1 Rendészeti igazgatás Környezetvédelmi rendészet Dr. Gellérthegyi István P.hD egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar

2 A környezetvédelmi szabályok egyértelműen meghatározzák a társadalom tagjaitól a követendő magatartásokat. A környezetvédelmi szabályok egyértelműen meghatározzák a társadalom tagjaitól a követendő magatartásokat. A társadalmi tudat növekedésével arányosan nő az önkéntes jogkövetés, amely a környezetvédelmi jogszabályok magasabb fokú betartását jelenti. A társadalmi tudat növekedésével arányosan nő az önkéntes jogkövetés, amely a környezetvédelmi jogszabályok magasabb fokú betartását jelenti.

3 A végrehajtás jelentősége: A végrehajtás jelentősége: Az önkéntes jogkövetés a környezetvédelem területén csak lassan alakul ki Az önkéntes jogkövetés a környezetvédelem területén csak lassan alakul ki A környezet tényleges védelme érdekében erre tekintettel szükséges volt egy olyan szervezet kialakítása, illetve működtetése, amely biztosítja a megszületett jogszabályok betartását. A környezet tényleges védelme érdekében erre tekintettel szükséges volt egy olyan szervezet kialakítása, illetve működtetése, amely biztosítja a megszületett jogszabályok betartását. Ehhez biztosítani kell, hogy az eljáró hatóságok a végrehajtás megvalósulása érdekében a szükséges hatósági jogkörökkel felruházottak legyenek. Ehhez biztosítani kell, hogy az eljáró hatóságok a végrehajtás megvalósulása érdekében a szükséges hatósági jogkörökkel felruházottak legyenek.

4 Rendészeti tevékenység: az a közigazgatási tevékenység, amelynek feladata a közbiztonság és a közrend, valamint az állampolgárok személyes biztonságának megóvása, továbbá a közreműködés a megsértett rend helyreállításában. Rendészeti tevékenység: az a közigazgatási tevékenység, amelynek feladata a közbiztonság és a közrend, valamint az állampolgárok személyes biztonságának megóvása, továbbá a közreműködés a megsértett rend helyreállításában.

5 A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény szerint rendvédelmi szervek A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény szerint rendvédelmi szervek a rendőrség, a rendőrség, a polgári védelem, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

6 I. Rendőrség

7 A rendőrség környezetvédelemben játszott szerepe: A rendőrség környezetvédelemben játszott szerepe: A környezet elemeinek károsítása, illetve egyes esetekben veszélyeztetése, a természeti értékek pusztítása a Btk. szerint bűncselekmény. Ezen bűncselekmények felderítése a rendőrség nyomozóhatóságainak a hatáskörébe tartozik, hivatalból üldözendő, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. A környezet elemeinek károsítása, illetve egyes esetekben veszélyeztetése, a természeti értékek pusztítása a Btk. szerint bűncselekmény. Ezen bűncselekmények felderítése a rendőrség nyomozóhatóságainak a hatáskörébe tartozik, hivatalból üldözendő, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. A környezetvédelemnek ki kell terjednie a már elkövetett bűncselekmények felderítésére, illetve a környezeti bűncselekmények megelőzésére is. A környezetvédelemnek ki kell terjednie a már elkövetett bűncselekmények felderítésére, illetve a környezeti bűncselekmények megelőzésére is.

8 A rendészet és a rendőri tevékenység nem azonos fogalmak, különbségek: A rendészet és a rendőri tevékenység nem azonos fogalmak, különbségek: a rendőrség általában a rendészeti feladatoknak csak egy részét végzi, a rendőrség általában a rendészeti feladatoknak csak egy részét végzi, a rendőrség olyan tennivalókat is ellát, amelyek nem tekinthetők kifejezetten rendészeti jellegűnek. a rendőrség olyan tennivalókat is ellát, amelyek nem tekinthetők kifejezetten rendészeti jellegűnek.

9 A rendőrséggel kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény tartalmazza. A rendőrséggel kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény tartalmazza. Eszerint a Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés. Eszerint a Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés.

10 A Rendőrség a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása körében a törvényben és a törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében: A Rendőrség a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása körében a törvényben és a törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében: általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését; általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését; szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében

11 ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat őrzi az államhatárt őrzi az államhatárt ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat

12 A rendőrség, illetve szervei, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség között számos együttműködési megállapodás megkötésére került sor a környezetvédelemmel kapcsolatos büntetendő cselekmények felderítésére, felszámolására, illetve megelőzésére. A rendőrség, illetve szervei, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség között számos együttműködési megállapodás megkötésére került sor a környezetvédelemmel kapcsolatos büntetendő cselekmények felderítésére, felszámolására, illetve megelőzésére.

13 II. Nemzeti Adó- és Vámhivatal és szervei

14 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámigazgatási jogkörében végzi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámigazgatási jogkörében végzi: a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését

15 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi továbbá a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi továbbá a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat. Kiemelkedő szerepe van továbbá a védett állat és növény fajok egyedeinek illegális kereskedelem keretében az országba történő behozatala felderítésében. Kiemelkedő szerepe van továbbá a védett állat és növény fajok egyedeinek illegális kereskedelem keretében az országba történő behozatala felderítésében.

16 III. Katasztrófavédelem

17 Legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény tartalmazza. Legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény tartalmazza. A törvényt kell alkalmazni A törvényt kell alkalmazni katasztrófahelyzetben, illetve a katasztrófa megelőzése érdekében (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is) a Magyar Köztársaság területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, katasztrófahelyzetben, illetve a katasztrófa megelőzése érdekében (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is) a Magyar Köztársaság területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, ha a katasztrófa károsító hatása ellen a Magyar Köztársaság területén védekezés szükséges. ha a katasztrófa károsító hatása ellen a Magyar Köztársaság területén védekezés szükséges. Kiemelendő Kiemelendő az ipari balesetek megelőzése, az ipari balesetek megelőzése, a veszélyes anyagok által okozott balesetek megelőzése és az események elhárítása, a veszélyes anyagok által okozott balesetek megelőzése és az események elhárítása, a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos feladatok (A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás - ADR). a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos feladatok (A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás - ADR).

18 IV. Természetvédelmi őrszolgálat

19 A természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint: A természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint: 1.A természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - természetvédelmi őrszolgálat működik (nemzeti park igazgatóság keretében) 2.A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet. 3.Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik. A természetvédelmi célú társadalmi szervezetek fellépési jogát is rögzíti a javaslat, valamint polgári természetőrök segíthetik az állami szervek és önkormányzatok természet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátását

20 A természetvédelmi őrök jogait és kötelezettségeit külön törvény határozza meg. A természetvédelmi őrök jogait és kötelezettségeit külön törvény határozza meg. Törvényi szintű meghatározására azért volt szükség, mert a természetvédelmi őr eljárása során állampolgári alapjogokat korlátozhat a természeti értékek védelme érdekében. Így a törvényi szintű szabályozásnak garanciális jelentősége van. Törvényi szintű meghatározására azért volt szükség, mert a természetvédelmi őr eljárása során állampolgári alapjogokat korlátozhat a természeti értékek védelme érdekében. Így a törvényi szintű szabályozásnak garanciális jelentősége van.

21 A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény Természetvédelmi őrszolgálat: Természetvédelmi őrszolgálat: A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (nemzeti park igazgatóság) szervezetében természetvédelmi őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy. A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (nemzeti park igazgatóság) szervezetében természetvédelmi őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.

22 A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles: A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles: a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni; a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni; a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni; a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

23 azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, ruházatát, valamint csomagját átvizsgálni; azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, ruházatát, valamint csomagját átvizsgálni; azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni; azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;

24 a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, régészeti leletet, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani; a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, régészeti leletet, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani; a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a rendőr megérkezéséig visszatartani, vagy a rendőrségre előállítani; a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a rendőr megérkezéséig visszatartani, vagy a rendőrségre előállítani;

25 jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és a rendőrségnek átadni; jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és a rendőrségnek átadni; jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni; jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni;

26 természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon lezárni; természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon lezárni; intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon - lezárni. intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon - lezárni.

27 A természetvédelmi őr - a helyszíni bírságolás kivételével - a nemzeti park igazgatóság működési területén kívül is jogosult a fentiek szerint intézkedni, ha a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő jogellenes cselekményt észlel, vagy a nemzeti park igazgatóság működési területén kívüli szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli. A természetvédelmi őr - a helyszíni bírságolás kivételével - a nemzeti park igazgatóság működési területén kívül is jogosult a fentiek szerint intézkedni, ha a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő jogellenes cselekményt észlel, vagy a nemzeti park igazgatóság működési területén kívüli szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli. A természetvédelmi őr a törvényben meghatározott, a rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat - a rendőrbot kivételével - az ott szabályozott esetekben. A természetvédelmi őr a törvényben meghatározott, a rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat - a rendőrbot kivételével - az ott szabályozott esetekben.

28 Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles: Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles: a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartását ellenőrizni; a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartását ellenőrizni; a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni; a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

29 a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett természeti vagy védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni; a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett természeti vagy védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni; jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni. jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

30 Közös szabályok Akinek a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. Akinek a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr köteles a tevékenysége végzése során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr köteles a tevékenysége végzése során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel. A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel.

31 Együttműködnek a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel. Együttműködnek a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel. További szabályok: További szabályok: A természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet A természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet

32 V. Mezőőr

33 Legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény tartalmazza. Legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény tartalmazza. A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.

34 A mezei őrszolgálat létrehozását a mezőgazdasági igazgatási szervnek (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi. A mezei őrszolgálat létrehozását a mezőgazdasági igazgatási szervnek (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi. A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el. A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el.

35 A mezőőr feladatai A mezőőr a működési területén jogosult és köteles: A mezőőr a működési területén jogosult és köteles: az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani; az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani; azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a rendőrségre bekísérni; azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a rendőrségre bekísérni;

36 a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a rendőrségnek átadni; a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a rendőrségnek átadni; a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni. a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.

37 A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel. A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel.

38 A fenti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre. A fenti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre. A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre – a törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre – a törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat, valamint jogosult az intézkedésének ellenszegülő személyt a rendőr megérkezéséig visszatartani. A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat, valamint jogosult az intézkedésének ellenszegülő személyt a rendőr megérkezéséig visszatartani. A mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet A mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet

39 VI. Ügyészség

40 Az ügyészség környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait a Kvt. – és hasonló módon a természetvédelmi törvény rendelkezései is – három területen határozza meg: Az ügyészség környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait a Kvt. – és hasonló módon a természetvédelmi törvény rendelkezései is – három területen határozza meg: Az ügyész környezetvédelmi tevékenysége a büntetőjog területén Az ügyész környezetvédelmi tevékenysége a büntetőjog területén Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén. Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén. Az ügyész magánjogi tevékenysége a környezetvédelemben: Az ügyész magánjogi tevékenysége a környezetvédelemben: Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt. Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

41 A benyújtott keresetek tárgya leggyakrabban: A benyújtott keresetek tárgya leggyakrabban: a veszélyes hulladék jogellenes kezelése, illegális lerakása, elrejtése a veszélyes hulladék jogellenes kezelése, illegális lerakása, elrejtése ipari szennyvizek okozta talaj- és élővízszennyezés ipari szennyvizek okozta talaj- és élővízszennyezés védett állatok, növények pusztítása védett állatok, növények pusztítása levegő folyamatos, határértéket meghaladó szennyezése levegő folyamatos, határértéket meghaladó szennyezése védett madarak tekintetében engedély nélküli vagy attól eltérő vadászata védett madarak tekintetében engedély nélküli vagy attól eltérő vadászata

42 Törvényességi felügyeleti tevékenység a környezetvédelemben: Törvényességi felügyeleti tevékenység a környezetvédelemben: Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában. Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában. Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a környezetvédelmi hatóságok felett, amely magában foglalja nemcsak a felügyelőségek, hanem az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is. Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a környezetvédelmi hatóságok felett, amely magában foglalja nemcsak a felügyelőségek, hanem az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is.

43 VII. Közterület-felügyelet

44 A legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a közterület-felügyeletről szóló évi LXIII. törvény tartalmazza. A legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a közterület-felügyeletről szóló évi LXIII. törvény tartalmazza. A közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről a települési önkormányzat közterület- felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat. A közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről a települési önkormányzat közterület- felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat.

45 A felügyelet feladata: A felügyelet feladata: –a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése –a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása –közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében –közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében –közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében –közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében –közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.

46 A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő a törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy a törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelő a törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy a törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelő feladatait az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el. A felügyelő feladatait az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.

47 VIII. Zöld Kommandó

48 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évben a veszélyes üzemek kiemelt ellenőrzésével indította el az ún. Zöldkommandó akciósorozat-ot. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évben a veszélyes üzemek kiemelt ellenőrzésével indította el az ún. Zöldkommandó akciósorozat-ot. Az akciósorozat fő erejét az együttes hatósági fellépés adja (a hatóságok intézkedési lehetőségei összeadódnak, illetve kiegészítik egymást.) Az akciósorozat fő erejét az együttes hatósági fellépés adja (a hatóságok intézkedési lehetőségei összeadódnak, illetve kiegészítik egymást.) Az ellenőrzések tapasztalatai: főként adminisztratív hibákat tártak fel. Az ellenőrzések tapasztalatai: főként adminisztratív hibákat tártak fel.

49 Az akciósorozat a évben a veszélyes üzemek és telephelyek, a veszélyes anyagot szállítók és a hulladékká vált gépjárművek bontását – engedéllyel vagy anélkül – végző cégek ellenőrzéseivel folytatódott. Az akciósorozat a évben a veszélyes üzemek és telephelyek, a veszélyes anyagot szállítók és a hulladékká vált gépjárművek bontását – engedéllyel vagy anélkül – végző cégek ellenőrzéseivel folytatódott. Eredmény: ebben a szegmensben a jogkövető magatartás kevésbé jellemző, mint a veszélyes üzemek esetén. Eredmény: ebben a szegmensben a jogkövető magatartás kevésbé jellemző, mint a veszélyes üzemek esetén.

50 A évi Zöld kommandó ellenőrzéseknek (Tiszta Magyarországért) a évben a Németországból illegálisan behozott és elhelyezett hulladékok feltárása adott okot. A évi Zöld kommandó ellenőrzéseknek (Tiszta Magyarországért) a évben a Németországból illegálisan behozott és elhelyezett hulladékok feltárása adott okot. Az ellenőrzési időszakban több mint 1500 ellenőrzésre került sor. Az esetek több mint 50 %-ában volt szükség a hatóság fellépésére. A kivetett bírságok összege ,- Ft volt. Az ellenőrzési időszakban több mint 1500 ellenőrzésre került sor. Az esetek több mint 50 %-ában volt szükség a hatóság fellépésére. A kivetett bírságok összege ,- Ft volt.

évben a zöldhatóság sajátos eszközeivel a színes fémlopások visszaszorítása érdekében lépett fel, elsősorban az illegális begyűjtés felszámolása és a legális begyűjtők fokozott ellenőrzése útján évben a zöldhatóság sajátos eszközeivel a színes fémlopások visszaszorítása érdekében lépett fel, elsősorban az illegális begyűjtés felszámolása és a legális begyűjtők fokozott ellenőrzése útján. Az ellenőrzések továbbra is kiterjedtek az illegális autóbontókra, az illegális hulladék-elhelyezésre és az illegális, az országhatáron át történő hulladékszállításokra is. Az ellenőrzések továbbra is kiterjedtek az illegális autóbontókra, az illegális hulladék-elhelyezésre és az illegális, az országhatáron át történő hulladékszállításokra is. A kiszabott bírság összege meghaladta a 190 millió forintot. A kiszabott bírság összege meghaladta a 190 millió forintot.

52 A évi Zöld kommandó akciósorozat a roncsautók és az illegális autóbontók ellen lépett fel. A évi Zöld kommandó akciósorozat a roncsautók és az illegális autóbontók ellen lépett fel. Ok: Ok: az autóállomány elöregedik, az autóállomány elöregedik, az ezzel kapcsolatos környezetszennyezési és közlekedésbiztonsági problémák okozzák régiónkban a roncsautók elterjedését. az ezzel kapcsolatos környezetszennyezési és közlekedésbiztonsági problémák okozzák régiónkban a roncsautók elterjedését. A hulladékká vált gépjárművek szakszerű szétbontását és a kinyert anyagok hasznosítását végző, közlekedési hatóság által regisztrált bontóhelyekre a leselejtezésre kerülő régi autók kevés része kerül be. A hulladékká vált gépjárművek szakszerű szétbontását és a kinyert anyagok hasznosítását végző, közlekedési hatóság által regisztrált bontóhelyekre a leselejtezésre kerülő régi autók kevés része kerül be. A nem regisztrált átvevők a környezetvédelmi előírások be nem tartásával nagyobb összeget kínálnak az autókért, mint a regisztrált bontók. A nem regisztrált átvevők a környezetvédelmi előírások be nem tartásával nagyobb összeget kínálnak az autókért, mint a regisztrált bontók. A kiszabott bírság összege meghaladta a 316 millió forintot. A kiszabott bírság összege meghaladta a 316 millió forintot.

53 A évi akciósorozat célja az építési és bontási hulladék engedély nélküli kezelésének visszaszorítása érdekében lépett fel. A évi akciósorozat célja az építési és bontási hulladék engedély nélküli kezelésének visszaszorítása érdekében lépett fel. A felügyelőségek összesen 103 ellenőrzést tartottak országszerte, 33 ellenőrzésen a jegyző, 18 ellenőrzésen az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei, 16 ellenőrzésen a közlekedési hatóság munkatársai, 11 ellenőrzésen pedig a rendőrség munkatársai is részt vettek. A felügyelőségek összesen 103 ellenőrzést tartottak országszerte, 33 ellenőrzésen a jegyző, 18 ellenőrzésen az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei, 16 ellenőrzésen a közlekedési hatóság munkatársai, 11 ellenőrzésen pedig a rendőrség munkatársai is részt vettek. A tevékenység azonnali megtiltására 24 esetben volt szükség, kötelezés 44 esetben, bírság kiszabása 36 esetben várható. A tevékenység azonnali megtiltására 24 esetben volt szükség, kötelezés 44 esetben, bírság kiszabása 36 esetben várható. Az akciósorozat során feltárt leggyakoribb jogsértés az engedély nélküli kezelés (tárolás, lerakás, területfeltöltés), a korábban már bezárt kommunális hulladék-lerakóra építési-bontási hulladék további behordása, illetve hulladék elhagyása. Az akciósorozat során feltárt leggyakoribb jogsértés az engedély nélküli kezelés (tárolás, lerakás, területfeltöltés), a korábban már bezárt kommunális hulladék-lerakóra építési-bontási hulladék további behordása, illetve hulladék elhagyása.

54 IX. Az EU intézményei

55 Eurojust Az Eurojust a Tanács február 28-i 2002/187/IB határozatának felhatalmazása alapján kezdte meg működését Hágában. Az Eurojust a Tanács február 28-i 2002/187/IB határozatának felhatalmazása alapján kezdte meg működését Hágában. Célja a hatáskörrel bíró tagállami hatóságoknak való segítségnyújtás a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében. Célja a hatáskörrel bíró tagállami hatóságoknak való segítségnyújtás a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében. Feladatai közé tartozik a tagállami hatóságok közötti koordináció kialakítása és fejlesztése, a tagállami hatóságok közötti együttműködés fejlesztése a kölcsönös jogsegély és a kiadatási kérelmek teljesítése terén, illetve a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni hatékony fellépés elősegítése. Feladatai közé tartozik a tagállami hatóságok közötti koordináció kialakítása és fejlesztése, a tagállami hatóságok közötti együttműködés fejlesztése a kölcsönös jogsegély és a kiadatási kérelmek teljesítése terén, illetve a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni hatékony fellépés elősegítése.

56 Az Eurojust alapvetően a tagállamok által delegált tapasztalt igazságügyi szakemberek kollégiuma. Az Eurojust alapvetően a tagállamok által delegált tapasztalt igazságügyi szakemberek kollégiuma. Feladatát egy állandó igazságügyi hálózat fenntartásával kívánja elérni. Feladatát egy állandó igazságügyi hálózat fenntartásával kívánja elérni. Az egyes tagállamokból kiküldött ügyészekből, bírákból vagy az ezekkel egyenértékű hatáskörrel rendelkező rendőrségi tisztviselőkből álló egység, amelynek feladata a tagállamok bűnüldöző hatóságai között megfelelő együttműködés elősegítése és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben folytatott nyomozások segítése. Az egyes tagállamokból kiküldött ügyészekből, bírákból vagy az ezekkel egyenértékű hatáskörrel rendelkező rendőrségi tisztviselőkből álló egység, amelynek feladata a tagállamok bűnüldöző hatóságai között megfelelő együttműködés elősegítése és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben folytatott nyomozások segítése. Az illegális hulladékimporttal kapcsolatban a Kecskeméti Városi Ügyészség az Eurojust segítségét is igénybe véve 5 német ügyészséghez intézett jogsegélykérelmet. Az illegális hulladékimporttal kapcsolatban a Kecskeméti Városi Ügyészség az Eurojust segítségét is igénybe véve 5 német ügyészséghez intézett jogsegélykérelmet.

57 Europol Az Europolt, az Európai Rendőrségi Hivatalt (Europen Police Office, Office européen de police) az Unió III. pillére égisze alatt folyó együttműködés keretében megkötött Europol Egyezmény hozta létre. Az Europolt, az Európai Rendőrségi Hivatalt (Europen Police Office, Office européen de police) az Unió III. pillére égisze alatt folyó együttműködés keretében megkötött Europol Egyezmény hozta létre. Az Europol az Európai Unió bűnügyek felderítésével foglalkozó bűnüldözési szervezete. Az Europol az Európai Unió bűnügyek felderítésével foglalkozó bűnüldözési szervezete. Az Europol nem európai rendőrség, hanem olyan központi adatgyűjtő, tároló és elemző egység, amelynek hatásköre az egyezményben megnevezett – és fokozatosan bővülő – bűncselekmények fajtájára terjed ki. Az Europol nem európai rendőrség, hanem olyan központi adatgyűjtő, tároló és elemző egység, amelynek hatásköre az egyezményben megnevezett – és fokozatosan bővülő – bűncselekmények fajtájára terjed ki. Legfontosabb feladata tehát, hogy információáramlás útján a több államot érintő bűncselekmények felderítését és az ezekkel kapcsolatos nyomozásokat elősegítse. Legfontosabb feladata tehát, hogy információáramlás útján a több államot érintő bűncselekmények felderítését és az ezekkel kapcsolatos nyomozásokat elősegítse.

58 A Tanács Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB határozata melléklete felsorolja az egyéb súlyos bűncselekményeket, amelyekre vonatkozóan az hatáskörrel rendelkezik, ezek között találhatóak: A Tanács Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB határozata melléklete felsorolja az egyéb súlyos bűncselekményeket, amelyekre vonatkozóan az hatáskörrel rendelkezik, ezek között találhatóak: nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények, nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények, veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme, veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme, veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme, veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme, környezettel kapcsolatos bűncselekmények. környezettel kapcsolatos bűncselekmények.

59 X. Felelősségi szabályok

60 A környezeti felelősség a környezetvédelmi jog egyik legfontosabb területe A környezeti felelősség a környezetvédelmi jog egyik legfontosabb területe A jogi szabályozás alapja az Alkotmány, amelynek vonatkozó paragrafusa szavatolja az egészséges környezethez való jogot A jogi szabályozás alapja az Alkotmány, amelynek vonatkozó paragrafusa szavatolja az egészséges környezethez való jogot Az egészséges környezethez való joggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság több határozatában, így különösen a 28/1994-es határozatában rámutatott, hogy a környezetvédelemhez való jog önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó. Az egészséges környezethez való joggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság több határozatában, így különösen a 28/1994-es határozatában rámutatott, hogy a környezetvédelemhez való jog önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó.

61 A környezetvédelmi jog különböző jogágakat foglal magában. A környezetvédelmi jog különböző jogágakat foglal magában. Ennek megfelelően a környezetvédelem felelősségrendszere is több jogág felelősségi rendszeréből tevődik össze, így komplex jogi felelősséget alkot. Ennek megfelelően a környezetvédelem felelősségrendszere is több jogág felelősségi rendszeréből tevődik össze, így komplex jogi felelősséget alkot.

62 A környezetvédelmi jog területén a következő szankciókat alkalmazzák: A környezetvédelmi jog területén a következő szankciókat alkalmazzák: közigazgatási jogi felelősség szankció; közigazgatási jogi felelősség szankció; polgári jogi felelősség szankciói; polgári jogi felelősség szankciói; büntetőjogi felelősség szankciói; büntetőjogi felelősség szankciói; szabálysértési felelősség szankciói. szabálysértési felelősség szankciói.

63 Az EU vonatkozó szabályozása: Az EU vonatkozó szabályozása: Európai Parlament és a Tanács a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelve Európai Parlament és a Tanács a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelve Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve a környezet büntetőjog általi védelméről Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve a környezet büntetőjog általi védelméről

64 Az Európai Parlament és a Tanács a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelvét április 21. napján fogadta el. Az Európai Parlament és a Tanács a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelvét április 21. napján fogadta el. Az Irányelv a környezetben okozott károkért való államigazgatási jogi felelősség rendjét tartalmazza, nem szabályozza a büntetőjogi, polgárjogi felelősséget, azaz nem terjed ki a hatálya személyi sérülésekre, magántulajdonban keletkezett károkra, továbbá gazdasági veszteségekre. Az Irányelv a környezetben okozott károkért való államigazgatási jogi felelősség rendjét tartalmazza, nem szabályozza a büntetőjogi, polgárjogi felelősséget, azaz nem terjed ki a hatálya személyi sérülésekre, magántulajdonban keletkezett károkra, továbbá gazdasági veszteségekre.

65 Az Irányelv legfontosabb alapelve a szennyező fizet elvének megfelelően az, hogy aki környezeti kárt okoz, annak viselnie kell a szükséges megelőző, illetve a helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, illetve a kárveszély felmérésének költségeit is. Az Irányelv legfontosabb alapelve a szennyező fizet elvének megfelelően az, hogy aki környezeti kárt okoz, annak viselnie kell a szükséges megelőző, illetve a helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, illetve a kárveszély felmérésének költségeit is. Az Irányelv környezeti kár fogalma a védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott károkra, valamint a vizekben okozott károkra terjed ki, továbbá a talajban okozott károkra annyiban, amennyiben az az emberi egészséget veszélyezteti. Az Irányelv környezeti kár fogalma a védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott károkra, valamint a vizekben okozott károkra terjed ki, továbbá a talajban okozott károkra annyiban, amennyiben az az emberi egészséget veszélyezteti. Az Irányelv azonban lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy védett fajokban és a természetes élőhelyekben okozott károk fogalmát ennél szélesebb körben állapítsa meg. Az Irányelv azonban lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy védett fajokban és a természetes élőhelyekben okozott károk fogalmát ennél szélesebb körben állapítsa meg.

66 Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről A környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében foglalkozni kell a környezetkárosító bűncselekmények növekvő problémájával. A környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében foglalkozni kell a környezetkárosító bűncselekmények növekvő problémájával. Nem minden tagállam sújtja büntetőjogi szankciókkal a közösségi környezetvédelemi jog legsúlyosabb megsértéseit Nem minden tagállam sújtja büntetőjogi szankciókkal a közösségi környezetvédelemi jog legsúlyosabb megsértéseit Ezért minimumszabályokat kell megállapítani a közösségi környezetvédelmi jogot sértő bűncselekmények tényállási elemeit illetően. Ezért minimumszabályokat kell megállapítani a közösségi környezetvédelmi jogot sértő bűncselekmények tényállási elemeit illetően. Annak érdekében, hogy minden tagállamban biztosított legyen ennek jobb és harmonizáltabb alkalmazása, ezt a célkitűzést nemzeti helyett közösségi szinten lehet jobban megvalósítani. Annak érdekében, hogy minden tagállamban biztosított legyen ennek jobb és harmonizáltabb alkalmazása, ezt a célkitűzést nemzeti helyett közösségi szinten lehet jobban megvalósítani.

67 A környezet védelmének általános szabályairól szóló LIII. törvény A környezetvédelmi felelősség alapvető szabályait tartalmazza. A környezetvédelmi felelősség alapvető szabályait tartalmazza. A környezethasználó a törvényben meghatározott és a törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. A környezethasználó a törvényben meghatározott és a törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. A környezethasználó a törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. A környezethasználó a törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

68 A Kvt. szabályai szerint a környezethasználó A Kvt. szabályai szerint a környezethasználó köteles tartózkodni a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni; köteles tartózkodni a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni; környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni; környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni;

69 környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást nyújtani; valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást nyújtani; az általa okozott környezetkárosodásért helytállni, és viselni a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket. az általa okozott környezetkárosodásért helytállni, és viselni a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket.

70 Közigazgatási jogi felelősség Közigazgatási jogi felelősség azért kapcsolódik a környezetvédelemhez, mert a környezet védelme elsősorban állami feladat, így a közigazgatás az a megfelelő eszköz, amelynek segítségével az állam érvényesítheti ezt a funkcióját. Közigazgatási jogi felelősség azért kapcsolódik a környezetvédelemhez, mert a környezet védelme elsősorban állami feladat, így a közigazgatás az a megfelelő eszköz, amelynek segítségével az állam érvényesítheti ezt a funkcióját.

71 Polgári jogi felelősség A környezetvédelem vonatkozásában a polgári jogi felelősséggel kapcsolatban a polgári jogi eszközök tekintetében a személyiség védelme, az iparjogvédelem, a szomszédjogok, a birtokvédelem és a kártérítés szabályai irányadók. A környezetvédelem vonatkozásában a polgári jogi felelősséggel kapcsolatban a polgári jogi eszközök tekintetében a személyiség védelme, az iparjogvédelem, a szomszédjogok, a birtokvédelem és a kártérítés szabályai irányadók. A polgári jogi felelősségi szabályok a már megtörtént jogsértésekre reagálnak. A polgári jogi felelősségi szabályok a már megtörtént jogsértésekre reagálnak.

72 Büntetőjogi felelősség

73 A büntetőjog csak ott kap szerepet, ahol más jogág szankciói már hatástalanok, vagyis végső soron igénybe vehető eszköz. A büntetőjog csak ott kap szerepet, ahol más jogág szankciói már hatástalanok, vagyis végső soron igénybe vehető eszköz. A büntetőjogi szabályok jellemzője, hogy nemcsak a már megtörtént környezetszennyezésre reagálnak, ugyanis a környezeti elemek veszélyeztetése esetén is alkalmazhatóak A büntetőjogi szabályok jellemzője, hogy nemcsak a már megtörtént környezetszennyezésre reagálnak, ugyanis a környezeti elemek veszélyeztetése esetén is alkalmazhatóak Rendkívül nehéz a felderítés, illetve a bizonyítás is. Rendkívül nehéz a felderítés, illetve a bizonyítás is. Az ügyek a vádemelésig kis számban jutottak el. Az ügyek a vádemelésig kis számban jutottak el.

74 Tekintettel az egyre súlyosodó környezetszennyezésre, a büntetőjog jelentősége is egyre inkább nő a környezetvédelem területén is. Tekintettel az egyre súlyosodó környezetszennyezésre, a büntetőjog jelentősége is egyre inkább nő a környezetvédelem területén is. A környezetet érintő bűncselekmények elsősorban nem a jog épségének megsértése, érvényesítésének elmaradása miatt jelentenek fenyegető veszélyt, hanem sok esetben az elkövetés pillanatában még csak nem is felmérhető nagyságú kár és következmények miatt. A környezetet érintő bűncselekmények elsősorban nem a jog épségének megsértése, érvényesítésének elmaradása miatt jelentenek fenyegető veszélyt, hanem sok esetben az elkövetés pillanatában még csak nem is felmérhető nagyságú kár és következmények miatt. Ezen bűncselekmények az életkörnyezet közvetlen lerombolása és a károsítások hosszú távú hatásai miatt kimagaslóan, rendkívüli mértékben veszélyesek a társadalomra. Ezen bűncselekmények az életkörnyezet közvetlen lerombolása és a károsítások hosszú távú hatásai miatt kimagaslóan, rendkívüli mértékben veszélyesek a társadalomra.

75 A büntetőjog területén a büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) közrend elleni bűncselekmények címet viselő XVI. fejezetének IV. címében, a közegészség elleni bűncselekmények között szabályozták A büntetőjog területén a büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) közrend elleni bűncselekmények címet viselő XVI. fejezetének IV. címében, a közegészség elleni bűncselekmények között szabályozták a környezetkárosítás (280. §), a környezetkárosítás (280. §), a természetkárosítás (281. §) a természetkárosítás (281. §) és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének (281/A §) tényállását. és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének (281/A §) tényállását. A közegészség elleni bűncselekmények jogi szabályozásának indoka a lakosság egészségét közvetetten fenyegető veszély megléte. A közegészség elleni bűncselekmények jogi szabályozásának indoka a lakosság egészségét közvetetten fenyegető veszély megléte.

76 A fejezetnek a közbiztonság elleni bűncselekményekről szóló I. címében szintén találhatóak olyan tényállások, amelyek a környezetet is védik, de nem ez az elsődleges tárgyuk: A fejezetnek a közbiztonság elleni bűncselekményekről szóló I. címében szintén találhatóak olyan tényállások, amelyek a környezetet is védik, de nem ez az elsődleges tárgyuk: Visszaélés radioaktív anyaggal Visszaélés radioaktív anyaggal Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével Visszaélés atomenergia alkalmazásával Visszaélés atomenergia alkalmazásával Visszaélés méreggel Visszaélés méreggel Állatkínzás Állatkínzás

77 E tényállások büntetni rendelik a radioaktív vagy méreg anyagok jogosulatlan előállítását, megszerzését, tartásáét, forgalomba hozatalát, feldolgozását, felhasználását, engedéllyel nem rendelkező személynek történő átadását, nukleáris létesítmény engedély nélküli működtetését. E tényállások büntetni rendelik a radioaktív vagy méreg anyagok jogosulatlan előállítását, megszerzését, tartásáét, forgalomba hozatalát, feldolgozását, felhasználását, engedéllyel nem rendelkező személynek történő átadását, nukleáris létesítmény engedély nélküli működtetését. A szabályozás sajátossága, hogy a büntető rendelkezések a közigazgatási jogra, vagyis a környezetvédelmi szabályokra utalnak, és a büntetőjogi fogalmai jellemzően a közigazgatási joghoz kapcsolódnak. A szabályozás sajátossága, hogy a büntető rendelkezések a közigazgatási jogra, vagyis a környezetvédelmi szabályokra utalnak, és a büntetőjogi fogalmai jellemzően a közigazgatási joghoz kapcsolódnak.

78 A Btk. alkalmazásában földön, levegőn, vízen, élővilágon, valamint ezek összetevőin a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. A Btk. alkalmazásában földön, levegőn, vízen, élővilágon, valamint ezek összetevőin a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. A büntetőjogi felelősség jellemzője, hogy vétkességen alapul, azaz az elkövető akkor büntethető, ha az általa tanúsított magatartás szándékos, illetve ha a törvény azt lehetővé teszi, legalább gondatlan. A büntetőjogi felelősség jellemzője, hogy vétkességen alapul, azaz az elkövető akkor büntethető, ha az általa tanúsított magatartás szándékos, illetve ha a törvény azt lehetővé teszi, legalább gondatlan. Büntetőjogi felelőssége természetes személyeknek van, azonban az európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta lehetőség van a jogi személyekkel szembeni büntetőjogi intézkedések alkalmazására. Büntetőjogi felelőssége természetes személyeknek van, azonban az európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta lehetőség van a jogi személyekkel szembeni büntetőjogi intézkedések alkalmazására. Lásd a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló évi CIV. törvényt Lásd a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló évi CIV. törvényt

79 A büntetőjogi felelősséggel kapcsolatos az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről, amely szintén kimondja a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonását. A büntetőjogi felelősséggel kapcsolatos az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről, amely szintén kimondja a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonását.

80 Környezetkárosítás 280. § Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon 280. § Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon a) veszélyezteti, b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bűntettet követ el, és az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

81 (2) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, az (1) bekezdés b) pontja esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, az (1) bekezdés b) pontja esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

82 (4) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés első és második fordulata esetén az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az első fokú ítélet meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezetet helyreállítja. (4) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés első és második fordulata esetén az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az első fokú ítélet meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezetet helyreállítja. (5) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. (5) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

83 A környezetkárosítás tényállást tartalommal kitöltő főbb jogszabályok: pl. a Kvt., az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet. A környezetkárosítás tényállást tartalommal kitöltő főbb jogszabályok: pl. a Kvt., az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet. A bűncselekmény elkövetési tárgyai a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint ezek összetevői. A bűncselekmény elkövetési tárgyai a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint ezek összetevői. A föld védelme kiterjed a felszínére és az ez alatti rétegekre, a talajra, a kőzetekre, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira, folyamataira. A föld védelme kiterjed a felszínére és az ez alatti rétegekre, a talajra, a kőzetekre, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira, folyamataira.

84 Elkövetési magatartások a védett jogtárgynak a jelentős mértékű szennyezéssel, vagy más módon történő veszélyeztetése illetve károsítása. Elkövetési magatartások a védett jogtárgynak a jelentős mértékű szennyezéssel, vagy más módon történő veszélyeztetése illetve károsítása. Az ismertté vált leggyakoribb esetek: pl. az olajvezeték megcsapolása során a talaj elszennyezése, illegális üzemanyag forgalmazás melléktermékinek elásása, engedély nélküli nyersanyag (fa, kő, tőzeg) kitermelés amely megbontotta a talaj szerkezetét, eróziót idézett elő, megszüntette élőszervezetek életterét. Az ismertté vált leggyakoribb esetek: pl. az olajvezeték megcsapolása során a talaj elszennyezése, illegális üzemanyag forgalmazás melléktermékinek elásása, engedély nélküli nyersanyag (fa, kő, tőzeg) kitermelés amely megbontotta a talaj szerkezetét, eróziót idézett elő, megszüntette élőszervezetek életterét. A Bács-Kiskun megyében előfordult ismertté vált legjelentősebb környezetkárosítás az elmúlt évek erdőpusztításai voltak. A Bács-Kiskun megyében előfordult ismertté vált legjelentősebb környezetkárosítás az elmúlt évek erdőpusztításai voltak.

85 Természetkárosítás 281. § (1) Aki 281. § (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

86 c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

87 (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, vagy

88 b) védett 1. természeti területet, 1. természeti területet, 2. barlangot, 2. barlangot, 3. élő szervezetek életközösségét, vagy azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja. 3. élő szervezetek életközösségét, vagy azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja.

89 (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetkárosítás a fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve ha a c) pontban meghatározott természetkárosítás a Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztető pusztulását okozza,

90 b) a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti terület, barlang, illetve élő szervezetek életközössége vagy azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

91 (4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

92 (5 ) E § alkalmazásában élő szervezet egyede: (5 ) E § alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

93 A természetkárosításnál a legtöbb tényállást a Magyarországon átszállított védett állatfajok, elsősorban védett madarak átszállítása, illetve Magyarországon történő jogosulatlan vadászat esetén derítették fel. A természetkárosításnál a legtöbb tényállást a Magyarországon átszállított védett állatfajok, elsősorban védett madarak átszállítása, illetve Magyarországon történő jogosulatlan vadászat esetén derítették fel. A hatékony felderítés itt elsősorban a vám- és pénzügyőrség szerveinek hatékony közreműködésével valósult meg, a bíróság által kiszabott büntetések azonban nem álltak arányban az okozott kárral. Ezek az esetek általában óriási negatív társadalmi visszhangot váltanak ki. A hatékony felderítés itt elsősorban a vám- és pénzügyőrség szerveinek hatékony közreműködésével valósult meg, a bíróság által kiszabott büntetések azonban nem álltak arányban az okozott kárral. Ezek az esetek általában óriási negatív társadalmi visszhangot váltanak ki.

94 E tényállás szintén keretdiszpozíció, az azt kitöltő fontosabb jogszabályok: E tényállás szintén keretdiszpozíció, az azt kitöltő fontosabb jogszabályok: a természetvédelméről szóló évi LIII. törvény, a természetvédelméről szóló évi LIII. törvény, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény, az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló december 9-i 338/97/EGK rendelet, az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló december 9-i 338/97/EGK rendelet,

95 a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V.9.) Köm rendelet, a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V.9.) Köm rendelet, a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatásásra vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatásásra vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8) Korm. rendelet. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8) Korm. rendelet.

96 Több nemzetközi szerződés szintén irányadó, így pl. Több nemzetközi szerződés szintén irányadó, így pl. a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló Ramsarban február 2-án elfogadott Egyezmény (1993. évi XLII. törvény), a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló Ramsarban február 2-án elfogadott Egyezmény (1993. évi XLII. törvény), a Washingtonban március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (2003. évi XXXII. törvény) a Washingtonban március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (2003. évi XXXII. törvény)

97 Elkövetési tárgy: a védett és fokozottan védett élő szervezet egyede. Elkövetési tárgy: a védett és fokozottan védett élő szervezet egyede. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet határozza meg ezeket a növény és állatfajtákat, meghatározva azok egyedeinek pénzben kifejezett értékét is. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet határozza meg ezeket a növény és állatfajtákat, meghatározva azok egyedeinek pénzben kifejezett értékét is.

98 Elkövetési tárgy továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület vagy annak jelölt terület, melyek összefoglaló néven Natura 2000 területeket jelenti Elkövetési tárgy továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület vagy annak jelölt terület, melyek összefoglaló néven Natura 2000 területeket jelenti Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8) Korm. rendelet tartalmaz szabályokat ezzel kapcsolatban Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8) Korm. rendelet tartalmaz szabályokat ezzel kapcsolatban

99 Elkövetési tárgy továbbá a védett természeti terület, valamint a barlang. Elkövetési tárgy továbbá a védett természeti terület, valamint a barlang. A védett természeti terület két fő típusa - a védelem jelentősége és a védetté nyilvánításra jogosult szerint - az országos és a helyi jelentőségű védett természeti terület. A védett természeti terület két fő típusa - a védelem jelentősége és a védetté nyilvánításra jogosult szerint - az országos és a helyi jelentőségű védett természeti terület. Egy földterület helyi szintű természetvédelmi oltalmát a települési önkormányzat rendelete keletkezteti. Országos jelentőségű védett természeti terület védetté nyilvánítása miniszteri rendeletben történik. Egy földterület helyi szintű természetvédelmi oltalmát a települési önkormányzat rendelete keletkezteti. Országos jelentőségű védett természeti terület védetté nyilvánítása miniszteri rendeletben történik. Országos jelentőségű védett természeti területnek minősül továbbá valamennyi, a törvény erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület. Országos jelentőségű védett természeti területnek minősül továbbá valamennyi, a törvény erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület.

100 A Tvt. alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. A Tvt. alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. A törvény a védett élő szervezetek életközösségét is megtartja a tényállás elemeként. A törvény a védett élő szervezetek életközösségét is megtartja a tényállás elemeként. A Tvt. szerint életközösség (társulás) az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt. A Tvt. szerint életközösség (társulás) az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt.

101 Elkövetési mód: jogellenesség, elkövetési magatartás: megszerzés, tartás, forgalomba hozatal, az országba behozatal, onnan kivitel, az ország területén történő átvitel, a kereskedés, az elpusztítás, illetve a megváltoztatás, valamint új elem a károsítás. Elkövetési mód: jogellenesség, elkövetési magatartás: megszerzés, tartás, forgalomba hozatal, az országba behozatal, onnan kivitel, az ország területén történő átvitel, a kereskedés, az elpusztítás, illetve a megváltoztatás, valamint új elem a károsítás. A károsítás jelenti mindazokat a cselekményeket, amelyek során az adott élő szervezet egyede nem pusztul el, de jelentős sérelmeket szenved, ilyen például a madár repülésképtelenné tétele. A károsítás jelenti mindazokat a cselekményeket, amelyek során az adott élő szervezet egyede nem pusztul el, de jelentős sérelmeket szenved, ilyen például a madár repülésképtelenné tétele.

102 Az elmúl évek néhány esete: parti fecske kolóniák fészkelőhelyének és így az állománynak is homokkitermeléssel megsemmisítése, ragadozó madarak megmérgezése, védett növényfajok kiszántása, védett fajok egyedeinek behozatala illegális kereskedelem keretében az országba. Az elmúl évek néhány esete: parti fecske kolóniák fészkelőhelyének és így az állománynak is homokkitermeléssel megsemmisítése, ragadozó madarak megmérgezése, védett növényfajok kiszántása, védett fajok egyedeinek behozatala illegális kereskedelem keretében az országba.

103 A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése 281/A. § (1) Aki 281/A. § (1) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

104 (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el. (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

105 (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

106 (4) E § alkalmazásában (4) E § alkalmazásában a) hulladék: mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére, b) hulladékkezelési tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, kivitelt, valamint az ország területén történő átvitelt -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

107 A tényállást tartalommal kitöltő fontosabb jogszabályok: A tényállást tartalommal kitöltő fontosabb jogszabályok: évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete ( június 14. ) a hulladékszállításról, az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete ( június 14. ) a hulladékszállításról, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet,

108 a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet. a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet.

109 E tényállás a Btk-ban eredetileg nem szerepelt, majd az 1996-os módosítás során A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése című tényállásként került a kódexbe. E tényállás a Btk-ban eredetileg nem szerepelt, majd az 1996-os módosítás során A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése című tényállásként került a kódexbe. A jelenleg hatályos Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése tényállás szeptember 1. napjától hatályos. A jelenleg hatályos Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése tényállás szeptember 1. napjától hatályos. A bűncselekmény elkövetési tárgya a tényállás alapeseténél a hulladék. A bűncselekmény elkövetési tárgya a tényállás alapeseténél a hulladék.

110 Hulladék bármely, a Hgt 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. A minősített eset elkövetési tárgya a veszélyes hulladék. Hulladék bármely, a Hgt 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. A minősített eset elkövetési tárgya a veszélyes hulladék.

111 Veszélyes hulladék szintén a Hgt.-ben ezen a néven meghatározott dolog, vagyis veszélyes hulladék a törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Ilyenek a gyúlékony, mérgező, fertőző hulladékok. Veszélyes hulladék szintén a Hgt.-ben ezen a néven meghatározott dolog, vagyis veszélyes hulladék a törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Ilyenek a gyúlékony, mérgező, fertőző hulladékok.

112 Elkövetési magatartás: az arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen történő hulladék elhelyezés, az engedély nélküli, vagy az engedély kereteit túllépő hulladékkezelési tevékenység végzése, illetve a hulladékkal való más jogellenes tevékenység végzése. Elkövetési magatartás: az arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen történő hulladék elhelyezés, az engedély nélküli, vagy az engedély kereteit túllépő hulladékkezelési tevékenység végzése, illetve a hulladékkal való más jogellenes tevékenység végzése.

113 Az elmúlt években előfordult jellemző bűnesetek: használt gumiabroncsok, akkumulátortok illegális lerakása, vegyipari melléktermékek (pl. galvániszap, elektrolitoldatok) vízfolyásokba eresztése. Az elmúlt években előfordult jellemző bűnesetek: használt gumiabroncsok, akkumulátortok illegális lerakása, vegyipari melléktermékek (pl. galvániszap, elektrolitoldatok) vízfolyásokba eresztése. Az országban eddig ismerté vált legnagyobb mértékű illegális hulladékimport a Németországból behozott hulladék ügye. Az országban eddig ismerté vált legnagyobb mértékű illegális hulladékimport a Németországból behozott hulladék ügye.

114 Szabálysértési felelősség A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény meghatározza a szabálysértés miatt eljáró hatóságokat. A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény meghatározza a szabálysértés miatt eljáró hatóságokat. Jegyző - szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. Jegyző - szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. Rendőrség - A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. Rendőrség - A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve - A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el. Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve - A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el.

115 A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény meghatározza továbbá a szabálysértés miatt eljáró más szerveket. A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény meghatározza továbbá a szabálysértés miatt eljáró más szerveket. A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják az egészségügyi államigazgatási szerv; az egészségügyi államigazgatási szerv; a fogyasztóvédelmi hatóság; a fogyasztóvédelmi hatóság; a bányafelügyelet; a bányafelügyelet; a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság;

116 a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (nemzeti park igazgatóság); a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (nemzeti park igazgatóság); a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve; a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve; a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv; az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv; a szociális hatóság. a szociális hatóság.

117 A helyszíni bírság A helyszíni bírság A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják az alábbi szervek A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják az alábbi szervek –a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, a hivatásos tűzoltóság; –a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője; –a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő; –a szabálysértés miatt eljáró más szervek részéről eljáró személy; –a közlekedési hatóság ellenőre.

118 A környezetkárosítás bűncselekményéhez kapcsolódó szabálysértések különösen: A környezetkárosítás bűncselekményéhez kapcsolódó szabálysértések különösen: a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvényben a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvényben 147. § természetvédelmi szabálysértés, 147. § természetvédelmi szabálysértés, 148. § környezetvédelmi szabálysértés, 148. § környezetvédelmi szabálysértés,

119 Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. Rendeletben Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. Rendeletben 7. § köztisztasági szabálysértés, 7. § köztisztasági szabálysértés, 106. § növényvédelmi szabálysértés, 106. § növényvédelmi szabálysértés, 113. § állatbetegség elleni védekezés elmulasztása, 113. § állatbetegség elleni védekezés elmulasztása, 117. § talajvédelmi kötelesség elmulasztása, 117. § talajvédelmi kötelesség elmulasztása, 122. § erdőrendészeti szabálysértés, 122. § erdőrendészeti szabálysértés, 126. § vízszennyezés és 126. § vízszennyezés és 127. § ár- és belvízvédelmi szabálysértés § ár- és belvízvédelmi szabálysértés.

120 A természetkárosítás bűncselekményéhez kapcsolódóan szabálysértések különösen: A természetkárosítás bűncselekményéhez kapcsolódóan szabálysértések különösen: a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvényben a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvényben a 149. § jogosulatlan vadászat, a 149. § jogosulatlan vadászat, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendeletben az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendeletben 19. § fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése, 19. § fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése, 106. § növényvédelmi szabálysértés, 106. § növényvédelmi szabálysértés, 119. § erdő művelési ágának jogtalan megváltoztatása, 119. § erdő művelési ágának jogtalan megváltoztatása, 120. § engedély nélküli fakitermelés, 120. § engedély nélküli fakitermelés, 123. § erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása, 123. § erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása, 125. § vízjogi szabálysértés. Kiemelendő azonban, hogy a szabálysértési tényállások jogi szempontból a közigazgatási szankciók egyik típusát jelentik, a büntetőjog eszközeivel összefüggésben történő említésüket csupán a tényállás egyes elemeinek hasonlósága, ekként célszerűségi szempontok indokolják § vízjogi szabálysértés. Kiemelendő azonban, hogy a szabálysértési tényállások jogi szempontból a közigazgatási szankciók egyik típusát jelentik, a büntetőjog eszközeivel összefüggésben történő említésüket csupán a tényállás egyes elemeinek hasonlósága, ekként célszerűségi szempontok indokolják.