A munkaügyi szakigazgatás feladatai, szervezete, érdekegyeztetés

A munkaügyi igazgatás: a foglalkoztatással, a bérszabályozással, a munkavédelemmel és a munkanélküliek támogatásával kapcsolatos közfeladatok ellátásának igazgatási rendszere. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.)

A munkaügyi igazgatás szervezete Munkaügyi politika: Országgyűlés, Kormány a szakkérdésekben érintett tárcák minisztere az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács

A munkanélküliek támogatási formái

Álláskereső Álláskereső az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Passzív eszközök: a munkanélküli személy létfenntartásának átmeneti biztosítását szolgáló segélyezési formák. Aktív eszközök: a munkahely megtartása, vagy a munkából kieső személy újból foglalkozáshoz, jövedelemszerző tevékenységhez segítése, illetve új munkahelyek létesítése, a foglalkoztatottak körének bővítése. vagy a munkáltató, vagy a munkavállaló foglakoztatással, illetve a jövedelemszerzéssel kapcsolatos költségei egy részének átvállalása

A foglalkoztatást segítő aktív eszközök 1.) Munkaerő-piaci szolgáltatások: munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, munkaközvetítés. 2.) Az álláskeresők aktív támogatási formái: Képzések elősegítése Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása Munkaerő-piaci programok támogatása Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása A létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások

A támogatás passzív eszközei álláskeresési járadék a) álláskereső, b) az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Nyugdíj előtti álláskeresési segély a) kérelemre, b) ha már/egyáltalán járadékot nem kap c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik költségtérítés a munkahelykereséssel kapcsolatos, a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni

A foglalkoztatás-politika az EU- ban és a hazai gyakorlatban. Munkaügyi ellenőrzés

A foglalkoztatás-politika a munkaképes korú lakosság munkába állításának elősegítését és a munkaerőpiac közérdekű befolyásolását szolgálja. Munkakínálat-munkakereslet A foglalkoztatás-politikai célok elérhetők: a gazdaság teljesítőképességének fokozásával, új munkahelyek létrehozásával, vagy ennek elősegítésével, a meglévő munkahelyek megőrzésével, a munkához való jog alkotmányos biztosításával, a gazdasági feltételekkel összhangban álló szakképzéssel, és a munkát keresők elhelyezkedésének segítésével

Foglalkoztatás-politika az Európai Unióban Dolgozók Alapvető Szociális Chartája Európai Foglalkoztatási Paktum Lisszaboni Stratégia Európai Szociális Napirend –Célkitűzések, eszközök + munkaerő/személyek szabad mozgása

A munkaügyi ellenőrzés célja a foglalkozási jogviszonyt szabályozó jogi normákban előírt kötelességek megtartásának érvényesítése OMMF területi szinten működő felügyelői kivétel: bányászati tevékenységek – bányahatóságok Speciális szabályok

Bérpolitika a hazai munkaügyi gyakorlatban

Bérszabályozás kiváltó okai gazdaságpolitikai szociálpolitikai társadalompolitikai aktuálpolitikai

Bérszabályozás eszközei adóztatás árszabályozás közvetlen szabályozás Közvetlen bérszabályozás indokai

A bérszabályozással szembeni indokolt elvárások Bérszabályozás típusai

A munkavédelem

A munkavédelem a szervezett munkavégzés biztonsági valamint egészségügyi követelményeinek és feltételeinek a megteremtését, továbbá betartását jelenti évi XCIII. tv hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre

A munkavédelem állami feladatai ágazati tevékenység hatósági tevékenység munkavédelmi célú kommunikációs és információs tevékenységek

A munkavédelem közigazgatási szervezete Nemzetgazdasági miniszter Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Munkavédelmi bizottság