hanem a gyermeket becsmérli) Elvárások letámadásos közlése Saját tekintély erősítése céljából a diákok megalázása, félelemben tartása Sértő metakommunikáció, fintorok stb Levegőnek nézés

Az értékelés mint agresszió Osztályozás vagy szöveges értékelés Személyiség kérdése Szöveges értékelés is lehet bántó Egy jól irányzott elégtelen is lehet konstruktív

Hogyan csökkenthető az agresszió? Ne nézzünk sok: akció, horror filmet Ne játszunk agresszív játékokat Önismeret fejlesztése Tanuljuk meg indulatainkat, feszültségeinket kezelni(sport, tánc, beszélgetés, relaxáció, meditáció) Más nem agresszív modellek követése

Teendők Megelőzés (prevenció) Aktuális helyzet kezelése utókezelés

Prevenció a tantestületben Tantestületek összetartása, egymás segítése, problémák megbeszélése Esetmegbeszélők Tanári tréningek Pszichodráma mint módszer az esetmegbeszélésre Csapatépítés, szervezetfejlesztés Tantestületen belüli konfliktusok, agresszió kezelése

Prevenció a gyermekek körében Szabadidős programszervezés Közeli kapcsolat a gyermekkel Határozott, de nem megalázó viselkedés Kerüljük az agresszió kiváltó viselkedést Szülőkkel való kapcsolattartás Osztályfőnöki órák iskolapszichológus

Reagálás az aktuális helyzetre A legkisebb agresszív megnyilvánulásra reagálni kell Meg kell állni, megbeszélni, érezze a gyermek a reakciót, hogy viselkedése nem helyes A tanárokkal szembeni agresszió legenyhébb formáit is vissza kell utasítanunk (visszabeszélés, metakommunikáció sajátos formái)

Mit tegyünk ha nem tudjuk az óra keretében megoldani Kérjünk kollegáktól segítséget Utána szánjunk időt az eset átbeszélésére Tanulságok levonására Problémásabb gyermekekkel kapcsolatban célszerű a gyakori esetmegbeszélés az osztályfőnök koordinációjával (összehívja a szaktanárokat)

Utókezelés Amikor a gyermek lehiggadt, beszéljük át vele a történteket Fontos a pedagógus higgadtsága (agresszió agressziót szül) Vegyük fel a kapcsolatot a szülőkkel Súlyosabb esetben egyéb szakemberekkel (pszichológus, családgondozó)

Agresszió büntetése Hatékony konfliktuskezelési technikák elsajátítása Megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása Közösséghez tartozás megerősítése

Szemléletváltás szükséges! Elismerés A rossz gyereknek is van jó tulajdonsága! Pozit í vumok kiemelése, a negatív énkép önbeteljesítő jóslat. Az agresszió agressziót szül!

Problémamegoldás 5 lépésben: 1. Mi a probléma? 2.Alternatív lehetőségek a megoldásra 3.A legjobb alternatíva kiválasztása 4. Terv végrehajtása 5. Megbeszélés: működött-e a módszer?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!