Theo Peeters: Autizmus Az elmélettől a gyakorlatig II. Fejezet A jelentés problémája. - презентация

1 Theo Peeters: Autizmus Az elmélettől a gyakorlatig II. Fejezet A jelentés problémája

2 Elméleti háttér 1.1. Gondolkodás A gondolkodás célja a megértés. A szenzoros információk megszerezése során megtanulnak a gyermekek észlelni, megérteni, elvontan gondolkodni. Miben más az autista gyermek? Az autista gyermek agya másképp dolgozza fel az információkat. Bár többségük fogyatékos is, de csak a fejlődésük elmaradásával nem magyarázható állapotuk.

3 Elméleti háttér 1.2. Autizmus és értelmi fogyatékosság Autista-e a gyermek, vagy értelmi fogyatékos is? PEP teszttel mérhető (Pszichológiai-Pedagógiai Profil) Jellemző a képességek eltérő ütemű fejlődése Értelmi fogyatékosság esetén minden képesség fejlettségi szintje jelentősen elmarad az életkor szerint várhatótól Nem csak lassúbb, hanem más jellegű a fejlődés

4 Elméleti háttér 1.3. Autizmus és egyéb fogyatékosságok halmozódása Első sorban az autizmust kell a fejlesztés során alapnak venni Miért? Mert először az őket körülvevő világot kell megismertetni, megértetni velük. A szándékok megértése komoly problémát okoz számukra.

5 Elméleti háttér 1.4. Autizmus értelmi fogyatékosság nélkül? Az autista emberek 20 %-ának IQ-ja átlagos, vagy átlag feletti Ettől függetlenül szükséges számukra a megsegítés Miért? Az absztrakció területén eléggé intelligensek, de gyakorlati szinten nem Ebben az értelemben szociálisan fogyatékosoknak tekinthetők

6 Elméleti háttér 1.5. Kísérletek Hermelin és O'Connor (1970) Három azonos mentális életkorú gyermekcsoport (autista, értelmi fogyatékos, egészséges gyermekek) Ugyanazokat a feladatokat kellet végrehajtaniuk Cél: kiszűrni a tisztán autizmusra jellemző vonásokat Konklúzió: az autista gyermekekre az értelmezés és a megértés korlátozott képessége jellemző (Pl. szófelsorolás)

7 Elméleti háttér 1.5. Kísérletek Attwood és mtsai (1986) 3 gyermekcsoport (mentális életkor 5 év) Eredmény: Instrumentális gesztusok: egyformán teljesítettek a gyerekek (menj el!) Kifejező gesztusok: az autista gyermekek egyáltalán nem használják (barátság) Konklúzió: az autista gyermekek számára speciális nehézséget okoz az emberi érzelmek nagy részének megértése

8 Elméleti háttér 1.5. Kísérletek Baron-Cohen, Leslie és Frith (1985) A feladat: egy történet képeit helyes sorrendbe rakni A mechanikus és viselkedéses történet megértésében nem mutatkozott különbség a gyermekcsoportok között A mentalista történet viszont az autista gyermekeknek kivétel nélkül súlyos problémát okozott

9 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.1. A világ eltérő módon való értelmezése A közvetlen észlelésen túli dolgok megértése az autizmus fő problémája Alapvető feladatok: pozitív légkör megteremtése állandóság iránti igény figyelembe vétele kiszámíthatóság megteremtése biztonságérzet megteremtése

10 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.2. Tárgyak, mint kommunikációs formák Konkrét észlelés -> erősség, motiváció Észleléses asszociáció: a tárgyakat hozzá lehet kapcsolni a történésekhez Mivel nem értik az absztraktot, meg kell mutatni a konkrétat A körülményeket kell a szükségleteikhez igazítani A biztonságérzetet a három alappillér adja meg: A hol, és mikor kérdésekre kell egyértelmű választ adni, valamint a kommunikációt is jól érthetővé kell alakítani. Ezekkel a feltételekkel több függetlenséget és önállóságot adhatunk

11 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.3. Kijelölt helyek. Hol? kérdések Minden tevékenységnek megvan a maga helyszíne (hol alszunk, eszünk, stb.) Bizonyos helyekhez bizonyos viselkedésminták tartoznak Az osztályteremben is szükséges kialakítani a különböző funkciók helyét úgy, hogy a diákok bejósolható környezetben legyenek 3 fő tevékenységhez kell helyszín: Tanulás Játék Étkezés

12 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.4. A tér strukturálása A megfelelő környezet kialakításához elengedhetetlen az autista gyermekek előzetes megismerése Általánosságban, mivel könnyen elterelődik a figyelmük, a tanuláshoz egy ingerszegény területet kell kialakítani A rendkívül csapongó figyelmű gyermekek számára javasolt paravánokkal létrehozni egy fülkét a munkaterületen A szabadidős terület pedig legyen tágas, hogy minden gyermek találhasson magának egy kis zugot

13

14 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.5. Az időélmény Az idő láthatatlan és megfoghatatlan Hogyan tehetnénk láthatóvá? óra, homokóra fénycsík, ami az idő előrehaladásával egyre rövidebb lesz képek, szimbólumok segítségével eseménysorozatok is kialakíthatók (mi-mi után következik) határidőnapló

15 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.6. A nap lefolyásának láthatóvá tétele A napirend segíti az egymást követő tevékenységek előre látható sorrendjének megismerését Milyen szimbólumokat használjunk? Sokuk számára az írott szöveg túl elvont, a képek sem mindenkinek felelnek meg Először érdemes tárgyakat használni egy-egy tevékenység megjelölésére A kezdeti fizikai segítség elengedhetetlen

16 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.6. A nap lefolyásának láthatóvá tétele A napi események felismerésének megtanulása több szempontból is egyénre szabott kell legyen: Időtartam (Két esemény előre látása, fél nap, egész nap, munkabeosztás előrejelzése) Képzés (Először odavezetjük a gyereket egyik helyről a másikra, majd odaadjuk a tárgyat és önállóan viszi, majd elég a tárgy felmutatása) Szimbólumok kiválasztása (lehet tárgy, kép vagy szöveg, de egymás kombinációja is)

17 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.7. Mennyi ideig? A tárgyak és a képek megmutatják a gyermeknek, hogy mikor és hol kell lennie Hogyan mutatom meg, hogy mennyi ideig? Színes napirenddel (minden szín más feladat) Számozott feladatokkal (ha elfogytak a számok, vége a feladatnak) A munkafeladatokat az egyik oldalról a másik oldalra helyezi, amikor kész van

18 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.8. Hogyan szervezzük meg a feladatvégzést? A lehető legegyszerűbben, hogy minden zavaró kérdésre adott legyen a válasz Minden eszköznek előre ki kell jelölni a helyét A feladatokat a lehető legegyértelműbbre kell készíteni A cél a gyermek felkészítése a lehető legönállóbb felnőtt életre Az eszköz pedig a környezet és a tevékenységek adaptálása Várt eredmény: sikerélmény, önbecsülés, viselkedési problémák csökkenése

19

20 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.9. Konkrét jutalmak, mint motivációs eszközök Az autista gyermekeket nem motiválja az, ami a többséget igen (olyanok akarnak lenni, amilyennek a szüleik szeretnék látni őket) De igényük és szükségük is van a jutalmazásra Mi legyen az? Amit a gyermek leginkább szeret (tárgy, tevékenység, étel, stb.) Emellett persze a szóbeli dicséret elengedhetetlen Jó, ha láthatóvá tesszük a jutalmat, így fenntartható a motivált állapot A sikerélmény, vagy a végcél megismerése önmagában is jutalom

21 Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig Gyakori kérdések Használják-e a szülők otthon is a napirendet? Elősegítik-e a tervek a megismerés rugalmatla-nabbá válását? Túlkondicionálhatók-e az autista gyerekek? Mikor kezdjük csökkenteni a napirendek használatát?

22 Köszönöm a figyelmet!